Hírek Külföld

Nő az elégedetlenség Törökországban a több millió migráns miatt

Tovább nőtt a feszültség Törökország és az Európai Unió között a migrációs válság miatt. A török elnök azzal fenyegeti az EU-t, hogyha nem kapja meg a korábban megígért hatmilliárd eurós támogatást, megnyitja a kapukat a Törökországban várakozó négymillió migráns előtt.

Görögország partjaihoz egy hónap alatt több mint 9300 migráns érkezett Törökországból. A migrációs nyomás azóta nőtt meg drámaian az Égei-tengeren, amióta Törökországban egyre nagyobb az elégedetlenség az országban várakozó több mint négymillió migráns miatt – hangzott el az M1 Unió28 című műsorában.

A török lakosság a bevándorlókat hibáztatja a gazdasági megtorpanásért és a növekvő munkanélküliségért. Szakértők szerint ez is az oka annak, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök szeptember elején megint azzal fenyegetett, hogy megnyitja az utat a szíriai migránsok előtt Európa felé.

A török elnök szerint ugyanis az Európai Unió a 2016-os migrációs paktumban megígért hatmilliárd eurónak csak körülbelül a felét folyósította. Az EU és Törökország 2016-ban kötött megállapodást, amelynek értelmében Törökország vállalta, hogy az országa területén tartózkodó mintegy 3,6 millió illegális bevándorlót nem engedi tovább az unió területére.

Ennek fejében a törökök egyfelől anyagi támogatást kértek, másfelől vízummentességet a török állampolgároknak. Azonban mind az unió, mind a török fél úgy gondolja, hogy ez a megállapodás nem működik – mondta Palóc André, a Századvég elemzője.

Az Európai Bizottság szerint Törökország nem tartja vissza kellő mértékben a migránsokat. A török fél pedig azzal érvel, hogy a hatmilliárd eurós költségkeret nem elegendő a migránsok segélyezésére, a menekültközpontok fenntartására. Erdogan szerint Törökország eddig összesen 40 milliárd dollárt költött a szíriai menekültekre – közölte a tényeket Palóc.

Várható volt, hogy abban a pillanatban, amint Törökországnak nem áll érdekében, hogy a migrációs áradatot távol tartsa Európától – valószínűleg kihasználva zsarolási potenciálját és tárgyalási pozícióit – úgy fog fellépni az Európai Unióval szemben, ahogy egyébként Európának ez nem lenne érdeke.

Már 2015–16-ban látni lehetett, hogy nem az az egyetlen megoldás, hogy Törökország visszatartsa az Európai Unió országai felé tartó illegális bevándorlókat. Ez csak részmegoldás, rövid távú megoldása a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migrációs nyomásnak – közölte Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Az uniós tagállamokra nehezedő migrációs nyomás a konfliktus óta jelentősen megnövekedett. Az EU-ba tartó migrációs útvonalon megnőtt az illegális bevándorlók száma, az érintett tagországok 9 százalékkal több, közel 13 ezer tiltott határátlépést regisztráltak augusztusban, mint az azt megelőző hónapban.

Palóc André szerint ezek az adatok is azt mutatják, hogy sürgető a megállapodás megkötése az EU és Törökország között. Azt látjuk, hogy az uniónak vannak lehetőségei, hogy megoldja ezt a kérdést. Egyfelől meg kellene erősítenie a külső határvédelmét, és sokkal fokozottabb és erősebb határvédelmi politikát kellene folytatnia.

Másfelől,  újra kell tárgyalni az Európai Unió és Törökország között a meglévő megállapodást, amely olyan paktumot eredményezne, amely mindkét fél számára elfogadható és betartható lenne a jövőben – tette hozzá.

A megállapodást sürgeti az is, hogy jelenleg mintegy 24 ezer illegális bevándorló tartózkodik a görög szigetek túlzsúfolt befogadó központjaiban. A görög kormány, hogy enyhítse a túlzsúfoltságot, szárazföldi táborokba költöztette azokat a bevándorlókat, akik esélyesek arra, hogy elfogadják menedékkérelmüket.

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint is az átmeneti megoldások helyett meg kellene erősíteni a határzárat az EU külső határainál. A megoldás az, amit a magyar kormány tett 2015-ben, amikor fizikailag lezárta déli határát. Ezt kellene megtennie mindenkinek, aki az Európai Unió tagja, és sérülékenyek a határai a migrációs nyomás miatt – mondta Törcsi Péter.