Hírek Térség Top

Már Magyarcsanádnál is szigeteket növesztett a Maros

Apátfalva felett, az egykori magyarcsanádi hídfőnél már hatalmas szigetek láthatók, Lúdvárnál pedig a meder háromnegyed részéig járható homokföveny nyúlik be. A makói vízmérce egy hónapja a -100 centi körül értéket mutatja, de korábban alacsonyabb volt a vízszint. Apátfalvánál és Makónál is szigetek nőttek a folyóból. A képen: szigetek és zátonyok az egykori magyarcsanádi Szent Gellért-híd közelében.

Nem esett elegendő csapadék a folyó vízgyűjtő területén, így folyó annyira elapadt, hogy hatalmas homokszigetek emelkednek ki belőle. Ebben az évtizedben már három hasonló esztendő is volt, a 2012-es, a 2017-es és az idei.

A Maros vízmércéjén például a valaha mért legkisebb, mínusz 113 centiméter vízálláshoz közeli vízszintek alakulnak ki. Így a folyóból homokpadok sokasága emelkedett ki. A folyó október 14-én -62 centiméteres volt, majd a vízállás -106 centiig apadt, s azóta ismét emelkedik. Ám az értéke ma reggel 8 órakor is még mindig -92 centiméter volt.

A Maros makói vízmércéjénél az észlelések kezdete, azaz a vízmérce 1864-es telepítése óta regisztrálják a vízszinteket. Mínusz 113 centiméter volt a legalacsonyabb vízszint, amit valaha regisztráltak a vízmércén. Ez azt jelenti, hogy a megszokottnál jóval kevesebb víz folyik a Maroson, így a meder egy része szárazra került. Ám az alacsony vízszint ellenére rendkívül erős, sebes folyású, így jelentős veszélyt hordozhat, hiszen a Marosban ilyen időszakokban is másodpercenként 30-40 köbméternyi víz vonul le. Azaz bármilyen csábító egy homokpad a Maros vagy a Tisza mentén, annak közvetlen közelében akár olyan mélységek is kialakulhatnak, amelyek közvetlen életveszélyt okozhatnak. Alacsony vízállásnál egyébként az öntözés is nehezebbé válik, hiszen egyre mélyebbről kell ezeket a vizeket kiemelni, egyre több energia felhasználásával. A Maros romániai vízgyűjtőjén harminc víztározó is épült, melyek többségét áramtermelésre használják, és ezek miatt a jelenlegi kisvizes időszakokban a folyó még kisebb vízszinteket produkál.

navigate_before
navigate_next

A Tisza megyei szakaszán negatív vízállások nem alakulnak ki. Szegeden mínusz 250 volt a valaha mért legkisebb vízállás a Tiszán, de a szerbiai törökbecsei duzzasztó megépülte óta nem alakult ki negatív vízszint.

A Maros alacsony vízszintje egyébként ebben az évtizedben már többször is előfordult, hiszen 2017-ben és 2012-ben is hasonlóan nagyon alacsony volt a folyó vízállása. Az ok akkor is ugyanaz volt: a vízgyűjtő területén rendkívül kevés csapadék esett, s a víz egy része a romániai víztározókba került.

A magyar és a román kormány 2004-ben megkötötte a határvizek védelméről és a fenntartható hasznosításról szóló egyezményt. Ebben meghatározták, hogy kisvizes időszakokban a minimális vízhozam másodpercenként legalább 32,10 köbméter legyen a makói szelvényben.

Az összesen 749 kilométer hosszú folyó 698 kilométeren át Románia területén halad, s 22 kilométeres szakaszon jelenti a határvonalat Magyarország és Románia között. A teljesen magyar területen 29 kilométert tesz meg, mielőtt Szegeden beleömölne a Tiszába. A Maros vízgyűjtő területe 30 ezer 137 négyzetkilométer – ebből csupán 2432 négyzetkilométernyi található hazánkban.

Aki még nem látta: drónnal a Maros fölött