Hírek Térség Top

Lőrincz Tibor szolgálatnak tekinti a polgármesteri munkát

Nem forgolódik álmatlanul sem a nagyéri polgármester, s nem izgulnak a képviselő-testület tagjai sem, azon hogy milyen eredményt érnek el a vasárnapi helyhatósági választáson. Rajtuk kívül ugyanis sem ki sem akarja vállalni az eddigi faluüzemeltető, falufejlesztő munkát. Azt, amit Lőrincz Tibor polgármesterként hét ciklus óta folytat.

– Miért jelentkezett újra a faluvezetői munkára? – kérdeztem Lőrincz Tibortól.

– Elsősorban azért, mert mint látható, darabbak van még sok pályázatunk. Beállt az a kegyelmi állapot, hogy a Magyar Falvak Programba több területen is lehet pályázni, Mi szinte az egészet megpályáztuk, az eszközbeszerzéstől az óvodaudvar fejlesztésen át az orvosi eszköz beszerzéstől az útfelújításig mindent. De darabban vagyunk a jelenlegi pályázatokkal is. A Vidékfejlesztési pályázatokat megvalósítottuk, tavaly adtuk át a hétmillió forintból megújult művelődési házat és közösségi teret. Idén májusban pedig azt a TOP-os pályázatot, mely emblematikus része a kilátó, de melynek összesen tíz helyszíne is van. Ennek az elszámolása befejezése van még folyamatban.

– Milyen pályázatok vannak folyamatban?

– A Magyar Falu Program keretében hárommillió forint értékben pályáztunk orvosi eszközök beszerzésére, az eszközöket már szállítják. Az orvosi kapnak például 12 csatornás EKG-t, defibrillátort, s olyan eszközöket, melyeket ők tartották szükségesnek a munkájukhoz. Az orvos és a védőnő állította össze a listát arról, mit szeretnének. A doktor durván két-, míg a védőnő egymillió forint értékben kap új eszközöket. Ezzel emelkedik a helyi egészségügyi ellátás színvonala.

– Hányadik ciklusa lesz polgármesterként a következő öt, azaz 2019-2024 közötti időszak?

– A nyolcadik. Annak idején az előző polgármester lemondása után egy időközi választáson lettem polgármester.

– Melyeket tartja a még néhány napig tartó ciklus legjelentősebb fejlesztéseinek? Egyet mindenki tud mondani, az pedig a kilátó…

– A legjelentősebb az ivóvízminőség-javító program volt, mely nálunk a kívánt eredménnyel fejeződött be. Így ihatnak három év óta az uniós előírásoknak megfelelően a nagyéri tisztítóból származó vizet a helybéliek mellett az ambrózfalviak, a pitvarosiak és a csanádalbertiek is, összesen háromezer ember.

– Ez azonban uniós támogatással zajlott. Én a csak a helybéliekre gondoltam…

– A TOP-os, a kilátóval ismertté vált turizmusfejlesztési pályázatunknak további 9 beavatkozási területe van, s ezek mind funkciót kaptak. Így a Zöld Béka panzió udvarán elkészült egy kisebb bemutató tó, mely nagyon népszerű. Ezt azért hoztuk létre, mert a nemzeti park nem enged minden természetvédelmi területre bemenni. Ezért telepítettünk az udvari tó köré a környékre jellemző növényeket. A tóba halakat, mocsári teknősöket is telepítettünk, a békák pedig maguktól odataláltak. A szikes-vizes élőhely bemutatása mellett készült három tanösvény, ezek kötik össze ezeket a területeket. Így a Petőfi utca teljes hosszában műveleti területté vált. A 130 millió forintos pályázati összegből ráadásul a tervezettnél magasabb műszaki tartalmat valósítottunk meg. De vannak magaslesek, pihenő- és szalonnasütő helyek, parkolók. Duplájára bővítettük és felújítottuk a játszóteret. S ha végre megkapjuk a régi vízmű területét, ott is játszótér lesz. De az említett pályázatból két vadiúj konyhát is építettünk. Két másfél milliós fényképezőgépet vettünk, s készült egy, a falut népszerűsítő filmet, mely a honlapunkon látható.

– Aki megérkezik vagy csak áthalad Nagyéren, olyan rendezettnek találja a faluképet, mintha egy osztrák községben volna… Elégedett a jelenlegi állapotokkal?

– Tudatosan valósítottuk meg ezt, hiszen senki sem szeret olyan helyre menni, ahol önmagának csapást kell vágnia ahhoz, hogy bejusson valahova. Nyilvánvaló, hogy ápoljuk a közterületeket. Nagyon érdekes, hogy azután, hogy 2000-ben ezt a központi parkot átadtuk, hamarosan közel ötven ház újult meg. Mert mindenki rájött, hogy nem néz ki jó, ha össze van törve előtte a járda, vagy a deszkát lebegteti a szél. Az emberek elkezdték csinosítani, rendbe tenni a házaikat. Nem csak a közterület példája hatott, de az is, hogy csak az bírálhatja a szomszédét, akinek magának is rendben van a háza.

– Milyen tervekkel vág neki a következő ciklusnak?

– Szolgálatnak tekintem a polgármesteri munkát. A nyolcadik ciklusomat is a közösség szolgálatának szeretném rendelni. A rendet fenn kell tartani, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy én a jogszabályok menté kell, hogy meghozzam a döntéseimet. Azaz amit a mindenkori politika eldönt, azt nekem végre kell hajtanom. Van egy fontossági sorrend a fejlesztések terén a faluban. Azt mondtuk a testülettel, hogy először a közintézményeket kell felújítani, mert sajnos rossz állapotban örököltök meg azokat 1990-ben. Azzal kezdtük az első testületi ülésünket, hogy összedőlt a művelődési ház, és kimenekítettük a könyveket, amiket tudtunk a fal alól. Tetőcseréket kellett végrehajtani, alá kellett szigetelni az épületeket, mert a falakban 3 méter magasan fenn volt a víz, azaz addig voltak salétromosak. Már minden épültünket, az óvodát, iskolát, orvosi rendelőt, a védőnői szolgálat helyiségét, a panziót biomassza kazán fűti. A közintézmények után arra figyeltünk, hogy legyenek jó útjaink, járdáink, közvilágításunk. Mindezt azzal, hogy ezek a fejlesztések nem veszélyeztethetik a falu működését. Azaz nyugodtan tudjon tanítani a pedagógus vagy nyugodt körülmények közt rendelhessen az orvos. Ehhez nekünk a tárgyi feltételeket kellett biztosítanunk. Így készült el az orvosi rendelő, a patika is. 2004-ig nem is volt irodám.

– Térjünk vissza az eredeti kérdésemre: melyek a legnagyobb tervek a következő időszakra?

– A vízbázis megőrzése miatt szeretnénk megoldani a szennyvízelvezetést, -kezelést. Szeretnénk felújítani az elhasználódott járdáinkat. Bár ezt évente megtesszük, de szeretnénk, ha nagyobb ütemben folyhatna ez a munka. Elkezdtük mentesíteni a belvíz által érintett részeit a falunak, s ezt szeretnénk teljesen befejezni, s folyamatosan rendben tartani az árkokat. Már említettem, hogy a beadott pályázataink segítségével szeretnénk felújítani az útjainkat, s megépíteni az egyik gazdálkodó szerv által használt utat. Jövőre elér hozzánk, illetve a megyehatárig az Ambrózfalva felől Tótkomlós felé vezető út felújítása. S ahogy azt Lázár János ígérte, mellette majd kerékpárút is épül Tótkomlós és Mezőhegyes között, mely bennünket is érint. A turisztikai potenciálunkat ez is növelni fogja, ha csomagot készítünk, azaz többféle túrát is tudunk biztosítani az idelátogatók számára.

– Könnyű helyzetben van, hiszen a jelenlegi testület tagjain kívül nem akadt képviselőjelölt…

– Valóban a jelenlegi négy képviselőtársam indul csak. Van köztök olyan, aki 25 éve dolgozik a testületben. Sőt már az előző ciklusban is mindenki együtt dolgozott. Így már összeszoktunk, vadásznyelven szólva: felvettük egymás szavát. Azaz hatékonyan dolgozunk.

– Mivel kapcsolódik ki?

– Kertészkedéssel, annak ellenére, hogy fiatal koromban utáltam a növényeket, de most nagyon megszerettem azokat. Azután, hogy saját házba költöztünk. A portán és körülötte gépen negyven tuskót szedettem ki. Egy nagyon elhanyagolt házat vettünk meg, melyet lebontottunk, s annak a helyére építettünk egy kis családi házat. Dísznövényekkel és gyümölcsfákkal foglalkozom. Főleg diófáim vannak. Most nagyon jó lett a termés, de tavaly nagyon sok elment, úgy láttam, hogy férges volt. Idén két, két és fél mázsa diót várok négy fáról. A diókat is én töröm fel, a feleségem süt belőle süteményt. A nászom pedig kolozsvári, nekik szoktunk dióbelet küldeni. De vannak még almafáim is. Kora tavasszal a lemosópermetezést elvégzem, de nem nagyon akarok vegyszereket használni a kertben. Inkább eltűrök egy kis kukacot az almában. Egyébként a kertészkedés mellett – mellyel kikapcsolódom – a külső körletes rend a hobbim. Olyan rendet sikerült kialakítani, hogy ha hazamegyek, valóban pihenhetek. Már mind a négy gyermekem kirepült, s hat unokával ajándékoztak meg.