Belföld Hírek

Varga Judit: Felívelő korszak elején az ország

Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztek. A politikus szerint a Fidesz-KDNP jelöltjei alkalmas, rátermett politikusok, akik együtt tudnának működni a kormánnyal a további fejlődés eléréséért.

 

– Igazságügyi miniszterként az uniós ügyekért is felel. Melyik jelenti a nagyobb feladatot?
– Mindkét feladat egyformán fontos a számomra. A két szerepkör egymást kiegészítve és segítve a munkám ötven-ötven százalékát teszi ki. A két terület, azontúl, hogy egy épületben való elhelyezésük méret- és munkaidő-gazdaságossági szempontból fontos, a jogharmonizáció feladata miatt is összetartozik. Ráadásul így szó szerint az alaptörvény talaján állva védjük Brüsszelben a hazai érdekeket.

– Hétfőn Brüsszelben járt a hetes cikkely szerinti eljárás részeként tartott meghallgatáson. Nemigen tudni, mi történt, mert az esemény nem volt sajtónyilvános. Mi hangzott el odabent?
– Mi korábban javasoltuk, hogy nyílt legyen a meghallgatás, de azok, akik máskor a transzparencia nagy hívei szoktak lenni, nem akarták ezt. Azért mentünk, hogy megvédjük Magyarországot, és bemutassuk, jogi szempontból minden megfelelően működik nálunk. Nem leptek meg a kérdések, hiszen a legtöbben a Sargentini-jelentés állításait és a sajtóhírekben olvasható vádakat ismételték. Néhányan – sajtóforrások alapján – olyasmit is felvetettek, ami nincs benne a jelentésben, ezt visszautasítottuk, és kértük, csak arról beszéljünk, ami konkrétan az eljáráshoz tartozik. El lehet játszani a jogállamiságért való aggódást, de a hétfői meghallgatás után is egyértelmű, hogy mindez miről szól: politikai megrendelésre támadják hazánkat, mert elutasítjuk a bevándorlást.

– Hogyan folytatódik az eljárás?
– Ez mindenki számára terra incognita. A hetes cikkely nagyon szűkszavúan fogalmaz, ezért sok mindent bele lehet érteni abba a rövid részbe. Nem egyértelmű, hány körös meghallgatásra van szükség, és hogy kell-e egyáltalán döntés a folyamat végén, amit négyötödös többséggel hoznának meg a tagállamok, és az Európai Parlament jóvá kellene hagyjon. Figyelembe véve, hogy éppen az uniós költségvetésről tárgyalunk, és azt sem tudni, hogyan alakul a brexit ügye, érezni, hogy csökken a tagállamok érdeklődése ebben a kérdésben. A meghallgatáson is csak kilencen szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Sajnos azonban a politikai lehetőséget a bevándorláspárti többség kihasználhatja, hogy tovább erőltessék és húzzák az eljárást, mert a szerződés elnagyolt megfogalmazása erre lehetőséget ad.

– Említette, hogy kevesen szóltak hozzá. Kik voltak a kritikusok?
– A „jogállamiság nagy barátai” vitték a prímet. Szerintem mindenki régóta tudja és el tudja képzelni, kik ők. A kérdéseket is ismertük előre, hiszen ezek is mind elhangzottak már korábban kritikaként.

– Sophie in ’t Veld liberális EP-képviselő a Twitteren kritizálta önt, és az emberi jogok megsértésével vádolta hazánkat. Hogyan lehet az ilyen támadások ellen védekezni?
– Egy, az Európai Parlamentben régóta minket kritizáló képviselőről van szó, aki már a LIBE bizottságban is ellenünk volt. Az a probléma ezzel az eljárással, és számunkra az jelenti a nehézséget, hogy nyilvánvalóan sokkal könnyebb címszavakban vádaskodni, mint összetett jogi érvekkel hosszasan cáfolni a hamis állításokat. Én azért is mondtam a meghallgatáson, hogy tereljük jogi mederbe az eljárást, beszéljünk konkrétumokról. Szerencsére most volt megfelelő időkeretünk érdemben kifejteni az álláspontunkat. A tagállamoknak egészen eltérő jogi hagyománya és intézményrendszere van, és nem lehet kijelenteni, hogy a jogállamiság szempontjából ezek közül melyik a jobb vagy rosszabb. Rajtunk most olyan intézmények szerepét is számonkérik, amelyek más országokban nem is léteznek. Erre az Alkotmánybíróság a legjobb példa. Nem mondhatjuk, hogy Európában csak egy modell tökéletes. Ebben senki nem is tudna megállapodni. Elfogadhatatlan, hogy egyes részleteket kiemelve kritizáljunk országokat.

– Kinevezésekor a miniszterelnök azt mondta, csatárt igazolt a kormány. Eddig az igazságügyi miniszterség inkább védekező posztnak tűnt. Támadásba lendülnek?
– A tárgyalásokon én a kettős mércére szoktam felhívni a figyelmet, amit mindenképpen elutasítunk. A focis hasonlatnál maradva: a miniszterelnök úr a csapatkapitánya a kormánynak, ő tudja, milyen poszton számít rám. Én magam a középpályás szerepkörét szoktam meg, ahol amellett, hogy az ember állja a sarat és védekezik, a támadások szövésébe is bekapcsolódhat, és egyfajta pozitív narratívát is felépíthet. Lényegében arról van ugyanis szó, hogy van egy ország Közép-Európában, amelyik másképpen gondolkozik, mint a nyugati többség. Ezt az egyedi szemléletet mi le is képezzük a jogszabályokban, és a kormány politikáját már harmadszorra kétharmados felhatalmazással jutalmazták a választók. Sok nyugat-európai politikus nehezen emészti meg, hogy sikeres a politikánk. Nemcsak azért támadnak minket, mert nemet mondunk a bevándorlásra, hanem azért is, mert sikerült szövetségeseket gyűjtenünk magunk köré, akikkel közösen egyre nagyobb sikerrel tudunk fellépni. Bizonyítottuk, hogy meg lehet állítani a szárazföldön a bevándorlást, hogy igenis lehet a családokban hinni és lehetséges a saját erőforrásainkra építve gyarapodni. Közép-Európában a szomszédainkkal – közös történelmi hagyományainknak köszönhetően – könnyebben értjük meg egymást. Nyugaton sokszor nem egyszerű a számunkra alapvetésnek számító dolgokat megértetni. Gyakran történelemmagyarázatot kell végezzek, és Európa sokszínűségét hangsúlyozom, amikor tárgyalok, mert azt szeretném, ha megértenék a nyugatiak, hogy a nálunk a politikában megjelenő elemek milyen történelmi, társadalmi tapasztalatokra vezethetők vissza.

– Nem tart tőle, hogy a költségvetési tárgyalások során anyagi nyomásgyakorlással megbonthatják a V4-ek egységét?
– Demokratának lenni annyit jelent, hogy nem félünk, úgyhogy én nem tartok semmitől. Ugyanakkor reálisan nézve az a helyzet, hogy ha nem sikerül a hetes cikkellyel sakkban tartani minket, akkor keresnek más megoldást. Egyértelmű, hogy a kondicionalitás – a támogatások jogállamisági feltételhez kötése – a jogbiztonságot sérti, és ellenünk használhatnák, ha a jövőben meg akarnak büntetni bennünket, mert nem értünk egyet bizonyos kérdésekben. Az új EU-s költségvetési tervezettel Magyarország járna a legrosszabbul. A sávokat is olyan számítási módszerekkel határozták meg, hogy egyes lehetőségektől pont elessünk. Ez nem véletlen, egyértelmű, hogy dolgoznak ellenünk a bevándorlást támogató erők a háttérben. A jelenlegi formájában Magyarország nem fogadja el és megvétózza az uniós költségvetést.

 

 

– Trócsányi László mire számíthat a biztosi meghallgatásán?
– Olyan jelöltet állítottunk, aki nemcsak Magyarország, de az egész Európai Unió számára a legjobb jelölt. Trócsányi László elismert diplomata és nemzetközi szaktekintély, aki a Velencei Bizottság tagja is volt több mint nyolc évig. Kiválóan beszél franciául, ami Brüsszelben mindig előnyt jelent. Szakmailag a legfelkészültebb, ugyanakkor a politikai erőviszonyok és játszmák függvénye, hogy mennyire lesz nehéz számára a meghallgatás. Az viszont önmagában beszédes, hogy az egyik legfontosabb portfóliót kapta Magyarország.

– Valóban fontos még a bővítés kérdése? Emmanuel Macron francia elnök mintha gátolná a folyamatot.
– Nyilván nem konfliktusmentes ez a portfólió, de egyértelmű, hogy Európa jövője szempontjából meghatározó érdek, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozzanak, és ne várassuk őket, mert akkor más hatalmak vonhatják őket érdekszférájukba. Ez nemcsak gazdasági, hanem biztonságpolitikai érdeke is Európának.

– Az elmúlt években nagyon fontos kodifikációs munka zajlott. Maradt még komoly feladat önnek?
– Az jut erről az eszembe, hogy nem elég a jó tanulónak egy ötöst kapnia, a jó eredményt meg is kell tartania. Elődöm valóban hatalmas munkát végzett a fő kódexek, a Ptk. és a Btk. kodifikációjával. Nekem az a feladatom, hogy együttműködjek a jogalkalmazó szakemberekkel, akik napról napra látják, ha kisebb változtatásokra, finomhangolásra van szükség. Jogászként örülök, hogy most, amikor hazatérek, ezzel a területtel foglalkozhatom, és célom, hogy a szakmabeliek számára elérhető legyek, és tudják, figyelembe vesszük a javaslataikat.

– Mit lehet tudni az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti viszályról? Hogyan rendeződhet az ügy?
– Leszögezném, hogy a magyar bírói rendszer felépítését Európában ismerik, a szabályozást még a Barroso-bizottság pecsételte le. Miniszterként nem foglalhatok állást az ügyben. Azonban a megbékélés közös érdek, mert rengeteg fontos feladat áll előttünk. A magyar bíróság egyébként minden statisztika szerint jól teljesít. Az OBH eredményei vitathatatlanok. Az Európai Igazságügyi Eredménytábla szerint is Európa élvonalához tartozik a magyar igazságszolgáltatás. Egyre könnyebb az ügyintézés, és gyorsul az ügyek lezárása is, évről évre kevesebb az ügyhátralék.

– Ha tényleg ilyen remek a bírák munkája, joggal várhatnak béremelést.
– Valóban régóta méltatlan állapot ez, és minél előbb sort fogunk keríteni a bírák illetményének emelésére.

– Részt vesz az önkormányzati kampányban?
– Külföldön éltem kilenc évet, és az motivált a hazaköltözésben, hogy lehetőségem adódik itthonról megvédeni Magyarország érdekeit. Természetesen részt veszek a választási kampányban, szeretném megosztani azokat a tapasztalatokat, amelyeket Brüsszelben szereztem. Szeretném elmondani az embereknek: legyenek büszkék arra, hogy egy olyan közösség tagjai, amelyre ma Európában felnéznek. Minket ma azzal bátorítanak nagyon sokan, hogy fel ne adjuk azt a küzdelmet, amit a keresztény európai kultúra megvédése érdekében folytatunk. Magyarországon egy felívelő korszak elején vagyunk, fontos, hogy alkalmas, rátermett településvezetőket válasszunk. Ahhoz pedig, hogy ne törjön meg az a fejlődés, amely az elmúlt években jellemezte a magyar városokat, falvakat, megerősített együttműködésre van szükség a kormány és a polgármesterek között.