Hírek Térség Top

Farkas János még élhetőbbé tenné Magyarcsanádot

Öt esztendő alatt megújult az Egészségház, gyógyszertár létesült, de műfüves pályát is kapott Magyarcsanád, mely sikeres, s a helyi munkaerőpiacon jelentős nonprofit céget is létrehozott. Farkas János polgármester részben megújult képviselő-testülettel folytatná a munkát.

– A hamarosan véget érő ötéves önkormányzati ciklus végén mit tart a legnagyobb eredménynek Magyarcsanádon?

– Az elmúlt öt év fejlesztései közül három dolgot emelnék ki – egyébként sok fejlesztést történt ez alatt az időszak alatt –: a legelső volt a közösség összerázása, mely érdekében a művelődési házunkat kellett felújítani. 189 millió forintot sikerült ráfordítani belügyminisztériumi támogatással. Nagyon örültünk neki, örül a helyi közösség is. Ezt napi rendszerességgel használjuk, illetve megépült mellette egy rendezvény tér is, ahol az idei falunapot tartottuk.

– Mi a második?

– A magyarcsanádiak életét is közvetlenül befolyásoló beruházás a felépült és gyógyszertárral kibővült egészségház. Ez utóbbi, azaz a patika a pont az „i”-re az ötéves, azaz a 2014-2019 közötti önkormányzati ciklusban történt fejlesztésekre.

– Korábban Apátfalvára kellett utazni egy recept beváltásáért, ami sokaknak teher volt…

– Hatszáz forint oda-vissza egy buszjegy Apátfalvára, ugyanannyi, mint Makóra. Vagy ha valaki kerékpárral akart átmenni a gyógyszertárba, akkor oda-vissza tíz kilométert kellett megtennie. Azaz a magyarcsanádi gyógyszertár léte elég jelentős minőségi javulást jelent a település életében. Az orvosi rendelővel együtt újult meg a védőnői szolgálat is, mely teljesen új épületrészt kapott.

– Bővült a sportolási lehetőség is…

– Megépült az iskola mögött a műfüves focipálya, melyet az iskola naponta használ, azaz jó időben kinn a szabad ég alatt és nem a tornateremben mozgatják a gyerekeket. Délután 4-től sötétedésig pedig a helybéliek játszhatnak a pályán, s játszanak is szép számban. Az út- és a járdafelújításon és a kamerarendszer telepítésén és a községháza felújításán fölül ez a három beruházás, mely valóban meghatározza a Magyarcsanádon igénybe vehető szolgáltatások minőségét, így befolyásolja a falu élhetőségét. Szerencsére működik az óvoda és a nyolcosztályos iskola, s abban bízom, hogy ezek hosszútávon is fenntarthatók lesznek, azaz lesz elegendő gyerek.

– Hány gyerek születik a faluban?

– Évente 14-16 közti a számuk, ami alapvetően nem rossz az ezernégyszázas településen, de lehetne jobb is, hiszen most 10-12 fős osztályok vannak, nagyon sok gyereket elhordanak iskolába Apátfalvára vagy Makóra. A magyarcsanádi iskolába 70-80 gyerek jár, még a mi időnkben még közel 200-an voltunk. Mi például 34-en voltunk egy osztályban.

– Hogyan használják ki a Magyar Falvak Program lehetőségeit?

– Nagyon örültünk az abban eddig kiírt pályázatoknak. Igaz az elejében nem tudtunk pályázni, mert már megújult a művelődési házunk és az egészségházunk is, azaz nem volt számunkra is megfelelő pályázat, illetve nagy szerencsénkre a Magyarcsanádi Református Egyházközség tudott pályázni a parókai és imaterem felújítására.

– Mire pályázott az önkormányzat?

– 30 millió forint értékben belterületi útfelújításra, így a Táncsics utca egy szakasza és a Bánát utca egy része lesz felújítva. Ezek eddig földutak voltak, most útalap kerül rájuk. Beadtuk a pályázatunkat az óvodai udvar eszközeinek fejlesztésére, hiszen az ingatlan önkormányzati tulajdonban áll, azaz mi tudtunk pályázni. De pályázunk az óvoda nyílászáró cseréjére, 14 millió forint értékben egy település karbantartó gépre, azaz egy hat és fél tonnás kotrógép vásárlására. A korábbi kotrógépünk főtengelye ugyanis eltört, el kellett adnunk, mert a javíttatása többe került volna, mint maga a gép. De azt látjuk, hogy a helybéliek két-három év alatt hozzászoktak, hogy van egy ilyen gép, igénybe is veszik ennek a szolgáltatásait, s az önkormányzatnak is szüksége lenne rá, hiszen 64 gondozatlan ingatlan, vagy romos ház, vagy elhanyagolt telek van Magyarcsanádon, melyeket gondozni kell. A helybéliek szépérzéke nem változott, de nem érünk mindenhova oda, kevesebb a közfoglalkoztatott, s közülük már több a nő, mint a férfi. Az utóbbiak nyírhatják a füvet. Sok gondot okoz, hogy közülük csak kettőnek van jogosítványa. Ha rajtam múlna a „B” kategóriás jogosítvány megszerzésére javasolnék állami tanfolyamokat indítani. Ennek lenne értelme.

– Az önkormányzat is foglalkoztatóvá vált…

– 2016-ban alakítottuk meg nonprofit cégünket. A Magyarcsanád Településüzemeltetési és Fejlesztési Nonprofit 70 embernek ad tisztes megélhetést. A cég igen komolyan segíti a munkanélküliség felszámolását, tavaly 173 millió forint volt a nettó árbevétele. Piaci alapon eljárnak az emberek hulladékot válogatni, több műszakban is, de a parkgondozás területén is, konyhát tart fenn a cég.

– Önnek különvéleménye van a közfoglalkoztatásról. Miért?

– Szerintem ez a jelenlegi formában nem működik már. A közfoglalkoztatottaknak csak egy bizonyos része fogható napi nyolcórás munkára. Értem, hogy egy 55-60 éves ember piaci körülmények között már nem tud elhelyezkedni, de egy 40 éves még igen. Szerinte valahol húzni kellene egy határt, s azt mondani, hogy a már elhagyatott, nehéz helyzetbe került, esetleg beteg, egyedülálló embereket megtartanám, az összes többit beintegrálnám munkahelyekre. Szerintem ez lenne a járható út.

– Milyen fejlesztési terveik vannak a következő öt évre?

– Az alap infrastruktúránk már megvan, nem akarunk nagy dolgokat, már azt szeretnénk, hogy a településünk élhető legyen. Ez az utak, járdák felújítását jelenti, illetve azt hogy legyen bankjegykiadó automata Magyarcsanádon. Ilyen és bankfiók is csak a szomszédos Apátfalván működik. Oda kell átmenni, ha valaki készpénzt akar. A munkalehetőségek adottak, ha jó lenne a buszközlekedés Makóra, akkor az ipari parkban el tudnának helyezkedni a magyarcsanádiak. Csakhogy a járat nem is megy be az ipari parkba. Sok dolgozni akaró azt mondta, hogy nappal talán eljut az ipari parkba a helyi járattal, de éjszaka már nem tudna hazajönni. Viszont – bár nem önkormányzati hatáskör – de ezerrel támogatjuk az apátfalvi autópálya lehajtó felújítását és a Szent Gellért-híd megépítését. Ebből óriási iparűzési bevétele lehetne Magyarcsanádnak, hiszen – ahogy külföldön teszik – ezen is hídpénzt kérhetnének a kamionoktól. Ipari park biztos, hogy kialakulna a hí környékén.

– Milyen csapattal indul?

– Kővári Róbert Tóth-Pál Lászlóné dr. Aboul-Hosn Hussein háziorvos és én együtt indulunk, s szeretnénk folytatni az eddigi munkát. Úja tagként indul Somodi Istvánné, az idős gondozás vezetője, Graur Csaba, aki buszsofőrként dolgozik, illetve Ficsór János, művelődésszervező. Bízom abban, hogy a csapat be fog válni és működni fog. Úgy gondolom, hogy bárkivel együtt lehet dolgozni, aki az ajánlásokat összeszedte, de abban bízom, hogy azért gyűjtötte össze, mert valóban a faluért akar tenni, s ha megválasztják, kicsit átszellemül és az önkormányzatot és a települést képviseli. Ami azért egyszerre nem olyan egyszerű feladat.

– Mivel kapcsolódik ki?

– Focizok a helyi csapatban, igaz kicsit lesérültem, amikor a fűnyíróval megvágtam az ujjaim és sakkozom. Gyerekkoromban nagyon sokat sakkoztam a testvéremmel, a foci meg úgy jött.