Hírek Térség Top

Károlyi Sándor civilként segíti tovább az apátfalvi cigányokat

30 év után először nem választották az Apátfalvi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tagjai közé Károlyi Sándort, a megye legismertebb cigány politikusát, aki még a megyei közgyűlésnek is tagja volt egy ciklusban. Az eddigi munkáját így civil szervezete segítségével folytatja tovább.

Földcsuszamlásszerű győzelmet arattak az apátfalvi roma nemzetiségi választáson október 13-án a Fiatal Romák Országos Szövetsége jelöltjei. A Lungo Drom egyetlen jelöltje sem jutott be a testületbe. Ez utóbbi színeiben indult csapatával Károlyi Sándor is. Nagyot vesztettek.

– Hogy és mikor indult a politikai szerepvállalása? – kérdeztem Károlyi Sándortól.

– 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán kezdődtek politikai ambícióim. Akkor fogtam össze az értelmes cigány embereket, s létrehoztam velük az Apátfalvi Cigányok Önkormányi Szervezetét. Ahogy hatályba lépett a nemzetiségi törvény, s megalakult a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, változott a nevük is: „Együttélés” Cigány Érdekvédelmi Szervezetre.

– A kezdetektől tagja volt a helyi cigány kisebbségi önkormányzatnak?

– Igen, de az első cigány politikusként tagjai voltam a Csongrád Megyei Közgyűlésnek is,. De volt lehetőségem részt venni – Járóka Lívia európai parlamenti képviselő jóvoltából – egy, az európai cigányság helyzetét tárgyaló brüsszeli konferencián. De Hoffmann Rózsa oktatási minisztersége idején volt lehetőségem felszólalni a magyar parlamentben is, ahol a cigány értelmiség és a cigányság kapcsolatáról beszélhettem, s bemutathattam az apátfalvi oktatási modellt.

– Országosan is példaértékű, amit az iskolán kívüli oktatásban folyik a faluban…

– Az iskolai felzárkóztató, azaz tanodai programunk évek óta működik. Ezt az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében indítottuk el. Nagyon sok fiatal szerzett a segítségünkkel szakmát, érettségit vagy éppen diplomát. Még fuvolaművészünk is lett, Bíró Saroltának, egykori ösztöndíjasunknak sikerült eljutnia erre a szintre. De van, aki szociális munkásnak tanult, van óvónőnk, népművelőnk, kétdiplomás pedagógusunk is. A fiam is pedagógus lett. Elindítottuk az óvodai dajkaképzést, s akik elvégezték a kétéves OKJ-s tanfolyamot, el is tudtak helyezkedni a helyi óvodában.

– Hogyan élte meg, hogy sem Ön, aki több ciklusban is elnöke és motorja volt a cigány kisebbségi önkormányzatnak, sem a csapata közül senki nyert végül mandátumot?

– Tudomásul vettem a választók döntését, gratuláltam is a győzteseknek. De ennek ellenére van még annyi ambíció bennem, hogy tegyek a helyi cigány közösségért. A civil szervezetünk segítségével szeretnénk segíteni, különféle pályázatok révén. Ahogy a tanodai program is az „Együttélés” Cigány Érdekvédelmi Szervezet pályázata révén működhetett. Az ezzel kapcsolatos munka folytatására már beadtunk egy pályázatot, hiszen a felzárkóztatás csak az oktatás révén történhet meg, ez az egyetlen egy kitörési pont a cigányság számára. Úgy gondolom, nem volna fair magukra hagyni a gyerekeket.

– A tanoda folytatása érdekében helyben százhetvennél is több aláírás gyűlt össze, ugyanis most járt le az ezt lehetővé tevő előző pályázatuk. Van remény a folytatására?

– Van, október elején ott voltam azon a Szegváron rendezett fórumon, melyen részt vett Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, aki ígéretet tett arra, hogy folytathatjuk a tanodai programot. És Lázár János országgyűlési képviselő támogatását is bírjuk hozzá.