Belföld Hírek

Újabb kormányzati döntések élénkíthetik a gazdaságot

– A kormány már hozzálátott a második gazdaságvédelmi akcióterv kidolgozásához, az új intézkedésekről a jövő év első felében születhet döntés – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban a pénzügyminiszter. Varga Mihály hozzátette: az egy számjegyű személyi jövedelemadót nem vetették el, a 700-800 milliárd forintos adócsökkentés – a költségvetési mozgásteret szem előtt tartva – legkorábban 2021 táján kerülhet napirendre. A több mint háromszázezer tagot számláló kata sorsát firtató kérdésükre a tárcavezető közölte: a minisztérium olyan szakmai javaslatokat kapott, amelyek megakadályoznák az adó visszaélésszerű alkalmazását a foglalkoztatásban. Mint mondta, előbb egyeztetnek a kérdésben, változtatás legfeljebb jövőre jöhet.

– Ha gazdasági kérdésekről esik szó, egyes elemzőktől és politikai szereplőktől jó ideje szinte mást sem hallani, mint hogy a magyar gazdasági fellendülés csak látszólagos, átmeneti, és a következő hónapban, de legkésőbb a következő évben úgyis jön a visszaesés. Ehhez képest az idei első negyedévben 5,3, a másodikban 4,9, a harmadikban öt százalékkal nőtt a hazai GDP. Ennyire nehéz feladat volna helyesen megítélni az aktuális helyzetet?

– Az elmúlt években megszokhattuk, hogy akadnak ellendrukkereink, a gazdasági folyamatok alakulását azonban nem kívánságok, különösen nem a politikai kívánságok határozzák meg, ahogy a mutatószámok is rendszerint egyértelműen tükrözik a viszonyokat. Az idei harmadik negyedévben a maga ötszázalékos bővülésével a magyar gazdaság növekedett a legnagyobb mértékben az egész Európai Unióban, tehát nem tekinthető tárgyilagosnak az olyan kijelentés, amely kudarcosnak nevezi a kormány gazdaságpolitikáját.

– Ellenben a kritikusok sokszor hangoztatják, hogy Magyarországot csupán az uniós források tartják magasan a ranglistákon és lényegében csak a német gazdaság megrendelései éltetik a hazai gazdaságot.

– Érdemes ezeket a kérdéseket alaposan körbejárni. Tény, mégpedig örömteli tény, hogy a magyar gazdaság fejlődésében most is érdemi szerepet játszottak a megfelelően felhasznált uniós források. Volt olyan időszak idehaza, amikor az EU-tól érkező összegek nagyjából tíz százaléka került csak a gazdaságba; nem is volt különösebben sikeres az az időszak. Mi változtattunk az arányokon, s úgy határoztunk, hogy az uniós támogatások hatvan százalékát a gazdaság fejlesztésére fordítjuk. Pillanatnyilag Magyarország fejlődik a leg­gyorsabban az unióban, döntésünk tehát helyes volt. Ami a német–magyar gazdasági kapcsolatokat illeti, először is rögzíteni kell, hogy a viszony jó, nincs fennakadás. Az más kérdés, hogy az utóbbi időben a német ipar érdemben nem nő, miközben a magyar igen. Ennek oka részben az, hogy a német cégvezetők is igen fontosnak tartják a költségek alakulását és a termelékenységet. S mivel a német nagyvállalatok jelenleg kedvezőbb költségek mellett termelnek közép-európai gyáraikban – tehát nemcsak nálunk, hanem például Lengyelországban vagy Csehországban is –, ezért előbb döntenek műszakcsökkentésről vagy leépítésről a német üzemekben, mint itt. A helyzet azonban átmeneti, idővel a német gyárak is teljes kapacitásra kapcsolnak, s meglehet, hogy fejlettebb technológiával jelennek meg a piacon. A magyar gazdaság versenyképességét emiatt tovább kell javítani.

– Tavasszal jelentette be a kormányzat, hogy gazdaságvédelmi akcióterv néven olyan intézkedéseket – például adócsökkentést – vezet be, amelyek akkor is segíthetik a gazdaság fejlődését, ha külföldön a visszaesés jelei mutatkoznak. A közelmúlt kormányzati közlései arról szóltak, hogy újabb intézkedéscsomagra is szükség lesz. Hol tartanak a munkával?

– Az első gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései közül számos már megvalósult, a fennmaradók január elsején indulnak. A kormány már eközben hozzálátott a második gazdaságvédelmi akcióterv kialakításához is, a munka több tárca bevonásával zajlik. Várhatóan a jövő év elején körvonalazódhatnak a szóba jöhető újabb gazdaságélénkítő lépések.

– Ezek között lehet az egy számjegyű szja, vagyis az, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát tíz százalék alá mérsékeljék? Szakmai vélemények szerint e lépés nyomán sok pénz maradna a lakosságnál, ennek nyomán számottevően nőne a hazai fogyasztás, s az jót tenne a gazdaságnak.

– A kormány régóta hangoztatja: a céljai között szerepel, hogy legfeljebb 9 százalék legyen az szja. A változtatás 700-800 milliárd forintos adócsökkentést jelentene, ilyen nagyságú anyagi mozgásteret pedig a már megszavazott jövő évi költségvetési törvény nem tartalmaz. A kérdés emiatt – szigorúan a gazdasági teljesítmény és a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett – leghamarabb 2021 környékén kerülhet újra napirendre. Azt ugyanakkor megjegyzem, hogy az adópolitika lényege nem változott, vagyis továbbra is a munka közterheinek csökkentése az egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés.

– Miképpen alakul a kisebb vállalkozások adózása? Jövőre megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, ezenkívül lesz-e más módosítás? A kérdés azért különösen aktuális, mert a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szigorítaná a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályait.

– A kamaránál azt tapasztalták, hogy mára bizonyos vállalkozói csoportok visszaélésszerűen alkalmazzák a katát, ugyanis alkalmazottaikat nem munkavállalóként, hanem vállalkozóként foglalkoztatják. Az MKIK összetett javaslatot juttatott el a tárcához ez ügyben. Felvetették például, hogy törvény határozza meg, mennyi katás vállalkozója lehet egy-egy gazdasági szereplőnek. A javaslataik között szerepel azt is, hogy bizonyos ágazatokban ne lehessen használni ezt az adózási formát, illetve hogy a katások csak a lakosságnak vállalhassanak munkát. Az MKIK felvetéseit a tárca áttekinti, és egyeztet más szakmai szervezetekkel, kamarákkal is. A szabályok esetleges módosítása szintén jövőre következhet, s csakis a visszaélések megakadályozása, a katások érdekeinek védelme mentén történhet meg.

 

Forrás: Magyar Nemzet | Borítókép: archív fotó, MTI