Farkas Éva Erzsébet egy olyan közösség tagjaként éli meg mindennapjait, amely egyszerre képviseli a hagyományos magyar értékrendeket – legyen az gazdasági vagy emberi vonatkozású -, ugyanakkor képes az önértékelésre, céltudatos jövő keresésre, magába nézésre. Advent idején Makóról, az újraértelmezett városról, és annak jövőképéről beszélgettünk a 320 éves újjászületését ünneplő település polgármesterével.

 

– Makó neve az elmúlt évtizedek alatt összeforrt a hungarikummá vált makói hagymával, ugyanakkor a Dél-Alföld egyik olyan városa, amely egyéb számos minőségi alapanyagot is fel tud mutatni. Hogyan ítéli meg a térség ilyen jellegű alapanyag és nyersanyag kincseit?

– Országosan és nemzetközi szinten is büszkén mutatjuk meg magunkat, azt, hogy itt Makón és környékén mennyi olyan érték teremtődik, amit például én, mint háziasszony a vasárnapi ebéd elkészítésénél is oly szívesen használok. Az idelátogató vendég akkor ismerkedik meg igazán a makói kistérséggel, ha a számos látnivaló és programkínálat mellett a gyomrának is kedvez. Annál is inkább, mert a gasztronómia nélkülözhetetlen alapanyagai közül itt terem a finom zamatú makói hagyma. A makói tájkörzetben közel kétszáz éve termesztenek vöröshagymát. A XIX. század közepétől Makó lakosságának háromnegyed része ennek a növénynek az előállításából élt. Hiszem, hogy a makói hagyma sikertörténete az emberi szorgalom és a hagymával foglalkozó szegény emberek társadalmi-gazdasági felemelkedésének története. Makó a Dél-Alföld legdélibb városa, ahol a kedvező ökológiai adottságokat a gazdálkodók az évszázadok során jól hasznosították, és ahol a megszerzett tapasztalatokat az egyik generáció adta tovább a másiknak. Így apáról fiúra szállt minden olyan ismeret, amely a vöröshagyma termesztéséhez, nemesítéséhez és később világhíréhez vezetett. Ugyanakkor fontos leszögeznünk, hogy ma már nemcsak a hungarikumunkról elnevezett, a köznyelvben ismert hagyma városa vagyunk, hiszen a nagy termelési múlttal rendelkező makói petrezselyemgyökér a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegyet követően az Európai Bizottságtól oltalom alatt álló földrajzi jelzést kapott, valamint van helyi csokoládénk is, a Makoládé.

– Az idei esztendő több szempontból is korszakalkotó volt, többek között átadták a Deák Ferenc utcai megújult városi piacot, amely a maga újszerűségével, széleskörű kínálatával egyfajta centruma, bemutatóhelye lehet épp e tájegységi nyersanyag-gazdagságnak…

– Önkormányzatunk úgy tekint a makói és a térségi gazdatársadalomra, melynek meghatározó szerepe van a közösség értékeinek megőrzésében, továbbadásában, az itt élők megélhetésének biztosításában. Az elmúlt években igyekeztünk számos intézkedéssel támogatni a helyi gazdákat: többek között az őstermelők számára eltöröltük a piaci helypénzt, valamint megszüntettük a mezőőri járulékot, mely 3100 földtulajdonos számára jelent könnyebbséget. Városunk gazdaságának élénkítése és a városi szintű közösségi terek fejlesztése céljából kezdeményeztük a Deák Ferenc utcai piacfejlesztést. A városi piac a makói élet egyik fontos helyszíne, fejlesztése lokálpatrióta kötelesség. Hisszük, hogy a makóiak megérdemlik a helyi érték növelő, európai színvonalú új piacot, melyet az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünk előtt adtunk át. A beruházás közvetlenül 27 pavilont és 22 céget érint, valamint mintegy 100 helyhez, vagy külön helyre kötött szerződés nélkül portékáját árusító vállalkozást, illetve több mint 200 őstermelőt. Nagy öröm számunkra, hogy a makóiaknak és a városunkba látogatóknak egyaránt elnyerte tetszését, és szívükbe fogadták városunk megújult közösségi terét.

 

 

– Ha már az emberi élet és létforma, vagy ha úgy tetszik, a mindennapok egyik fontos beszerző és találkozóhelyéről, a piacról esett szó: hogyan jellemezné a makói hagymatermesztés aktuális helyzetét, illetve mivel olyan hungarikumról van szó, amely a magyar konyha egyik fontos nyersanyag tartópillérje, hosszabb távra biztosítható-e a makói hagyma jó hírneve?

– A hagyma a városunk egész életét, történetét, építészetét és kultúráját átszövi mind a mai napig. Önkormányzatunk kiemelt feladatának tekinti a makói hagymafajták, mint hungarikum nemesítését, azok fajtafenntartásának visszaintegrálását a tájkörzetbe. Hisszük, hogy a makói hagyma kiemelésre méltó olyan nemzeti érték, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével itthon, s határon túl is a magyarság egyik csúcsteljesítményét jelenti. Éppen ezért 2017-ben a meglévő támogatási rendszerünket a makói termelők hagymatermelési támogatásával bővítettük ki. Örömteli, hogy az idei évben is folytathattuk ezt a megkezdett hagyományt, és hat hagymatermelőnek összesen 9 millió forint támogatást tudott adni önkormányzatunk, melynek szerződéseit éppen az adventi időszakban írtuk alá. Közös célunk, hogy a hagyományos hagymatermelés megmaradjon, és a hungarikum előállítása hosszú időn át biztosítva legyen városunkban, hiszen a mai napon is számos család megélhetését jelenti a jó minőségű makói vörös-, és fokhagyma termelése. Ezért is támogatjuk megjelenésüket az immár nemzetközi ismertségre szert tett Hagymafesztiválon, mely jövőre ünnepli 30. jubileumát.

Hagyományaink megélése mellett ugyanakkor láthatóan jól alkalmazkodik városunk az új kihívásokhoz is. Városépítő munkájuk során a dinamikus fejlődés zálogaként a turizmust határozták meg, mint Makó új kitörési pontját. A Maros-parti település turisztikai vonzereje már most is számos formában megnyilvánul. Hogyan tovább?

– Városunk 2014-ben elkezdte újraértelmezni, újra megtalálni önmagát, és úgy döntött, hagyományait megőrizve, megerősítve mezőgazdasági örökségét, a turizmus, mint új kitörési pont köré építi jövőképét, városfejlesztési stratégiáját. Ehhez óriási lehetőséget adott a Makovecz-örökség gondozása és további fejlesztése, melyben partnerre találtunk a magyar kormányban és Lázár János országgyűlési képviselőnkben. Közös célunkká vált, hogy Makó nem pusztán a Dél-Alföld, hanem Magyarország, sőt a történelmi Magyarország – egy ma már országhatárokon átívelő régió – egyik legvonzóbb turisztikai desztinációja legyen a következő évtizedekben. Mindennek érdekében összehangolt fejlesztéseket indítottunk. Városunk lüktetését, életét az építkezések és a polgári, nemzeti értékeket hordozó közösségépítés együtt adja meg. Makó így, mindössze öt esztendő alatt a hagymához hasonlatosan: újabb és újabb héjrétegekkel gazdagodott. Építkezés és közösségépítés együtt kéz a kézben haladva, számtalan közös ügyet, hagyományt, értéket ajándékozott városunknak. Páger Antal és Galamb József emlékezete, a megújult belváros, a Návay Lajos szoborcsoport és az országzászló újraállítása, székelykapu állítása, új könyvtár építése Makovecz Imre tervei alapján, de említhetném az M43-as autópálya román határig történő megépítését, az ipari park fejlesztését, a piac korszerűsítését, vagy Makó turisztikai ékkövének, a Hagymatikumnak a bővítését. A magyar kormány támogatásának köszönhetően a gyógyfürdő hatalmas fejlesztés előtt áll, mely során a családi- és élményzóna megépítése mellett egy uszodakomplexum, illetve 4 csillag+superior szálloda is megvalósulhat. Kitűzött célunk az, hogy három éven belül egy teljes értékű gyógyászati, rekreációs és élményközpontot alakítsunk ki városunkban.

– Melyek ennek a sikernek a legfontosabb elemei?

– Hiszem és vallom, hogy ez a siker egy komoly együttműködés, összefogás eredménye: megvan benne a szerepe és szolgálata a város közösségének, a képviselő-testületnek, Lázár Jánosnak és a városvezetést szövetségesének tekintő magyar kormánynak is. Ezt bizonyítja, hogy Makóra és térségébe az elmúlt években ötször több forrás érkezett annál, mint amit Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben ígért. Öröm számomra, hogy öt évvel ezelőtt egy újfajta politikai kultúra, új városépítő munka kezdődött el. Makó a Dél-Alföld egyik legsikeresebb városa, olyan minta, amely példát mutathat Magyaroszágnak, amely értéket teremt és összefog közös jövőnk megalapozásában, szebbé tételében. Mindez nemes feladat és olyan felelősség, melyet örömmel és büszkén vállalunk Makó érdekében. A megkezdett munkát folytatjuk, hiszen vannak még előttünk álló feladatok. A képviselőtársaimmal összeállított programunkban azt írtuk le, hogy milyen Makót szeretnénk 2030-ban. Hogy milyen lesz Makó a következő öt-tíz esztendőben? Olyan, amilyennek megálmodtuk, és amiért sokat tettünk már eddig is: tiszta, békés, zöld és fejlődő. Ennek végrehajtása fogja garantálni azt, hogy Makó hagyományainak megőrzése mellett fejlődjön, ápolja értékeit és a fiatalok biztos alapokról tudják majd építeni a város jövőjét.

– Advent, majd a karácsony és az új év ünnepköre természetesen kínálkozó alkalom a lassan mögöttünk hagyott esztendő eseményeinek felidézésére, az élmények és tanulságok rendszerezésére. Nem elhanyagolható, fontos feladat ez, amelynek elvégzése nélkül felkészületlenül állnánk az új év kihívásai elé. Hogy éli meg ezt advent időszakában családja és közösségeink körében?

– Az adventi várakozás időszaka, s a karácsony mindannyiunk legkedvesebb ünnepe. Az összetartozásról szól. Ezt üzeni annak, aki a megtartó istenhit biztonságában éli életét, és annak is, aki a világi boldogság ajándékait keresi a szépen feldíszített fa alatt. Emeljük fel a lelkünket a mindennapoktól! Hiszem, hogy a lelkünknek, a szívünknek kell gazdagodnia az élet legbecsesebb kincseivel: a Hittel, a Reménnyel, a Békével és a Szeretettel. Ne féljetek! – üzeni Szent II. János Pál pápa, a Biblia pedig úgy folytatja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.”. Ez karácsony éjszakájának legfőbb üzenete, őrizzük szívünkben kétezer év távlatából is! Békét, biztonságot, egészséget minden jóakaratú embernek!

 

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest