Hírek Térség Top

Nagyéren húszan-harmincan rendszeresen nem fizetnek helyi adót

Azon húsz-harminc helybéli nem fizeti rendszeresen a magánszemélyek kommunális adóját, akik minden létező szociális támogatásban részesülnek. S bár az elmaradt adók behajtása a NAV feladata lett, akinek nincs hivatalosan jövedelme azzal az adóhatóság sem tud mit kezdeni – mondta a ma esti nagyéri testületi ülésen és közmeghallgatáson Lőrincz Tibor polgármester.

A testület tagjain, a jegyzőn és a közös önkormányzat munkatársán kívül hét helybéli érdeklődőt tájékoztatott először a ma esti testületi ülésen Nagyér polgármestere. Lőrincz Tibor szerint a helyi adók kérdése örökzöld téma, mely két részből, a magánszemélyek kommunális adójából és a vállalkozók iparűzési adójából tevődik össze. A polgármester elmondta, nagyon kicsi pénzekről van szó, hiszen a magánszemélyek kommunális adójánál 288 adóalanyt tartanak nyilván, míg az iparűzési adónál 70-et. És a faluban összesen 132 gépjármű után kell adót fizetni, az abból befolyó összegnek azonban csak a 40 százaléka marad az önkormányzatnál.

Ezek egyébként nagyon kicsi pénzek. A polgármester elmondta: a tervezett iparűzési adónak csak 50-55 százalékát tudtak beszedni. Nagyon sok nagy cég csökkentette ugyanis a termelését, s ha kár érte őket azt a főkönyvben is átvezette. Ez a csökkenés okozhat némi problémát az önkormányzatnál, ahogy az is, hogy az állam fokozatosan csökkenti a támogatásokat. Ezt ellentételezendő a rendkívüli helyzeteket támogatja a kormány.

A kommunális adóként 288-szor 4500 forintnak, azaz összesen 1 millió 296 ezer forintnak kellene befolynia a község kasszájába. De mindig vannak hátralékosok. Ugyanaz a 20-30 magánszemély semmikor sem fizet kommunális adót, de minden létező szociális támogatásban részesül.

– Minden amit fejleszteni tudtunk pályázati pénzből valósult meg – hangsúlyozta Lőrincz Tibor.

A polgármester az önkormányzat idei működéséról szólva elmondta önáll testületi ülést az idén négy alkalommal tartottak, de 103 határozatot hoztak 9 rendelettel együtt. Viszont a három szomszédos településsel (Ambrózfalvával, Pitvarossal és Csanádalbertivel) kilenc együttes ülést tartottak. Hozzátette: a nagyéri intézményeket társulásban tartják fenn, az óvoda Pitvaroshoz, az alapszolgáltatás Csanádalbertihez tartozik.

A polgármester arra a felvetésre, hogy aki nem fizeti a helyi adót, miért nem lehet kizárni a juttatásokból, azt mondta, folyamatosan küldi ki az önkormányzat a fizetési felszólításokat, s már folyamatban vannak letiltások. De nehéz annál bármit is letiltani, akinek nincs jövedelme. Hozzátette: azért nem emeltek adót, mert aki megfizette a 4500 forintot, az ezután is fizetne, aki nem fizetett, az meg ezután sem tenné. A NAV-hoz került a beszedés, de valószínűleg az sem fog előrébb tudni ez ügyben. – A gépjárműadó elmaradásakor a kormányhivatal kivonja a járművet a forgalomból, ez hatásos szokott lenni – tette hozzá.

A polgármester összegezése szerint Nagyéren 1993-2014 között összesen 154 millió forintból történtek fejlesztések, míg 2014-2019 között több, mint 220 millióból – pályázatoknak köszönhetően.

– Jelenlegi nyertes pályázatok segítségével 74 millió forintos fejlesztés kezdünk. Árokásót, egy rézsűkaszát vásároltunk, s jövő április 20-ig érkezik meg egy nagy teljesítményű fűnyíró traktor Hárommillió forintot nyertünk orvosi műszerekre, a háziorvosnak és a védőnő. Ebből EKG-t, vérnyomásmérőt, defibrillátort és más dolgokat vettünk. Ötmilliót nyertünk az óvodaudvar rendbetételére. Ennek az előkészítése már folyamatban van. Az időjárásálló nyersanyagokat még az idén megvesszük. Négy éven át működhet majd a szintén sikeres, 40 milliós „Jó kis hely, biztos kezdet” pályázaton, mely a mentálisan kicsit lemaradt családok segítését szolgálja.

Lőrincz Tibor a helyi közfoglalkoztatási programól szólva elmondta, a korábban ebben dolgozók a piaci szférában helyezkedtek el. Így míg két éve 46 közfoglalkoztatottnak adtak munkát 2020/2021-ben csak 26-nak tudnak. Helyben jövőre is elindul a mezőgazdasági közfoglalkoztatás (ezt kötelezővé tette az állam) és indul a járdajavítás, belvízelvezetés, mely 3-3,5 milliós dologi kiadással jár. A legrosszabb járdaszakaszokat javítják meg. A belvízelvezető árkokat is rendbe teszik, jövőre az ATIVIZIG a kivezető árkokat újítja fel, a falu területén lévőket azonban községnek kell.

Nagyér régi nevének, a Nagymajláthnak a visszaigénylésével kapcsolatban elmondta: A testület hetekkel ezelőtt döntött a névváltoztatásról, de már egy éve foglalkoznak vele. Hozzátette: szükség lesz hozzá egy helyi népszavazásra. Ezt január 31-ig kell lebonyolítani, s a testületi döntéssel s a földrajzi bizottság jóváhagyásával együtt kell azt a parlament illetékes bizottságának megküldeni, A névváltoztatást, azaz a község eredeti nevének visszaállítására a köztársasági elnök mondja rá az áment. A polgármester hangsúlyozta: a helybélieknek semmibe sem kerül a község régi nevének visszaállítása, de a vállalkozásoknak át kell íratniuk a címüket. A kormányhivatal munkatársai, helybe hozzák majd a magánszemélyek új lakcímkártyáját. A falu régi nevének visszaállítását érzelmi kérdésnek nevezte.

Lőrincz Tibor elmondta 48 kilométerre (Romániában) létezik egy Majláthfalva nevű település, mellyel szeretnék felvenni velük a testvér települési kapcsolatot. Ugyanis régen az volt Kismajláth, Nagyér pedig Nagymajláth. A két település együtt tudna évente pályázni Brüsszelben, kulturális céllal. Az is elmondta, hogy már az első szabadon választott testület idején felvetődött a régi falunév visszaállításának ötlete.

Az érdeklődök egyike, a helybéli Megyesi László azt mondta, neki nem tetszett ez az ötlet már annak idején sem. – Akkor azt mondták, ne bolygassuk fel a dolgokat, utalt az első testület idejére. Hozzátette, tudomása szerint már csak tizenketten élnek a faluban azok közül, akiknek az anyagkönyvi kivonatéban a Nagymajláth név szerepel, mivel a falu nevét 1952-ben változtatták meg Nagymajláthról Nagyérre. Azt mondta a helybéliek egy részét véleménye szerint nem is érdekli a régi falunév visszaállítása.

A szintén az érdeklődők közt ülő Sonkoly Károly erre azzal kontrázott, hogy Nagymajláth neve közszájon forog ma is, ha Nagyérről esik szó. Mindenki Nagymajláthként ismeri – még a Dunántúlon is -tapasztalta maga is. Úgy vélte, nincs az átnevezés ötletével semmi baj.