Hírek Külföld

Brüsszel négymillió migránst szabadíthat Európára

Az Európai Parlament elítélte az északkelet-szíriai török beavatkozást, amelynek célja egy biztonsági sáv létrehozása az országban tartózkodó 4 millió menekült jelentős részének hazatérésének biztosításához. Törökország nemzetközi segítséget várna, ugyanis az uniós ígéretekkel szemben nem kapta meg az egész, a menekültek ellátásához szükséges összeget, a gazdaság pedig teljesítőképessége határán van. Ha így folytatódik, akkor Erdogan török elnök beváltja ígéretét, és a képmutató uniós vezetők miatt Európa felé irányítja ezt a több millió embert. Azt a több millió embert, akik a Balkánon keresztül jöhetnek csak, az első schengeni állomás pedig Magyarország lesz – írja az Origo.

Amikor azt mondom, hogy megnyitjuk a kapukat, bepánikolnak. Ne pánikoljatok, amikor eljön az ideje, megnyílnak a kapuk. Gyerünk, nézzük meg, tartsatok el ti is százezreket. Pénzetek van, erősek vagytok, amikor száz ember érkezik Görögországba, telefonon kerestek minket. Itt 4 millió (menekült) van. Eltökéltek vagyunk – jelentette ki Erdogan török elnök csütörtökön annak az Európai Uniónak címezve, amelyik szankciókkal fenyegette meg Ankarát az északkelet-szíriai katonai művelet miatt.

Ennek a katonai műveletnek a célja, hogy a török csapatok Északkelet-Szíriában egy biztonsági sávot hozzanak létre az országban tartózkodó több millió menekült hazatérése érdekében. Ezt a területet a törökök által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia tartotta felügyelet alatt. Fontos körülmény, hogy Törökország a NATO tagja, ebből pedig az következett, hogy ezeket a mílíciákat a NATO is terrorszervezetként kezeli.

 

 

Ráadásul Törökország határ menti területein 15 millió kurd él, ezért a törökök attól tartanak, hogy az önálló állam megalapításának gondolatával régóta kacérkodó kurdok Törökország integritására is veszélyt jelenthetnek. Pont azokra a területekre jelentenek veszélyt, ahol amúgy a menekülttáborok is vannak. A biztonsági sáv tehát a geopolitikai érdekek megvédése mellett az egész régió számára a legbiztonságosabb módja a 4 millió menekült hazatérésének.

A török külügy pedig felhívta a figyelmet: az offenzíva a nemzetközi jog alapján az ENSZ jogos önvédelemre, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorizmus elleni harcra vonatkozó határozatainak megfelelően zajlik.

A napokban a török vezetés először Washingtonnal, majd Moszkvával is megállapodott arról, hogy az YPG egy tűzszüneti időszak keretében 30 kilométeres mélységbe visszavonul a török-szíriai határtól, valamint elhagyja Tell-Rifát és Manbídzs térségét. A török államfő emlékeztetett, hogy már Barack Obama korábbi amerikai elnök idején felvetette egy biztonsági övezet lehetőségét, miután emberek milliói nyújtottak be országában menedékkérelmet. Amikor arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy vállaljon felelősséget, pusztába kiáltott szó lett belőle mutatott rá Erdogan.

Október 15-én a The Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Törökország elérte a teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában. Az unió által vállalt pénzügyi támogatásnak ugyanis csak a fele érkezett meg Törökországba, a beígért vízummentességet pedig meg sem kapták. A török kormány az általa tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásával legalább egymillió szíriai menekült hazatérését célozza, de ehhez nemzetközi segítséggel is számol.

Ezt viszont a jelek szerint nem fogja megkapni, legalábbis egyelőre. Az EU vezetői pedig úgy tesznek, mintha 2015-től kezdve nem masírozott volna át a kontinensen közel kétmillió közel-keleti és afrikai bevándorló, túlnyomó többségük papírok nélkül.

Ehhez képest az Európai Parlament nemzetközi szankciók meghozatalára szólított fel Törökország ellen az észak-szíriai hadműveletek miatt. Az EP állásfoglalása szerint az északkelet-szíriai török beavatkozás a nemzetközi jog súlyos megszegését jelenti, az egész térség stabilitását és biztonságát aláássa, és Törökországot csapatai kivonására szólította fel.

 

 

Bizonyára emlékszünk még, mit történt 3-4 évvel ezelőtt, amikor Magyarországon, a Balkán irányából első schengeni uniós tagállamon naponta 5-6 ezer migráns haladt át ellenőrizetlenül. Hetekre jóformán menekülttábort csináltak a Keleti pályaudvarból, majd  gyalog elindultak Ausztria felé az autópályákon.

Magyarország a balliberális nemzetközi össztűz ellenére megépítette a határzárat, amivel sikerült megállítani a mértéktelen illegális bevándorlást. Ezzel a többi uniós országot is védjük. Európa nyugati és északi részén, ahova más határokon keresztül jelentős számú migráns érkezett, drámai mértékben nőtt a migránsok által elkövetett nemi erőszakok, gyilkosságok, verekedések, vallási alapú megfélemlítések, és nem utolsó sorban a terrortámadások száma, ezekben több százan haltak meg.

Ausztriában és Szlovéniában is határkerítést húztak fel – előbbiben a baloldal ezt gálánsan “szárnyas kapuknak” nevezte, még Németország is visszaállította a határellenőrzést az osztrák határon. Az olaszok pedig, köszönhetően Matteo Salvini belügyminiszterségének, tengeren is meg tudták állítani az illegális migránsokat. A baloldali kormány hatalomra kerülése óta azonban a beérkező migránsok száma megint éves rekordokat dönt.

Ennek a rengeteg bevándorlónak az ellátása elképesztő módon megterhelte az uniós országok ellátórendszerét. És itt “csak” közel kétmillió migránsról beszélünk. Márpedig lehet, hogy – még az Egyesült Királysággal számolva – az EU gazdasága a világon a legnagyobb, a Törökországban élő 4 millió migránst nem bírná el.

 

 

Mindez csak úgy lenne korlátozottan lehetséges, ha más, egyébként létfontosságú, és a megszokott európai életszínvonal fenntartásához és/vagy fejlesztéséhez szükséges területekről vonnának el forrásokat: legyen akár közlekedésfejlesztés, oktatás, egészségügy.

A török gazdaság már teljesítőképessége határán áll, ezért muszáj lesz valahova előbb-utóbb áthelyezni azt a 4 millió embert. Ha sikerül, akkor a biztonsági zónán keresztül jelentős részük Szíria és Irak felé veheti az irányt. Ha pedig nem, akkor Görögországon keresztül ismét a Balkán felé indulnak, és első schengeni országként pedig a magyar határra érkeznek. 2015 és 2016 kritikus évek voltak, de ami most várhat Európára, az minden eddigit felülmúlhat.