Hírek

Nyílt társadalmi párbeszédre van szükség a látássérült emberek integrációjához

Nyílt társadalmi párbeszédre van szükség ahhoz, hogy a látássérült emberek minél eredményesebb és hasznosabb tagjai legyenek a társadalomnak – mondta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke hétfőn Budapesten.

A fehér bot nemzetközi napja alkalmából tartott rendezvényen Nagy Sándor arról beszélt: komoly kihívás a közoktatásban résztvevő látássérült gyermekek helyzete, tapasztalataik szerint nincs meg mindenhol a feltétel ahhoz, hogy a gyerekek eredményesen végezzék el alap- és középfokú tanulmányaikat. Hozzátette, nem felelősöket kell keresni, hanem a problémák, hiányosságok feltárása után megoldást találni.

Nagy Sándor az eredmények között említette, hogy ebben az évben megkezdődött a látássérült emberek számára – akadálymentesen használható – távoli segítséget végző Távszem program tesztidőszaka, és komoly lépés volt az online hangoskönyv szolgáltatásuk kifejlesztése, amit tovább kívánnak bővíteni.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a vágyott integráció és együttélés akkor lehetséges, ha mindkét oldalról nyitottsággal találkozunk. Le kell bontani a falakat látók és vakok között, hiszen ha valamiről nem rendelkezünk információval, akkor félünk tőle – fogalmazott.

Az államtitkár szerint ebben a kormánynak is van feladata. Fontosnak nevezte az akadálymentesítési programokat, amelyek nemcsak a fizikai, hanem az informatikai akadálymentesítésről is szólnak.

Jelezte, a jövő évi költségvetésben megvan a pénzügyi fedezete a látásrehabilitációs programoknak is, de hangsúlyt fektetnek a foglalkoztatásra is. Utóbbi kapcsán Fülöp Attila elmondta, jelenleg 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik Magyarországon, de az arányt szeretnék növelni.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a látássérült gyerekek iskolai integrációja kapcsán arról beszélt: a kormány arra törekszik, hogy ahol ez lehetséges, megvalósuljon a látássérült gyerekek integrált oktatása. Mint mondta, Magyarország ezen a téren “súlyos hagyományokkal” rendelkezik, hiszen a rendszerváltásig a fogyatékkal élők gyerekeket szegregáltan oktatták, kisegítő intézményekbe jártak.

Ebből a helyzetből kellett 1990-ben elmozdulni, hogy ahol csak lehetséges, ezek a gyerekek integrált oktatásban részesüljenek. A köznevelésben jelenleg 1097 látássérült fiatal tanul, közülük 554-en integráltan – ismertette.

Az államtitkár kitért a készülő nemzeti alaptantervre, amelyben a sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozó irányelveket is átdolgozzák, modernizálják.

Fontos lépésnek nevezte a MVGYOSZ által kidolgozott portál létrejöttét, amelynek célja jó gyakorlatokkal támogatni az érintett tanulók nevelését, oktatását. Ebben a munkában az államtitkárság is partner – tette hozzá.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt mondta, a köznevelésben részesülő 1097 látássérült fiatal közül 746-an a központ által fenntartott intézményekben tanulnak. Mint mondta, mindig fontos kérdés, hogy milyen oktatásban részesüljenek a fogyatékossággal élő gyerekek. Hozzátette: személy szerint az integrált oktatást részesíti előnyben, hiszen az mind az épeknek, mind a fogyatékossággal élők előnyére válik. Ehhez azonban megfelelő iskolai légkör, szemlélet és feltételrendszer kell. Ez utóbbi pedig a kormány és a Klebelsberg Központ feladata – hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy uniós forrásból 700 millió forint értékben szereznek be informatikai eszközöket az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményeknek, hogy mindenkinek egyformán biztosítva legyen a minőségi oktatáshoz való hozzáférés.

 

Borítókép: illusztráció