Hírek

Szabó Gábor akadémikust nevezték ki a szegedi lézeres kutatóközpont élére

Szabó Gábor akadémikust nevezték ki az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont élére, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora január 1-jétől irányítja majd az intézetet – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a professzor 2006-2010 között meghatározó szerepet töltött be abban a tudományos pályázatban, amelynek köszönhetően az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont Magyarországon, Szegeden jöhetett létre. 2010 óta a központ tudományos tanácsadó testületének a tagjaként aktívan részt vett a kutatóintézet tudományos stratégiájának és lézeres infrastruktúrájának kialakításában.

A professzor fizikus diplomáját Szegeden szerezte meg 1978-ban. Tanári pályáját 1981-ben a JATE kísérleti fizika tanszékén kezdte tanársegédként, és napjainkig az egyetemen oktat, melyet 2010-2018 között rektorként irányított. Vezetése alatt az egyetem oktatási színvonala, működési hatékonysága és pénzügyi stabilitása jelentősen megnőtt.

Szabó Gábor 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szakmai tudását és elismertségét számos közéleti és szakmai megbízatása jelzi. 2000-től 2002-ig kutatás-fejlesztési helyettes államtitkári posztot töltött be, 2007 óta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, 2017 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának társelnöke. Eddigi pályafutása alatt több fizika szakmai és egyéb társadalmi díjat is elnyert.

Kinevezése után Szabó Gábor úgy fogalmazott, elkötelezett aziránt, hogy a központban dolgozó tehetséges szakembercsapattal együtt olyan nyitott lézeres kutatási infrastruktúraként működő intézményt hozzanak létre, amely komplex, világszínvonalú lézerrendszerei és másodlagos forrásai egyedülálló párosításának köszönhetően a világ vezető attoszekundumos felhasználói létesítményévé válhat.

Magyarország és a magyar tudomány, illetve a magyar tudományos közösség számára egyedülálló lehetőséget jelent, hogy európai együttműködéssel egy ilyen kimagasló nemzetközi kutatóközpont létrehozásában részt vesz, amely az innovációt, a technológiai és tudástranszfert ösztönzi, és ezzel hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez – hangsúlyozta a professzor.

Az ELI a világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete. Jelentősége az anyagtudományban, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában és a biológiában, valamint a környezetvédelem területén is kiemelkedő. Az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak és számos új kutatási területet nyithatnak meg a jövőben.

A szegedi ELI-ALPS az ELI Delivery Consortium (ELI-DC) ernyője alatt páneurópai összefogással létrejött, három pillérből – Magyarország, Csehország, Románia – álló lézeres kutatási projekt egyik kutatóintézete és felhasználói létesítménye, amelynek létrehozására a forrásokat az Európai Unió és a magyar költségvetés biztosította. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül is kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé – áll a közleményben.

 

Borítókép: archív fotó. Forrás: Délmagyar / Fotó: Karnok Csaba