Hírek Térség Top

175. születésnapját ünnepelte Csanádalberti

Pörköltfőző versennyel kezdődött már kora délelőtt a csanádalberti falunap, melyen a község alapításának 175-dik évfordulóját ünnepelték. Este tűzijáték is lesz. A címlapként az óvodások western tánca.

A községháza melletti parkban már kora délelőtt nekigyürkőztek a szakácsok, hogy megmérettessék pörköltfőző tudományukat. A falu fennállásának 175. évfordulója előtt tisztelegve a résztvevők kora délután megkoszorúzták a községháza falán lévő emlékművet, majd a temetői emlékmű előtt tisztelegtek.

Az evangélikus templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően délután fél 4-kor kezdődött az ünnepi köszöntés, majd a műsor, a művelődési ház melletti színpadon. Ezen elsőként a falu meglehetősen hányatott történelmét ismerhették meg az érdeklődők. Megtudhatták, hogy község dohánykertészek letelepítésével jött létre. Első lakói 1844-ben érkeztek Nagylakról, Pitvarosról és észak-magyarországi vármegyékből. Először Albertinek majd Kispitvarosnak nevezték a települést, mely jelenlegi nevét 1898 óta viseli.

A 19. században a helybéliek túlnyomó többsége szlovák nemzetiségű volt. A település az első világháborút követően, 1919 és 1920 között majd egy évig román megszállás alatt volt. A lakosság a 20. század első harmadára a kétszeresére emelkedett, de a nemzetiségi és felekezeti arányok változatlanok maradtak. 1927-ben nyílt meg az óvodája s a kiosztott házhelyeken 1928-ban már 33 új családi ház állt a Falusi Kislakásépítési Szövetkezet kölcsöneinek jóvoltából.

A falu nemzetiségi összetétele 1946-ban gyökeresen megváltozott. A csehszlovák-magyar lakosságcsere után az arányok megfordultak, és a Felvidékről kitelepített magyarok alkották a lakosság zömét. A 2001-es népszámláláson csak 27-en vallották magukat szlováknak. A község lakóinak száma pedig mára az ötszáz fő alá csökkent.

Az 1950-es megyerendezés után a feldarabolódott Csanád vármegyéből Csongrád megye makói járásához került; a község 1973-ban önállóságát elvesztette, és egészen 1990-ig a pitvarosi közös községi tanács társközsége volt. 1960-ban jött létre a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet; ez 1974-ben egyesült a pitvarosi Felszabadulás Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, amely napjainkban is műveli a község földterületének legnagyobb részét. Csanádalberti 1990-ben saját önkormányzatot választott.

navigate_before
navigate_next

Lázár János, a térség országgyűlési képviselője levélben köszöntötte a falu lakóit. Ebben hangsúlyozta: Csanádalberti ereje nem vagy nem egyszerűen a régmúltba visszanyúló hagyományban rejlik, hiszen magyar és európai mércével szokatlanul fiatal településről van szó. Csanádalberti léte egykori és reméljük küszöbön álló újabb virágkora sokkal inkább a település fiatalságában, meg-megújuló közösségében és annak újdonságra fogékony szellemiségében rejlik.

– Bár 175 év nem számít soknak a települések életében, de Csanádalbertinek sűrű volt, főleg történelmi eseményekben, melyek zöme sajnos szomorú esemény volt… A község fejlődése a 2000-res évek elején gyorsult meg, s istenigazából 2014-ben indult meg látványosan. A művelődési hz megépülésével nagy lépés tettünk a helybeliek közösségé kovácsolása érdekében – hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Csjernyik Zoltán polgármester, akinek hallgatható meg a teljes megnyitója:

Majd Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök kérte Isten áldását a községre és minden lakójára:

A színpadon ezt követően léptek fel western táncukkal a helyi óvodások, majd a kisiskolások, hogy a szórakoztató programot a Maros Néptáncegyüttes, majd a községben először vendégszereplő pitvarosi Betonpillangók színesítsék.

navigate_before
navigate_next

Este 8-kor kezdődik a Fásy mulató, Szandival, Bebével és Fásy Ádámmal, majd 10-kor a sportpályán a kezdődik a tűzijáték, melyet az utcabál követ, melyen a Mixer zenekar húzza a talpalávalót.