Kiemelt hírek Makó

Halmágyi Pál: Ideje, hogy a valós képet lássuk Erdei Ferencről Makón is

A nyugalmazott múzeumigazgató szerint a makóiak nagyrésze nem ismeri a teljes pályáját Erdei Ferencnek, pedig mára a történészek álláspontja egyértelmű vele kapcsolatban. A politikus egyértelműen segítette a kommunistákat, nagyon kevesen tudtak róla, de tagja volt a magyar Kommunista Pártnak is.

2011-ben született meg az a döntés, amely szerint Magyarországon közterület, közintézmény nem viselheti olyan személyek nevét, akik részt vettek önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében fenntartásában. Ennek alapján döntött a makói képviselőtestület is nemrég arról, hogy az Erdei Ferenc nevét viselő közterületek nevét megváltoztatja.

Amikor a törvényről és a képviselőtestület döntéséről kérdeztük Halmágyi Pált, kiemelte, ez fontos, jelzésértékű, és időszerű is volt egyben. A nyugalmazott múzeumigazgató szerint ugyanis éppen ideje, hogy a valós képet lássuk Makón is Erdei Ferencről, az ő kultusza ugyanis a városban csak az 1960-as évek közepétől kezdett el épülni, amikor már a város országgyűlési képviselője volt.

Az idősebb makóiak közül sokan vannak, akik még személyesen is ismerték, ám legtöbben csak annyit tudnak róla, hogy itt született, Szegeden járt egyetemre, az első az első munkái Makóról, a környező tanyavilágról, hagymatermesztésről jelentek meg. Ez viszont csak az egyik oldala az élettörténetének.

– A történészek álláspontja mára közismert, Erdei másik oldalára azonban csak a rendszerváltás után fokozatosan, nagyon kis lépésekkel derült fény. El kellett 30 évnek telnie, hogy ez a tudományos állásfoglalás megszülessen, és a gyakorlati megvalósítás is megtörténjen a szülővárosában. – mondta el portálunknak Halmágyi Pál.

A politikus a Nemzeti Paraszt Pártban töltött be vezető funkciókat, úgy szerepelt, mint a parasztpárt képviselője, vezetője, ám – bár nagyon kevesen tudtak róla – tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak is.

1944 végén az Ideiglenes Nemzetgyűlést már a háttérben a Moszkvából hazatért kommunisták irányították, minden pozícióba olyanokat próbáltak rakni, akik az ő elképzeléseiknek megfelelnek, ilyen volt Erdei Ferenc is. Ettől az időszaktól kezdve gyakorlatilag teljesen eltűnt Makóról, hosszú évekre megszakadt a kapcsolata a várossal, a feleségétől is elvált, csak az 1960-as években tért vissza, többek között ezért is van kevés információja a makóiaknak akkori tevékenységéről.

Szerepét jól mutatja az a történet, amit Halmágyi Pál megosztott portálunkkal: 1956-ban miniszterelnök helyettesként ott volt a Nagy Imre kormányban, ezért például Tökölre, az orosz főparancsnokságra ő ment tárgyalni az orosz kivonulásról. Erről ma már tudjuk, hogy látszat tárgyalás volt, letartóztatták az egész küldöttséget. Erdei is fogságba került, Maléter Pál akkori hadügyminiszterrel egy cellába.

Két év múlva Malétert Nagy Imréékkel együtt felakasztották, Erdeit viszont Kádár személyes kérésére elengedték.

Korábban, földművelésügyi minisztersége idején, 1949-53 között volt a legszigorúbb beszolgáltatás, az úgynevezett padlássöprés, a kulákság eltörlése. Halmágyi Pál szerint az is egyértelmű, hogy amennyiben Erdei ezzel nem értett volna egyet, akkor nem ő ült volna abban a székben.