Belföld Hírek

Tovább nőtt az életszínvonal

Mérséklődtek tavaly a társadalmi különbségek Magyarországon, ezzel párhuzamosan tovább javult a lakosság jövedelmi helyzete 2017-hez képest. Egy év alatt megközelítőleg százezren, 2010 óta pedig 1,3 millióan kerültek ki a szegénységből. A jövedelmi helyzet javulását jól jelzi, hogy érdemben már nem az élelmiszerre, megélhetésre fordított kiadások nőnek – írja a Magyar Nemzet.

Folytatódott tavaly a lakosság jövedelmi helyzetének javulása, az életszínvonal emelkedésével pedig tovább mérséklődött a szegénység – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett, a háztartások jövedelmét vizsgáló kiadványából.

A háztartások teljes jövedelme, tehát a munkabér és egyéb juttatásokkal számolt vagyon 10,2 százalékkal nőtt egy év alatt: az éves, egy főre jutó nettó jövedelem 1,432 millió forintra emelkedett 2018-ra. Tovább javult a lakosság jövedelemszerkezete, mivel 2018-ban a bevételek 73,7 százaléka származott munkából, míg 2010-ben az arány mindössze 65 százalék volt.

Forrás: Magyar Nemzet 

A lakosság anyagi helyzetének javulását jól jelzi, hogy tavaly a kikapcsolódásra és az éttermi szolgáltatásokra fordított kiadások nőttek legjelentősebben, egy év alatt 14-14 százalékkal. Az alapvető, létfenntartáshoz kapcsolódó kiadások pedig alig változtak.

Az Eurostat adatai szerint 2010-ben az Európai Unióban egy háztartás átlagosan jövedelme 24 százalékát költötte a rezsiköltségekre, Magyarországon 23 százalékát. Az uniós átlag érdemben nem változott 2018-ra sem, ugyanakkor Magyarországon 18,1 százalékra esett a lakosság gázra, vízre és a villamos energiára fordított kiadása.

A KSH megjegyzi, egy ország fejlettségét jól mutatja a fogyasztási struktúra: az alapvető kiadások aránya a válságot követő recesszió éveiben volt a legmagasabb, míg a jövedelmi helyzet javulásával az arány csökkent.

Az életszínvonal javulásával párhuzamosan tovább csökkent a szegénység. Legjobban a súlyos anyagi hiányt szenvedők (depriváció) száma esett, azoké, akik nem jutnak hozzá meghatározott, alapvető javakhoz. Egy év alatt 127 ezer fővel, 2010 óta pedig 1,421 millió fővel csökkent a számuk 2018-ra. Tavaly a népesség 8,7 százalékát, azaz 837 ezer főt érintett a súlyos anyagi depriváció.

Az egy főre számított szegénységi küszöb 1,120 millió forint volt 2018-ban, ennél kevesebből a lakosság 12,4 százaléka élt. A szegénység összes dimenziója, tehát a mélyszegénység a lakosság 1,1 százalékát, 103 ezer embert érintett.

Csökkent a jövedelmek közötti különbség is: a legtöbből élő tíz százalék bruttó jövedelme tavaly 9,4-szerese, tavalyelőtt tízszerese volt a legszegényebb tíz százalékának. Régiónként viszont továbbra is jelentősek a különbségek.

 

Forrás: Magyar Nemzet | Borítókép: illusztráció