Ezen a héten a Generációk gondnokai interjúsorozatunkban Janáky Marianna tanárral, író, költővel beszélgettünk többek között arról, hogy mennyire foghatóak meg a fiatalok az irodalommal, mennyire fontosak ebben a kortárs írók és költők, és hogy miért is lehet fontos az írás, akkor is, ha a vers a fiókban marad.

– Miért épp a pedagógusi pályát választotta?

– Szerettem a tanáraimat. Többen példaképek voltak, például az általános iskolai osztályfőnöknőm, Kirschner Mihályné, aki még úgy tudom él Hódmezővásárhelyen. Magyart tanított, megszerettette velem az irodalmat. A Bethlen Gábor Gimnáziumban akkor Grezsa Ferenc volt az igazgató, aki magyartanárom lett. Csodálatos órákat tartott. Mint ahogy Krékits József, aki az orosztanárom volt. Ő meghívta egyszer például a Szovjetunióból Nyikolaj Jevdokimovot, és elolvastatta velünk a remekművét, Az emlékezés törvényeit. Csodálatos emlék! Vele készítettük el az üvegtáblát az osztály falára, amelyen Juhász Ferenc idézet állt: „Mi arra születtünk, hogy értelmet adjunk a magányos anyagnak, hogy megváltsuk magunkat, mert más értünk keresztre nem feszül.” És a képzőművészetet is volt, aki megszerettesse velem: Hézső Ferenc, Munkácsy-díjas festő, aki még szintén remek egészségnek örvend és alkot Hódmezővásárhelyen. És ma is mosolygok azon, hogy a sorsom úgy hozta, hogy mind a három férfi tanárom követett a főiskolára, később ott tanítottak és neves szakemberek lettek.

– A pályáját áttekintve mi az, amelyre a legszívesebben emlékszik vissza?

– Három szülőre emlékszem, akik valamikor odajöttek hozzám, és azt mondták, hogy nem az lett volna a lányomból, fiamból, ha nem ön az osztályfőnöke. Mindhárom diák kezdetben problémás volt és nem tanult úgy, ahogy képes lett volna, aztán sikerre vitték, és mostanában, amikor írnak diákok, volt diákok, hogy kedveltek, szerettek, sokat köszönhetnek nekem, illetve talán még a pályám végén a több rendhagyó irodalomóra, neves kortárs költőkkel, írókkal.

– Véleménye szerint mennyire megfoghatóak a fiatalok az irodalommal? Mennyire segítheti az érdeklődésük kialakulását, ha jobban megismerik a kortárs írókat, költőket?

– Azt hiszem egyéniség kérdése is, mert van, akit a kémiával lehet megfogni vagy a matematikával, mire képes a diák, mit örökölt, ezen is múlik, de természetesen a művészetek könnyebben megfogják az érzelmeket és fejlesztik a lelkünket, talán az irodalom a legjobban. És természetesen a tanár egyénisége nagyon sokat jelent, hogy meg tudja-e szerettetni diákjaival az olvasást, a jó műveket, amikről tudja, hogy tetszene nekik, olyanokkal kell kezdeni.

– Sokan írnak diákéveik alatt verseket, és bár sok alkotás végül a fiókban marad, mégis miért lehet fontos, hogy ilyen formán is kifejezzék gondolataikat a fiatalok?

– A kortárs szerzők, írók, költők írásai közelebb állhatnak a mai diákokhoz, főleg azok a művek, amelyek a jelenlegi, mai élettel kapcsolatban vannak és arra világítanak rá. Ezek az irodalmi alkotások jobban megfogják a diákokat és jobban érdekli őket, ezt tapasztaltam. Könnyebben megértik természetesen az üzenetét is, gyorsabban el tudják olvasni, és így az érdeklődés az irodalom iránt természetesen könnyebben kialakul. És azt hiszem természetes – mondta nevetve –, hogy a szexualitással, a szerelemmel kapcsolatos, kortárs, fiatal költők, illetve költőnők versei leginkább tetszenek nekik.

Régen is sokan írtak kamaszkorukban, de akkor tényleg a fiókban maradt. Ma azért az internet világában rengeteg mindenkivel meg tudják osztani, és azt tapasztalom, hogy a különböző folyóiratok és online lapok is szívesen publikálják fiatal szerzők verseit, leginkább, mert arra több olvasójuk van, és rengetegen írnak jól. Pszichológusok, pszichiáterek is szokták azt mondani, hogy írd le, ami problémát jelent neked, ami a fájdalmat okozza. Ha kiadjuk magunkból a szerelmi csalódást fiatalkorunkban, vagy az utálatot a tanárunk iránt, akkor megnyugszunk – erre is jó, ha írnak manapság is a fiatalok, hogy oldják magukban az egyre többnek tűnő feszültséget, amit az élet okoz. Például Áfra János, volt Makói Mediáliák-díjas fiatal költő verssorai hihetetlenül megfogták a diákjaim: „Csak akkor válik érdekessé a férfi, ha már érezni rajta a többi nő szagát”, Áfra János azóta saját internetes, irodalmi, művészeti lapot alapított, a kulter.hu-t és a 70 éves, nagy múltú Alföld folyóirat szerkesztője is.

 

Borítókép: Dobó Dolli

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest