Belföld Hírek

Orbán Viktor: nagy csatát nyertünk a biztosi portfólióval

Az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelte a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíció elnyerését Orbán Viktor miniszterelnök. Várhelyi Olivért közben tegnap meghallgatta a magyar Országgyűlés európai ügyek bizottsága, ahol a magyar biztosjelölt nyomatékosította: szükség van a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatainak dinamizálására. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek kifejtette: az elmúlt öt évben nagyon aktív regionális külpolitikát folytatott a magyar kormány, a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíció magyar kézbe kerülése pedig ennek az elismerése.

A következő öt év legfontosabb portfóliójának nevezte a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíciót Orbán Viktor, amelynek a magyar biztos, Várhelyi Olivér (képünkön) kezébe kerülésével kapcsolatban a magyar miniszterelnök tegnap hangsúlyozta: nem emlékszik arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben bármely nemzetközi szervezetben olyan erős befolyást jelentő pozíciót tudott volna szerezni, mint most a bővítési pozícióval az Európai Unióban.

– Nagy ünnep ez nekünk, de talán az árnyékos oldalról is érdemes beszélni, hiszen sokan meg akarták akadályozni, hogy ez így legyen. Hazánknak vannak nemzetközi riválisai, de Magyarországon belül is komoly aknamunka folyt, a magyar ellenzék ugyanis egyesítette erőit Brüsszelben, hogy elgáncsolja a magyar biztosjelöltet, fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette: azt is tények támasztják alá, hogy a magyar származású amerikai spekuláns, Soros György személyesen próbált eljutni a legmagasabb rangú európai vezetőkhöz, hogy megakadályozza Várhelyi Olivér kinevezését. – Nagy csata volt, de megnyertük, húzta alá a kormányfő.

Arról is beszélt, hogy bár a szomszédság- és bővítéspolitika egyelőre misztikusan hangzó szavakként jelennek meg a diskurzusban, a gyakorlatban a portfólió magyar kézbe kerülése azt jelenti, hogy hazánk biztosa az Európai Unió biztonságát fenyegető legfontosabb kérdésben alakíthatja az unió politikáját. Orbán Viktor ezek között említette a migrációt, utalva arra, hogy a bevándorlók jelentős hányada a balkáni útvonal felől próbálja megközelíteni az EU külső határait, de – mint mondta – a kontinensünkre Afrika felől irányuló fenyegetés is ugyanilyen fontos, Várhelyi Olivérnek pedig a Földközi-tenger túlsó partján fekvő afrikai országokkal is kell majd foglalkoznia. Hozzátette: az uniót fenyegető másik bizonytalanság Ukrajnában van az orosz–ukrán konfliktus miatt, amivel szintén lesz munkája a magyar biztosnak, de a portfólió megszerzése energetikai szempontból is fontos, hiszen Várhelyi Olivér lesz felelős a Kaukázussal, illetve Azerbajdzsánnal való kapcsolattartásért is, márpedig az rendkívül fontos energiabiztonsági kérdés, hogy abból a térségből miként tudunk Oroszországon kívüli területekről energiát hozni Magyarországra, illetve az Európai Unióba.

A magyar Országgyűlés európai ügyek bizottsága tegnap hallgatta meg Várhelyi Olivért, ahol a 47 éves diplomata amellett érvelt, hogy szükség van a nyugat-balkáni országok európai ­uniós csatlakozási folyamatainak dinamizálására. Mint fogalmazott, biztosként az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladata lesz majd lehetővé tenni, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatot dolgozzon ki, amely alapján még a jövő évben, a zágrábi csúcs előtt megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával. A politikus hangsúlyozta, mindvégig az volt a célja munkájában, hogy hozzátegyen Európához, erősítse az európai együttműködést. – Minden erőfeszítésemmel ezen voltam, ezen is leszek, tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet megkeresésére kifejtette: az elmúlt öt évben nagyon aktív regionális külpolitikát folytatott a magyar kormány, amely során soha nem látott jó viszonyt alakított ki nemcsak a visegrádi, de a nyugat-balkáni országokkal is. Hozzátette: a migráció szempontjából a legjobb védekezés a balkáni országok integrálása az EU-ba, illetve a jó együttműködési viszony fenntartása Törökországgal. A következő bizottsági ciklus kulcskérdése, hogyan alakul Törökország és az unió viszonya. – Azt kell majd eldönteni, hogy a tagság helyett milyen viszony lesz Ankara és Brüsszel között, és ebben jut egy nagyon fontos szerep hazánknak.