Belföld Hírek

Az állam nem támogathatja tovább a Gothár-féle zaklatószínházak működését

Megszavazza a Fidesz-frakció a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebookon – számolt be róla az Origo. Ahogy azt a lap megírta, a kormány Gothár Péter szexuális zaklatási ügye és annak eltussolása miatt nyújtja be a javaslatot. Időközben Hollik István kormányszóvivó is megszólalt az ügyben. Közölte, a Gothár-ügy rámutatott a jelenlegi finanszírozási, működtetési, támogatási rendszer hiányosságaira, a kormány pedig nem tartja megengedhetőnek, hogy az állam csak a finanszírozásban vállaljon felelősséget, a működtetésben nem.

A Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket. Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést, ezért a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot – írta Kocsis Máté a Facebookon.

Ahogy az Origo megírta, kormányzati körökben megdöbbentőnek tartják azt a cinizmust, amivel a színház és a főváros vezetése a Gothár Péter zaklatási ügye nyomán kirobbant botrányt kezelni próbálta, éppen ezért döntött a kormány a színházak finanszírozásának átalakítása mellett, ezt a Magyar Nemzet írta meg.

Konkrétan a Katona József Színházban kialakult állapotok miatt készül megváltoztatni a kormány a kultúra finanszírozásának eddigi gyakorlatát. A Magyar Nemzet szerint külön tanulságos, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és Budapest kulturális vezetése semmit nem tett az ügyben, a Gyurcsány-párti Gy. Németh Erzsébet még rá sem kérdezett Máté Gábornál a történtekre, amikor elvben tájékoztatta őt az igazgató.

A kormány nem fogja csökkenteni a színházak fenntartására szánt összeget, de minden egyes intézményt át fognak világítani, mert nem egyedi esetről van szó, ez kiderült már eddig is. A kormány a tulajdoni viszonyokat nem fogja megváltoztatni, és ha egy adott önkormányzat az állam szerepvállalása és partnersége nélkül akar színházat fenntartani, továbbra is megteheti, de akkor állnia kell a költségeket. 

Ha azonban az önkormányzatok igényt tartanak a vegyes finanszírozásra, azaz az állami forrásokra, akkor a fenntartói jogokban is osztozniuk kell, és ez esetben tudomásul kell venniük, hogy a Gothár-ügyhöz hasonló eseteknek következményei lesznek.

A kormány nem kíván változtatni a kulturális támogatások összegén, semmilyen forrást nem kíván elvonni – mondta Hollik István kormányszóvivő. Hozzátette: szintén nem módosítják az önkormányzatok kötelező és önként vállalt faladatait a kultúrával kapcsolatban. Ugyanakkor úgy vélte: a Gothár-ügy rámutatott a jelenlegi finanszírozási, működtetési, támogatási rendszer hiányosságaira, a kormány pedig nem tartja megengedhetőnek, hogy az állam csak a finanszírozásban vállaljon felelősséget, a működtetésben nem. Felhívta a figyelmet arra: az államnak a mai finanszírozási rendszerben nincs lehetősége arra, hogy egy ilyen ügy után a Katona József színház igazgatóját menessze az állásából, holott ez – tette hozzá Hollik István – indokolt lenne.

Mint mondta, a vegyes – állami és önkormányzati – finanszírozású intézmények esetében, kormány jelenleg nem tud élni működtetés felelősségével, így ezen kívánnak változtatni. Hozzátette: az önkormányzatoknak joga és lehetősége van arra, hogy önállóan működtessenek kulturális intézményeket, színházakat, és abba az államnak természetesen semmilyen beleszólása nincsen. Úgy összegzett: a Nemzeti Kulturális Alapot nem megszünteti a kormány, hanem megújítja, tökéletesíti a rendszert.

November 19-én derült ki, hogy a balliberális kulturális élet egyik központjában, a Katona József Színházban súlyos szexuális visszaélésekre került sor. Mint ismert, az intézmény vezérkara eleinte még az elkövető kilétét, az áldozatok számát és az ügyben indított belső vizsgálat formáját is titkolta. Egy idő után azonban kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni Gothár Péter nevét. 

Az is hamar kiderült, hogy Máté Gábor, a színház vezetője az utolsó utáni pillanatokig próbálta eltussolni az ügyet. Az ügy csúcspontjaként fény derült arra is, hogy a Katona vezetése titoktartási szerződést íratott alá az ott dolgozó színészekkel, köztük az áldozatokkal is.