A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata értelmében, ugyanakkor ez nem sérti az ítélkező bírók, vagy az eljáró tanácsok személyes függetlenségét – mondta az igazságügy-miniszter szombaton Budapesten, a magyar ügyvédek napján tartott ünnepségen.

Varga Judit hozzátette: “Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról” szóló törvényjavaslat ennek érdekében teszi lehetővé az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges.

Közölte, a javaslat szerint az eltérést a bíró köteles lesz külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak.

Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre jogorvoslati eszköz, mert azokat kimerítették, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt, a törvényjavaslat új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt. A jogegységi panasz eljárásban a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnának el kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára kontradiktórius eljárásban – fejtette ki a miniszter, aki azt mondta: nem osztja “azok aggodalmát, akik az ítélkezés függetlenségének csorbítását látják abban, hogy a bírónak indokolnia kell miért tér el a Kúria ismert gyakorlatától, miért teszi félre az élő jogot”.

A bíró az előtte fekvő ügyben dönthet úgy, hogy nem követi a Kúria esetjogát, ugyanakkor erre a bíróságnak meggyőző érveket kell szolgáltatnia – fűzte hozzá. Varga Judit kiemelte: minden ügyben az alaptörvény és a jogszabályok által meghatározott keretek között az esetjog dönt, magyaráz, old fel konfliktust, rendez el értelmezési kérdést. Minden az esetjog keretei között dől el. A lényeg az, hogy a jogegységet a bírói döntés teremti meg a konkrét perben érdekelt felek kérésére.

A Kúria új jogegységesítő eszközrendszere alapvetően meg fogja változtatni a bírói, az ügyészi és az ügyvédi attitűdöt is. Akkor lesz hatékony a joggyakorlat egységesítése, ha nem, vagy nem elsősorban a bíróság keresi a jogot, hanem a felek és beadványaik fedezik fel az érvelést, az eseteket, a tényeket, így a jogot, és ezeket a bírák ellenőrzik és egészítik ki – mondta, hozzátéve, hogy ennek a jogászképzésben és a jogászi hivatásrendek továbbképzésében is meg kell jelennie.

 

Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt: a kormány a gazdaságpolitikáját elsősorban a jogalkotáson tudja megvalósítani. Nem mindegy, hogy Magyarország miként fog részt venni abban a világméretű gazdasági folyamatban, amit a technológia nagyon gyors változása jellemez. A jogalkotás ebből a szempontból a jövőre való felkészülést is szolgálja – tette hozzá. Kiemelte: az egyre gyorsuló fejlődés azt kívánja, hogy ezeken az érzékeny területeken is határozott, gyors, ugyanakkor körültekintő lépéseket tegyünk.

Varga Mihály szólt arról is, hogy az elmúlt években érték kritikák a jogalkotási munkát, azonban – mint fogalmazott – “megfontolandó érveink vannak az elmúlt évek munkája mellett”. Ugyanis olyan helyzetben vették át 2010-ben a kormányzati feladatokat, ami “átfogó változásokat, a gazdaságpolitika szabadságfokának növelését és az akkor hatályos jogszabály mélyreható megváltoztatást igényelték”. Ezek nélkül nem lett volna megoldható – mondta.

A miniszter hangsúlyozta: patrióta gazdaságpolitikát követtek és követnek a mai napig is, és a magyar gazdaság évek óta fenntartható növekedési pályán van. A növekedés mértéke 2018-ban elérte az 5,1 százalékot, az idei év második negyedévében az 5,2 százalékot, a harmadikban az 5 százalékot. Ezzel az értékkel Magyarország az európai uniós rangsor első helyén van – mutatott rá.

Elmondta, emelkedett a munkában állók száma: 2010-ben 3,8 millió ember dolgozott, ma több mint 4,5 millió. Több mint hat éve töretlen a reálkeresetek növekedése, 68 százalékra csökkent az államadósság, valamint az adósság négyötöde mára a hazai lakosság és intézményi befektetők kezén van, nem úgy, mint 2010-ban, amikor a külföldiek kezén volt ugyanilyen arányban.

A 2010-es kihívások szinte mindegyikére eredményes választ tudtunk adni – jelentette ki Varga Mihály. Kitért arra is, hogy a magyar gazdaság szempontjából fontos politikai és gazdasági változások indultak el a világban. Recesszióról még nem beszülhetünk, de a gazdasági növekedés lassulásáról már igen. Az Európai Unió, amely a legnagyobb exportpiacunk és legfontosabb gazdasági partnerünk, gazdasága összességében már jó egy éve folyamatos lassulásban van – mondta Varga Mihály.

Közölte, a kormány gazdaságpolitikája a gyors ütemű növekedés fenntartására és az emberek jólétének emelésére irányul. A gazdaságpolitikát és a szabályzó rendszert ezen elvek mentén alakítjuk ki – mutatott rá.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke Varga Judit előadására reagálva azt mondta: újabb kihívás előtt áll az ügyvédi kar, és reményét fejezte ki, hogy ennek is megfelelnek, valamint fel tud készülni az ügyvédi kar a precedens jog alkalmazására.

Beszédében emlékeztetett arra, hogy harminc éve a rendszerváltozás előkészítésében a jogászság, ezen belül az ügyvédség kiemelkedő szerepet vállalt. A Független Jogász Fórum az ellenzéki kerekasztal megszervezésében játszott aktív és jelentős szerepet. Az ünnepségen díjakat és kitüntetéseket is átadtak.

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest