Belföld Hírek

Magyarország együttműködik Törökországgal a bevándorlás elleni harcban

A török–kurd konfliktus októberi kiéleződése miatt kiemelt figyelmet kap Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtöki budapesti látogatása. A hazai ellenzék ezért élesen kritizálja a magyar kormányfőt és a török elnököt, tiltakozást is szerveznek ellene. A magyar külpolitika azonban 2010 óta következetes álláspontot képvisel ezekben az ügyekben – írja a Hirado.hu.

A magyar külpolitika nem avatkozik olyan konfliktusokba, amelyekre nincs érdemi ráhatása, a nagyhatalmakkal pedig igyekszik kiegyensúlyozott, jó kapcsolatokat ápolni. A csütörtöki megbeszélések valószínűsíthető tartalma azonban messze túlmutat az egyébként is kihűlni látszó északkelet-szíriai fegyveres konfliktuson.

Az exportorientált magyar gazdaságnak például alapvető érdeke, hogy erősítse kapcsolatait Törökországgal, és a 3,1 milliárd dolláros tavalyi kereskedelmi forgalmat tovább növelje. A magyar energiaiparnak is kiemelt fontosságú a Török Áramlat gázvezeték mielőbbi rendszerbe állítása, amellyel jelentősen növekedne az ország energiabiztonsága.

Alapvetően egy olyan török–magyar találkozóról van szó, ahol a két ország bilaterális kapcsolatait szeretnék mind politikai, mind pedig gazdasági téren erősíteni – fogalmazott Halkó Petra, a Századvég vezető külpolitikai szakértője az M1 Szemtől szembe című műsorában. A Szíriában kialakult helyzet is biztosan szóba fog kerülni, hiszen ez jelentős mértékben érinti a migráció kérdését.

A szakértő a 2016-ban az Európai unió és Törökország között megkötött megállapodásról is beszélt, melynek értelmében Törökország feltartóztatja a migránsokat, akik Európa felé kívánnának haladni egy jobb élet reményében, humanitárius szempontokra támaszkodva. A törökök ugyanakkor úgy érzik, az Európai Unió most magára hagyta őket ebben a kérdésben, ezért nem véletlen, hogy azzal fenyegetőznek, megnyitják a kapukat a migránsok előtt.

Csütörtökön nemcsak a kormányfők ülnek össze, hanem közös kormányülés is lesz, ahol minden bizonnyal olyan szektorális kérdések fognak napirendre kerülni, mint például a gazdasági, energetikai, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok – mondta Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. Hozzátette, a török agrárium jelenleg nincs annyira jó helyzetben, ezért most különösen megnőtt az igény a magyar termékekre, itt a szarvasmarha-kereskedelmet kell kiemelni. Arról is beszélt, hogy több más gazdasági együttműködés is van Törökországgal, fontos szerepet játszik a turizmus is, ugyanakkor az elmúlt egy évben a hadiipar kapta a legfontosabb szerepet a tárgyalások során.

Magyar részről történt is már török hadiipari eszközök beszerzése, és ennek a jövőben is várható folytatása. Megjegyezte, vannak olyan területek, amelyekben a törökök vezető szerepet töltenek be, itt a drónokra kell gondolni, de ezen a területen egyelőre még nem született megegyezés a két ország között.

Kiemelte, a magyar–török kapcsolatok egyre szorosabbak, a csütörtöki találkozón a diplomáciai nyilatkozatok mellett technikai megállapodások fognak születni. Egeresi Zoltán szerint mivel Törökország egy hatalmas állam, így több kérdésben is, mint például a menekültkérdés fontos szerepet játszik, ezért azt mindenképp pozitívan értékelte, hogy Magyarországnak jó kapcsolata van a török kormánnyal.