Belföld Hírek

A szállópor-koncentrációt több mint nyolcvan százalékban a helytelen fűtés okozza

Noha sokan úgy vélik, legnagyobb részben az ipar és a közlekedés a felelős a környezetszennyezésért, a magas szállópor-koncentrációt több, mint nyolcvan százalékban a helytelen lakossági fűtés okozza. A többrétű Fűts okosan! kampány nem csak a tüzelőanyag helyes megválasztására figyelmeztet, számos gyakorlati tanácsot is ad – mondta a Magyar Hírlapnak Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.



– Európai viszonylatban milyen hazánk légszennyezettsége?

– Maga a levegő szennyezettsége az egész Európai Uniót érintő probléma. Emellett ugyanakkor tudni kell azt, hogy Magyarország – a Kárpát-medence jellegéből adódóan rossz helyzetben van, ugyanis nettó harminc százalékban szennyezőanyag-importőrök vagyunk. Ez azt jelenti, hogy ennyivel több levegőszennyezés áramlik be az ország légterébe, mint amennyi elhagyja azt. Látni kell emellett azt is, hogy a levegő, főleg télen, megreked, például a főváros felett, illetve a Sajó-völgyben, és csak egy-egy front hoz magával komolyabb légmozgást. Ehhez jön hozzá a lakossági fűtés jelentős környezetszennyező szerepe.

– Ezen belül mi okozza a legfőbb levegőminőségi problémát?

– Egyértelműen a PM10, köznapi nevén a kisméretű szállópor-koncentráció. Azért különösen veszélyes, mert az apró szemcsékhez szennyeződések tapadnak, melyek a tüdőn keresztül közvetlenül a véráramba jutnak. A megkérdezett lakossági fogyasztók nem érzik a saját felelősségüket, mindössze tizenöt százalékuk gondolja, hogy a fűtés a legkörnyezetszennyezőbb, legtöbben az ipar és a közlekedés számlájára írják a magas károsanyag-kibocsátási tényezőt. Az iparra és a közlekedésre igen szigorú normák vonatkoznak, eközben – önbevallás alapján – a Századvég felmérése alapján a megkérdezettek tizennégy százaléka hulladékot éget! Mivel nem lehet minden lakossági tüzelőberendezés megfelelő használatát egyesével hatóságilag ellenőrizni, az embereket a Fűts okosan! kampánnyal szólítjuk meg.

– Mi a Fűts okosan lényege, és legfőbb üzenete? Hogyan jut el minden érintetthez?

– A Futsokosankampany.hu weboldal az év minden napján elérhető, de emellett az összes települési önkormányzathoz juttatunk el szóróanyagokat, ezek kézbesítésében, terjesztésében az Országos Polgárőr Szövetség segít. Ezen felül lakossági fórumokon, szakmai konferenciákon is felhívjuk a figyelmet a nem megfelelő tüzelőanyagok veszélyeire, és a sajtóban is visszatérően hangsúlyos szerepet kap a tájékoztatás. Bár nem a kampány része, de a légszennyezettségi adatokat is folyamatosan mérjük, azok bárki számára megismerhetők. Országszerte 32 városban 54 automata mérőállomás működik, a manuális mérőpontok száma 148, és 12 mobil mérőkocsi járja az országot, az értékeket pedig a Levegominoseg.hu honlapon is közzétesszük.

– Milyen veszélyeket rejthet a nem megfelelő tüzelőanyag, hogyan fűtsünk helyesen?

– Mindenekelőtt a hulladék égetése tilos és törvénybe ütközik! A kerti hulladék elégetése is káros. Száz kilogramm avar elégetése százmillió köbméter levegőt képes elszennyezni, ezzel egy kisváros károsanyag-koncentráció­ját a határérték fölé emelve. A laminált, festett vagy farostlemez bútorok égetésével formaldehid, a PVC eltüzelésével dioxin szabadul fel, mindkettő rendkívül káros. A keményfa, illetve gyümölcsfák égetése sem jelent megoldást. Ezt a tüzelőtípust hirtelen nagy hőleadás jellemzi, rövid ideig ad meleget, a tüzelőberendezést túlhevíti, annak tömítéseit tönkreteszi és a kéményt úgyszintén károsítja. A lignit, bár látszólag olcsóbb, alacsony fűtőértékkel bír, kéntartalma magas, ez pedig szintén nem tesz jót sem a tüzelőberendezésnek, sem a környezetnek. Egyedül a száraz, 8-10 hónapig szárított, fedett helyen tárolt fa jelenti a költséghatékony és környezetkímélő megoldást. A nedves tüzelő égetésekor keletkezett hő harminc százaléka a víz elpárologtatására fordítódik, ennyivel drágább fűtenie annak, aki ilyet vásárol. Saját pénztárcánk kímélésével a levegő tisztaságára is ügyelhetünk. Célszerű a téli tüzelőt a fűtési szezon elején, egyszerre megvenni és száraz helyen tárolni.

– Mit tehet az, aki nem tudja egyszerre megvásárolni, mennyire van kitéve az alkalmi árusok trükkjeinek?

– A rászorulók részére működik a szociális tűzifa-program, amelyet minden évben meghirdetnek. Az arra jogosultak legális forrásból, az állami erdészetekből, jó minőségű tüzelőt kapnak. A többit illetően pedig: a fa nedvességtartalma nem mérhető meg otthoni körülmények között, mindent mást kivédendő legcélszerűbb ellenőrzött forrásból, számla ellenében tüzelőt vásárolni.

– Okosabban fűthet-e, aki például a fűtőberendezést, például a vaskályhát lecseréli vagy más energiaforrást, például az otthonába szerelt klímát veti be a hideg ellen?

– A vaskályhák elhagyása mindenképp indokolt, mivel a keményfához hasonlóan bár rövid időn belül meleget adnak, gyorsan ki is hűlnek, míg például a cserépkályha, kialakításának köszönhetően jól hasznosítja a benne keletkező hőt. Klímaberendezéssel pedig véleményem szerint nem lehet a telet végigfűteni, nem megfelelő eszköz rá.

– Van-e további módja a tudatosság növelésének, tájékoztatásnak?

– A tudatosság növelését támogatási programjaink is elősegítik, ezért már a korábbi években is jelentős, milliárdokban mérhető összegeket költöttünk a szállópor-koncentráció elleni küzdelemre. A Kormány PM10 csökkentési ágazatközi intézkedési programjának 2011-es indulása óta több mint háromszázhúszmilliárd forint értékben valósultak meg intézkedések. Ezek közül is ki kell emelni a buszcsere-programokat, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölését, az új útdíjrendszer bevezetését, a gépjárműadó rendszer zöld szemléletű átalakítását. Folyamatosan javul a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája, és egyre több nagyvárosban működik közösségi kerékpárkölcsönző hálózat, ami elősegíti a környezettudatosság növelését. A lakossági kibocsátások csökkentésének egyik legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása hőszigeteléssel, a fűtési rendszerek korszerűsítésével, ezért folyamatosan működő támogatási rendszerünk eredményeként 2010 óta már ötszázezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátás csökkentő beruházás.