Hírek Makó

Botlik Anita: hálásak a lakosok, ha meg tudjuk oldani a hétköznapi problémájukat

Botlik Anita új képviselőként került be a testületbe, az 5. választókerület lakói máris rendszeresen fordulnak hozzá kérésekkel. A decembert is főként munkával tölti, de sem a sport, sem a nagymamától örökölt recept alapján készült bejgli nem maradhat el.

 

– Az önkormányzati választáson sikerült megnyernie az 5. választókörzetet, ami jó nagy. Milyen kérésekkel fordultak önhöz?

– A 70 év felettieknek járó utalványok kiosztása megint egy lehetőség arra, hogy találkozhassak a választókerület lakosaival. Sok olyan idős van, akiknél már a kampányban is jártam. Akkor voltak kéréseik, most örömmel számolnak be arról, hogy tudtunk segíteni. Például a Harmat utcán néhány ház előtt a térkő járda helyrerakása. Mostanában több helyen kérték, hogy a zöldhulladék számára juttassunk nagyméretű vászonzsákokat, főleg Gerizdesen. Látszik, hogy hálásak a lakosok, ha meg tudjuk oldani a kisebb-nagyobb hétköznapi problémájukat.

– A kampányban volt szó egy kerékpárútról is a körzetében. Erről mit kell tudni?

– A Kelemen László után összekötné a Gerizdest a belvárossal. Erről a városrészről tudni kell, hogy jellemzően fiatal családok, illetve idősek élnek itt. Rengeteg gyerek biciklivel megy iskolába, ahogyan idősek is így mennek a városba. Nagyon sokan közlekednek kerékpárral, a Kelemen László utca elég hosszú, az autósok is sokszor gyorsan hajtanak. A körzetemben sokan megfogalmazták, hogy nagyobb biztonságban éreznék magukat, ha lenne kerékpárút. Ezt a fejlesztést teljes mellszélességgel támogatja a városvezetés, azon dolgozunk, hogy forrást találjunk rá. Gerizdesen közösségi tér sincs, ahol klubokat, összejöveteleket tarthatnak az itt élők, ennek megoldása is fontos kérés.

– Rengeteget sportol is, ilyenkor télen ezt hogyan tudja beilleszteni a mindennapokba?

– Gyermekkorom óta sportolok, hozzászoktam, hogy télen sem marad el. A futás az, amit nem kell hozzákötni semmihez, sem időhöz, sem helyhez, sem emberekhez, bármikor elindulhatok, télen is. Nemrég részt vettem az V. Jótékonysági Félmaratonon is Szegeden, amire minden évben elmegyek. Árva, rászoruló gyerekeknek szoktunk gyűjteni, hogy szebbé tegyük a karácsonyukat. Ahhoz képest, hogy nem volt túl sok időm felkészülni rá, nagyon örültem, hogy megtudtam csinálni.

 

 

 

– Hogyan telik a december, mennyi munka vár önre még?

– Rengeteg. Egyrészről a 70 év felettiek számára az utalványok kiosztása, amit december 18-ig kell befejeznünk, illetve rengeteg rendezvényre kaptam meghívást. Szinte nem lesz olyan nap decemberben, amikor nem megyek valahová, de szívesen teszek eleget ezeknek a meghívásoknak.

– Pihenésre is lesz alkalom év végén? Hogyan telik majd a karácsony?

– A Szenteste a szűk családé, viszont évtizedek óta van egy hagyományunk. Hárman vagyunk testvérek, a karácsonyt úgy töltjük, hogy mindig valamelyikünkhöz elmegyünk. Idén rám kerül a sor, így rengeteget fogok sütni-főzni. Most például 18-an leszünk.

– A gyerekkori karácsonyi hagyományokból mi az, amit még „átmentett” a saját családba is?

– A bejgli sütés. Már a receptet is örököltem a nagymamámtól, ehhez ragaszkodok sok-sok éve. Akkor is én csinálom a családnak, ha nem hozzánk jönnek vendégségbe.