Hírek

A Fidesz frakció kész a gyermeket nevelő családok támogatásának bővítésére

A Kereskedelmi Világszervezetről (WTO) és a kormány család- és gazdaságpolitikai intézkedéseiről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Továbbá a Magyarországon és Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok, oklevelek, és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény tárgyalta, majd a nemzeti eszközkezelő programmal kapcsolatos törvénymódosításról vitázott az Országgyűlés kedden – írja a Magyar Hírlap.

Az első jogosítványt szerző a sikeres vizsgát követően anélkül vezethet, hogy jogosítványát kézhez kapná – a többi között ezt tartalmazzák az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosítások, amelyet kedden tárgyalt meg az Országgyűlés.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta, az első jogosítványt szerző, az új vizsga kategóriát teljesítő, vagy az orvosi alkalmasságot meghosszabbító polgár – valamennyi feltétel teljesítését követően – azonnal rendelkezhet vezetési jogosultsággal. Hozzátette: a vezetői engedély igénylése és gyártása automatikusan és illetékmentesen fog történni.

Olyan videotechnikát alkalmaznak majd, amely lehetővé teszi, hogy az eljárás során az ügyfél teljesen elektronikusan azonosítsa magát anélkül, hogy személyesen megjelenne a hatóság előtt, továbbá biztosítja az okmánykiadáshoz szükséges arcképfelvétel elkészítését is – ismertette.

Az államtitkár kifejtette: lehetővé válik, hogy az első jogosítványt szerző a sikeres vizsgát követően anélkül vezessen, hogy jogosítványát kézhez kapná, illetve úgy kaphatja meg az okmányt, hogy nem lesz szüksége arra, hogy a hatóságnál megjelenjen.

Az újszülöttek okmányaival kapcsolatos változtatásokról közölte, a Magyarországon intézeti környezetben született, egyértelmű jogi státuszú újszülötteknek – akiknek az anyakönyvezését az egészségügyi szolgáltató kezdeményezi – hivatalból állítják ki a születési anyakönyvi kivonatot, a személyazonosító igazolványt, a lakcím- és a TAJ-kártyát. Ezeket az okmányokat egy csomagban kézbesítik majd – részletezte.

Kitért arra, hivatalból indulhat meg a jövőben az alanyi jogon járó családtámogatási ellátások, a nevelési ellátás és az anyasági támogatás igénylése az adatok elektronikus továbbításával.

Pogácsás Tibor elmondta azt is, a születési névtől, egyéb viselt névtől eltérő, a házasságkötés során választott házassági név miatti okmánycserék automatikusan valósulhatnak meg. Hozzátette: házasságkötéskor történt névváltozáskor hivatalból állíthatják ki a személyazonosító igazolványt, valamint a lakcímkártyát, a hatóságok ugyancsak hivatalból intézkednek az új adóigazolvány, a TAJ-kártya, a vezetői és forgalmi engedély, a törzskönyv és az útlevél kiállításáról is.

A halálesetek bejelentésekor az anyakönyvezéshez kapcsolódó eljárások egy részét elektronizálják – számolt be az államtitkár. Elmondta, a javaslat előírja a halottvizsgálati bizonyítvány továbbításával kapcsolatos feladatok elektronizálását, illetve az automatikus adattovábbítást az érintett szakrendszerek között.

Új szolgáltatásként beszélt arról, hogy az állampolgár nyilatkozhat arról, hogy halála esetén mely szolgáltatókat lehet elektronikusan értesíteni halála tényéről, idejéről.

Kitért arra, az arcképelemző és a rendőrségi törvényt kell módosítani ahhoz, hogy az igazoltatottról fényképet készíthessenek, majd azt online azonnal összehasonlíthassák az arcképtárban tárolt felvételekkel.
    
   

 Fidesz: Példaértékű a javaslat
    

Salacz László (Fidesz) frakciója támogatásától biztosítva a törvényjavaslatot azt mondta, az figyelemreméltó és példaértékű elképzeléseket tartalmaz.
    A kormánypárti politikus is beszélt a vezetői engedélyek igénylésének változásáról, felhívta a figyelmet arra, hogy a házassági névhez kötődő okmánycsere új szabályai a magyar állampolgárok Magyarországon kötött házasságára vonatkozik.
    Kitért arra, hogy az újszülöttek összes okmányát a születést anyakönyvező anyakönyvvezető továbbítja majd a családnak.
 

Magyarországon és Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok, oklevelek, és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény tárgyalta, majd a nemzeti eszközkezelő programmal kapcsolatos törvénymódosításról vitázott az Országgyűlés kedden.
    
 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: az egyezmény célja, a közép-és felsőfokú végzettségek, képesítések és tudományos fokozatok kölcsönös elismerhetőségének megteremtése. Emellett – folytatta – az egyezmény a kormány balkáni nyitás politikájával összhangban, a magyar és szerb felsőoktatási intézmények közötti együttműködési lehetőségek fejlesztését, és ezeken keresztül a magyar-szerb kapcsolatok erősítését is célozza. Elmondta: az egyezmény hozzájárul a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlődéséhez és javítja a magyar hallgatók kifelé irányuló, illetve a szerb hallgatók Magyarországra irányuló mobilitási szándékát. Az államtitkár hangsúlyozta az egyezmény nemzetpolitikai és nemzetiségpolitikai vonatkozásait is, kiemelve, hogy az egyezmény segíti a vajdasági magyar és a magyarországi szerb közösség tagjainak anyaországban való tanulását és foglalkoztatását is.
        

A Fidesz, a Jobbik és az MSZP is támogatja a javaslatot  
    

A Fidesz vezérszónoka, Zsigmond Barna Pál arról beszélt, mára egy kölcsönösen előnyös, szoros partneri kapcsolat alakult ki Szerbia és Magyarország között, és az erős jószomszédi viszony az egész régió európai integrációjának kapuja lehet, akkor is, ha ezt most „nagy erők próbálják ellehetetleníteni”. Hangsúlyozta: ha az EU hiteles akar maradni, akkor meg kell nyitnia az utat a nyugat-balkáni bővítés előtt. Addig viszont Magyarországon nekünk az a dolgunk, hogy „Brüsszel politikai manőverezésétől” függetlenül, kitartóan segítsük Szerbia európai integrációját – fogalmazott.

Steinmetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka elmondta: a javaslat megszilárdítja Szerbia és Magyarország közötti oktatási és tudományos kapcsolatokat és megkönnyítheti a határon túli magyarok felsőoktatásban való részvételét, diplomaszerzését, a meglévő diploma elismerését, illetve magyarországi munkavállalásukat is.

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka a nemzetpolitika és a jószomszédi viszony szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek nevezte az egyezményt. Stratégiai hibának tartotta, hogy a Nyugat-Balkán ügye lekerült az EU- asztaláról.

Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.
    

Államtitkár: További védelem a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő családok számára
    

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár ismertetése szerint a javaslat benyújtásával a kormány célja, hogy további segítséget nyújtson az otthonteremtésben, és védelmet biztosítson a nemzeti eszközkezelő programban részt vevő családok számára. Elmondta: a programnak köszönhetően több mint 150 ezer ember menekült meg a többmilliós hiteltartozástól.

Az államtitkár felidézte: a tavaly elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő, a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő bérlők rendkívül kedvező feltételek mellett kapják vissza a bankok által korábban elvett otthonaikat. Hozzátette: idén tavasszal mintegy 32.500-ból 31.900 család, vagyis az érintettek 98 százaléka jelzett vissza, és közülük 28.500 család részletfizetéssel vagy egy összegben vissza is kívánja vásárolni a bankok által elvett otthonát.

Fónagy János közlése szerint a most benyújtott javaslat lehetőséget biztosít azok számára, akik bár megfeleltek a feltételeknek, határidőn belül nem küldtek visszajelzést. Ez mintegy 650 családot érint, előttük így újra megnyílt a nyilatkozás lehetősége – mondta.

A javaslat egyik legfontosabb elemének nevezte, hogy jelentős segítséget nyújt azok számára, akik kedvezményes részletfizetéssel váltak ingatlantulajdonossá, de más tartozás miatt fennáll a végrehajtás kockázata. A törvénymódosítás alapján, esetükben a tulajdonjog bejegyzésétől számított három éven belül a visszakapott ingatlanra nem lehet végrehajtást lefolytatni – ismertette.

Közölte: a módosítás kiterjed azokra is, akik korábban arról nyilatkoztak, hogy egy összegben vásárolják vissza ingatlanjukat, de ezt a megadott határidőig mégsem tudták teljesíteni. Ők részletfizetéssel törleszthetik a vételárat.

Az államtitkár úgy összegzett: a törvénymódosítás egy újabb bizonyíték arra, hogy a kormány senkit nem hagy magára, elősegíti, hogy lehetőség szerint mindenki saját otthonában élhessen és azt hosszú távon meg is tarthassa.
    

A kormány további segítséget nyújt az otthonteremtésben
 

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka úgy vélte: a javaslattal a kormány további segítséget kíván nyújtani az otthonteremtésben, és további könnyítéseket, lehetőségeket ad, illetve védelmet biztosít a Nemzeti Eszközkezelő programban résztevő családok számára.
 

Újabb segítség a nemzeti eszközkezelő ügyfelei számára
    

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka elmondta: a Nemzeti Eszközkezelőnek köszönhetően mintegy 150 ezer ember menekült meg a több milliós hiteltartozástól, úgy, hogy közben a saját lakásukban, házukban maradhattak. Hangsúlyozta: a javaslat kiemelten segíti és a támogatja a magyar családokat, és jelentős segítséget nyújt azok számára, akik kedvezmények részletfizetéssel válnak az ingatlanuk tulajdonosaivá, ugyanakkor más tartozásuk miatt fennáll a végrehajtás kockázata.

 

Magyarország támogatja a WTO reformját
    

Latorcai János (KDNP) szerint a WTO csataterévé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúnak, ezért kezdődött meg 2018 őszén a kereskedelmi szervezet reformja. Hozzátette: a reformfolyamat tétje, hogy a WTO meg tudja-e őrizni kiemelt szerepét a világkereskedelem szabályozásában. Magyarországnak, mint exportorientált, nyitott gazdaságnak fontos a szabályokon alapuló, kiszámítható és nyitott nemzetközi kereskedelmi rendszer, ezért támogatja az ország a WTO reformját – mondta.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára jelezte, a kormány aktívan követi a WTO modernizálási folyamatát. Elmondta, Magyarország elsősorban az autóipari és elektronikai globális értékláncokba való magas fokú integráltsága miatt kitett a nemzetközi kereskedelmi folyamatnak, és exportorientált országként különösen fontos a kiszámítható, nyitott multilaterális kereskedelmi rendszer, amit a WTO garantál.
 

A Fidesz frakció kész a gyermeket nevelő családok támogatásának bővítésére
 

Böröcz László (Fidesz) a családok megerősítéséről beszélt. Felidézte, hogy a kormány idén hirdette meg a hétpontos családvédelmi akcióprogramot, amelynek négy pontja már életbe lépett, januárban pedig a további három is hatályba lép. Hozzátette: az intézkedések költségvetési fedezete biztosított és a Fidesz-frakció kész arra, hogy tovább bővítsék a gyermeket nevelő családok támogatásait.

Elmondta, gazdaságvédelemre azért van szükség, hogy folytatni tudják a családokat segítő intézkedéseket. A kormány akciótervének célja, hogy a magyar gazdaság az uniós átlagnál két százalékkal nagyobb mértékben növekedjen – ismertette. Szólt a Magyar falu programról, amelynek célja a falvak megerősítése, hogy az ugyanolyan civilizációs közösséget jelentsen, mint a város.

Tuzson Bence államtitkár válaszában emlékeztetett arra, az a céljuk, hogy Magyarország 2030-ra az unió egyik legélhetőbb országa legyen. Ehhez szükséges a családok megerősítése, mert a társadalom akkor erős, ha legkisebb egysége is erős – mondta.

A falusi csokot azzal indokolta, hogy ne legyen Magyarországon kétféle állampolgár. Közölte, a Magyar falu programra idén 150 milliárd forint áll rendelkezésre, és a program folytatódni fog.

Az ellenzéki pártok támogatják, de keveslik a Nemzeti Eszközkezelő program változtatását célzó előterjesztés tartalmát – hangozott el a törvénymódosítás keddi, parlamenti vitájában.

A probléma a szocialisták kormányzásakor vált tömegessé

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár zárszavában megköszönte a támogató nyilatkozatokat.

Kijelentette: furcsa hallani a szocialisták kritikáját, mert bár valóban rengeteg embernek okozott szenvedést a probléma az elmúlt évtizedben, a devizahitelezés a szocialista kormányok idején vált tömegessé, akkor hajszolták bele az embereket abba. Sorolta az eddigi intézkedéseket.

 

 

Forrás: Magyar Hírlap | Borítókép: illusztráció