Hírek

Horthy Miklós száz éve vonult be Budapestre

Száz éve, 1919. november 16-án vonult be fehér lovon Budapestre, „a bűnös városba” a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós fővezér.

A vesztes első világháború végén széthullott a fél évszázadig létező Osztrák-Magyar Monarchia. 1918. október 31-én Budapesten győzött az „őszirózsás forradalom”, november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot.

Az új vezetésnek a fegyverszünet érdekében jelentős területeket kellett kiürítenie, majd 1919. március 20-án megérkezett a még súlyosabb feltételeket megfogalmazó Vix-jegyzék. Ezt kézhez véve a kormány és a kül- és belpolitikájának csődjét beismerő Károlyi Mihály köztársasági elnök lemondott.

1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, a szociáldemokrata és kommunista politikusokból álló Forradalmi Kormányzótanács tényleges vezetője Kun Béla kommunista külügyi népbiztos lett.

A tanácskormány bukása után román csapatok vonultak be Budapestre

A szocialista rendszer azonnali megvalósítására tett, túlkapásokkal teli kísérlettel egyre többen fordultak szembe, miközben a honvédő harcokban a Vörös Hadsereg a kezdeti sikerek után vereséget szenvedett. A tanácskormány a reménytelen helyzetben augusztus 1-jén távozott, Budapestre román csapatok vonultak be.

A kommün bukását követő káoszban Friedrich István gyáros lemondatta a hat napig kormányzó Peidl Gyula „szakszervezeti kormányát”, és augusztus 7-én ő alakított kormányt, de a párizsi békekonferencia az ő kabinetjét sem ismerte el.

A „nemzet hadseregének” fővezére függetlenítette magát

A még májusban megalakult szegedi ellenforradalmi kormány augusztus 19-én lemondott Friedrich javára, de addigra „nemzet hadseregének” fővezére, Horthy Miklós altengernagy már függetlenítette magát.

A Siófokon berendezkedett Horthy katonai parancsnokságokat szervezett, amelyek ellenőrizték és utasították a kormány tisztviselőit is, különítményesei kegyetlen megtorlóakciókat hajtottak végre a forradalom résztvevői ellen („fehérterror”).

Az anarchikus állapotok megszüntetése, egy tárgyalóképes magyar kormány létrehozása érdekében 1919 őszén egy brit diplomata érkezett Magyarországra. George Russell Clerk felszólítására a románok november közepén megkezdték a visszavonulást, helyüket a „nemzeti hadsereg” foglalta el.

Horthy, aki korábban írásban vállalta, hogy aláveti magát a kormánynak, 1919. november 16-án vonult be csapataival Budapestre.

Horthy érkezése előtt statárium volt életben

Érkezését statárium és kijárási tilalom előzte meg, a hangulatot jellemzi, ahogy a Gellért téren a fogadtatására megjelent polgármesterhez szólt: „Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történetét, ez a város porba rántotta a Szent Koronát és a nemzet színeit, vörös rongyokba öltözött. Ezek a kezek nyitva állnak a testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell.”

1919. november 24-én Huszár Károly újságíró vezetésével megalakult az új kormány. Ezt a párizsi békekonferencia elfogadta, amíg az „egész magyar nép akaratát kifejező” kormány nem alakul, és meghívta a magyar békedelegációt Párizsba.

Az 1920 januárjában megválasztott Nemzetgyűlés február 27-én elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről”.

A jogszabály hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, és az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. Március 1-jén – a különítményesek asszisztálása mellett – Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották: létrejött a király nélküli királyság.

 

Forrás: hirado.hu