Publicisztika Térség

Megkapta az I. Debreczeni-csomagot Csanádpalota

Bár a kampányban erről természetesen egy szó sem volt, az első intézkedések között két új adónemet vezetne be a polgármester. Előkarácsonyi ajándékként érkezik lakosokat és a vállalkozásokat is megsarcoló “Nem kell félni, nem fog fájni” akcióterv.

Többek között a lakosságot hátrányosan érintő rendeletek eltörlésével is kampányolt Debreczeni István a szórólapján az önkormányzati választás előtt, nem telt el azonban túl sok idő, és meg is érkezett az I. Debreczeni-csomag, ami meglepő módon nemhogy rendeletek hatályon kívül helyezését (merthogy rendeletek esetében így hívják, nem eltörlésnek) nem tartalmazza, hanem egyenesen 2020. január 1.-től két új adónem bevezetését.

Az adópolitikáról szóló lakossági fórumon azonban elsőként az új polgármester számolt be a lakosoknak az elmúlt hetek fejleményeiről, amelyben több érdekesség is felmerült. Debreczeni István nehezményezte például, hogy a csanádpalotai határátkelő alapján ki- és belépésenként 2 forint járna a településnek, ami mintegy 14 millió, ezt azonban eddig nem kapta meg az önkormányzat, “elkerülte a városvezetés figyelmét”, de természetesen majd ő elintézi.

Segítünk: nem fog menni.

Az átkelő NEM magyar területen van, hanem Romániában, Csanádpalota tehát NEM a fenntartója. A központi költségvetésről szóló törvény szerint valóban ki- és belépésenként jár a forrás, ellenben viszonylag egyszerű belátni, hogy amennyiben román oldalon van, akkor ezek ott történnek. Tehát NEM JÁR. Mivel az önkormányzat ezzel már korábban hivatalos úton próbálkozott, így Debreczeni István is pontosan tisztában van vele.

Két eset fordulhat elő: vagy nem tudja felfogni, vagy szándékosan hazudik. Elméletben mindkettő lehetséges.

A lakossági fórumon bemutatkozott a település új, külsős alpolgármestere is, aki azt a feladatot kapta, hogy az adórendszerrel és a pénzügyi stabilitás megteremtésével kapcsolatos feladatokat lássa el. Paja Gábor elmondta, azzal szembesült, hogy az önkormányzat deficitet termel, miközben információink szerint Csanádpalotának tökéletesen kiegyensúlyozott költségvetése volt az átvételig pénzügyi többlettel. Hogy utána mit csináltak, az rejtély…

 

 

Mindez azért fontos, mert az alpolgármester szerint többek között a deficit miatt kerültek tartaléklistára pályázatok, illetve azért is, mert az önkormányzat nem merítette ki az általa kivethető helyi adók lehetőségét. Ezért két, eddig nem kivetett adó bevezetését is tervezik január 1-től, az egyik a kommunális adó, a másik a telekadó. Az alpolgármester többször, és egyértelműen kijelentette a lakossági fórum során: erre azért van szükség, hogy a település a pályázatokon, pályázati rendszerekben jobban tudjon szerepelni.

Konkrétan elhangzott, hogy amennyiben bevezetik az új adónemeket, akkor jobb eséllyel pályázik az önkormányzat például a művelődési ház, az iskola, vagy éppen a közúthálózat fejlesztésére.

Mivel ilyen indokot sarc bevezetésére még soha nem hallottunk, megkerestünk néhány térségi polgármestert, árulják már el nekünk, valóban létezik-e ilyen összefüggés a pályázati eredményesség, és az adók között. Nem nagyon lepődtünk meg azon, hogy kiderült: ennek szintén nincs SEMMI valóságalapja.

Mint megtudtuk tőlük, az egyetlen, amire befolyással van az adók bevezetése, az a rendkívüli támogatás, ami egyrészről költségvetési szinten elenyésző forrás, másrészről Csanádpalota eddig is kapott ilyet, függetlenül attól, hogy nem volt sem kommunális adó, sem telekadó.

Lényegében tehát kijelenthető, hogy az állítás, miszerint azért kellenek az adók, mert több pályázati forrás érkezhet a településre, szintén nem igaz.

Nem is nagyon értjük, hogyan tud valaki ilyen magyarázatot kitalálni. Sokkal valószínűbb, hogy a Debreczeni-csomagot kizárólag azért kapják a nyakukba a csanádpalotaiak, mert az önkormányzat egyébként megteheti. Joga van hozzá, hogy kivesse ezeket a sarcokat, amivel voltaképpen nincs is probléma, csak akkor azt kell mondani, és nem hülyíteni az embereket.

Na, de lássuk, hogy ezekkel mennyi új bevételre számíthat az adókból Csanádpalota? Paja Gábor konkrétumokról egyelőre nem nagyon tudott beszámolni a lakossági fórumon, de néhány dolog azért kiderült. Ahogyan az alpolgármester is kiemelte, egyelőre tervezetek vannak, így mi is ezzel tudtunk számolni, ám ezzel együtt sem lehet komoly eltérés az általunk ismert adatokkal.

A kommunális adó például éves szinten 4000 ezer forintot jelent majd háztartásonként. A városban nagyságrendileg mintegy 1200 háztartás lehet, ám valószínűleg elengedik majd a 65 év felettieknek, illetve esetleg a szociálisan legrászorulóbbaknak.

Ezekkel együtt a kommunális adóból befolyó összeg mintegy 2,8 millió forint lehet éves szinten, ami Csanádpalota költségvetését tekintve elenyésző összeg.

A vállalkozások megsarcolására szolgáló telekadó a lakossági fórumon elhangzottak alapján mintegy 14 munkáltatót érinthet, négyzetméter alapon számítják majd, az alpolgármester egy 40 ezer négyzetméteres gépparkot hozott fel példaként, külterületen, erre az előzetes tervek szerint mintegy 10 forint/négyzetméter adó vonatkozna (vagy kicsivel alatta). Ez körülbelül 400 ezer forint mínusz a vállalkozásnak. Mivel a cél elvileg az adó “igazságos” kivetése, differenciálással nagyságrendileg hasonló vonatkozna mindegyikre.

A telekadóból várhatóan befolyó összeg tehát mintegy 5,6 millió forint évente, a csanádpalotai költségvetést tekintve ez ugyan valamivel nagyobb, de szintén elenyésző forrás, mondhatni csepp a tengerben.

A kettő tételt összeadva így kijön 8,4 millió forint, azonban a lakossági fórumon az alpolgármester azt is elmondta, az önkormányzat az új adók bevezetése mellett az Iparűzési adót szeretné csökkenteni, mintegy 0,2 százalékkal. Ez most 2 százalék, tehát maradna 1,8 százalék, ami 10 százalékos csökkentést jelent. A város Iparűzési adó bevétele a költségvetés alapján mintegy 74-75 millió forint, vagyis a csökkentéssel kiesik mintegy 7,4-7,5 millió forint.

Ez tehát azt jelenti, hogy a sarcok bevezetése lényegében mindössze 1 millió forint többletért történik.

Ha pedig az ezzel járó adminisztrációs költségeket is figyelembe vesszük, akkor gyakorlatilag semmi nem marad belőle. Röhejes, de mindeközben az alpolgármester nem győzte hangsúlyozni, hogy az új városvezetés rendkívül elkötelezett abban, hogy támogassa a helyi vállalkozásokat és a lakosságot. Ezzel mondjuk kicsit szembe megy, hogy ilyen nagyságrendű bevételért még akkor is teljesen felesleges manőverről beszélünk, ha a végén kétszer-háromszor ennyi maradna.

Még akkor sem fedezné egyetlen, közepesen jól megfizetett alkalmazott egyéves bruttó bérét sem. Nagy valószínűséggel az előző városvezetés is éppen ezért nem vergődött vele. Megtehette volna, joga volt hozzá, de ez az egész annyira minimális tétel, hogy egyszerűen nem éri meg a vele járó cirkuszt.

A választások óta eltelt kevés idő, és a Debreczeni-csomag kiderülése ráadásul erősen arra utal, hogy a település vezetése nem is nagyon fontolt meg más megoldásokat a rendelkezésre álló források bővítésére, illetve azt sem, hogy meg lehet-e úszni az adó bevezetését. Helyette szándékosan a lehető legkönnyebb, leggyorsabb, viszont a lakosokat, és a vállalkozásokat is egyértelműen hátrányosan érintő intézkedést választották, aminél rosszabb üzenetet egy teljesen új városvezetéstől elképzelni sem tudunk.

Mivel a lakossági fórumon nagyrészt kevés konkrétummal bíró, olykor látszólag egymással ellentétes, vagy egymást hatását kioltó tervek fogalmazódtak meg, a pontos számok tisztázására a későbbiekben kérdésekkel fordulunk majd az önkormányzathoz, mert jelenleg egyáltalán nem látszik, hogy mi a városvezetés pontos célja, és miért.

 

Addig is, alább egy kis videós útmutató a csanádpalotai lakosok és vállalkozók számára, hogy fel tudjanak készülni az esetleges II. illetve III. Debreczeni-csomag utáni életre. Segítünk ahol tudunk, nem kell megköszöni. Szívesen. Angol, de nyelvtudás nélkül is érthető.