Kiemelt hírek Makó

Lázár: akik a hagymából Hagymatikumot építettek, jól jelölik ki a jövő útját

Kezdetét vette a 29. Hagymafesztivál: az első napon megnyílt a Vállalkozói Sziget és az ünnepélyes zászlófelvonásra is sor került, a lovas felvonulást követően pedig Farkas Éva Erzsébet polgármester és Lázár János országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait az ünnepélyes megnyitón.

A tavalyi évben fogalmazódott meg a Vállalkozói Sziget ötlete Makón, a Vállalkozók évében, de 2001-ben is tartottak már Makó Expót – idézte fel portálunknak Kozák Erika. A Marosmenti Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta, a tavalyi évben nagyon nagy volt a lelkesedés, nagyon örültek a lehetőségnek. Akkor négy sátorban 15 vállalkozó mutatkozhatott be, ezt az idei évre ki is nőtték, hiszen új helyszínen, a Makovecz téren várják az érdeklődőket, 10 sátorral, ahol 30 vállalkozó mutatkozik be a következő napokban.

navigate_before
navigate_next

Mint kiemelte, idén a Návay és a Galamb iskola is részt vesz a programon, így a fiatalok is betekinthetnek a különböző szakmákba, de a Csongrád Megyei Kormányhivatal is kiállítóként jelenik meg, ráadásul idén nemcsak Makóról, hanem többek között Hódmezővásárhelyről is érkeztek vállalkozók. Kozák Erika továbbá elmondta: a Hagymafesztivál nagyon nagy látogatottságú, és nemcsak a lakosság körében, hanem országos szinten, sőt, országon túl nyúlva is, a Hagymafesztiválon pedig a város életének megismerése és a fesztiválozás mellett így a vállalkozói életbe is betekinthetnek az érdeklődők, ráadásul nyereményjátékokkal, bélyegzőlenyomat-gyűjtéses játékkal és divatbemutatóval is készülnek az idei évben. Emellett pódiumbeszélgetésekre is sor kerül a Vállalkozói Szigeten, amelynek a mai napon Kozák Erika és Juhász Tünde kormánymegbízott is vendége volt.

A Vállalkozói Sziget megnyitását követően az ünnepélyes zászlófelvonásra is sor került, a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ifjúsági Fúvószenekarának közreműködésével, majd lovas felvonulást tartottak a városban, a Széchenyi tértől indulva.

navigate_before
navigate_next

Az ünnepélyes fesztiválnyitón Farkas Éva Erzsébet köszöntötte a megjelenteket Makó város legmeghatározóbb és legnépszerűbb kulturális, szakmai és gasztronómiai rendezvényén. A polgármester köszöntötte a kiállítókat és azokat is, akik színpadra állnak a következő napokban, ezzel színesítve a fesztiváli kavalkádot, illetve kiemelte a főzőversenyt is, ahol a hagymás ételekkel népszerűsítik a fesztivált, továbbá szólt a Vállalkozói Szigetről is, amely idén második alkalommal várta az érdeklődőket.

– Városunk közel nyolcszáz éves múltja, illetve a török dúlás utáni 320. évfordulója minden egyes alkalommal, évről-évre elgondolkoztat bennünket: mi az, ami megtartotta ezt a közösséget, Makó közösségét itt a Dél-Alföldön, itt a Kárpát-medence szívében? Úgy gondolom és hiszem, hogy az itt élő közösség mindig hitt Makó városának értékeiben, azokban az értékekben, amelyeket ezen a fesztiválon is többek között ünneplünk – emelte ki Farkas Éva Erzsébet, aki továbbá kihangsúlyozta: Makó sikertörténetét éli, ezért pedig többek között köszönetet mondott a kétszáz éves múltú makói hagymatermesztésnek is, amelyet az itt élő gazdák évszázadokról évszázadokra, generációkról generációkra örökítenek át. Hangsúlyozta: hiszi és vallja, hogy a város sikere abban is áll, hogy hogyan élnek az emberek; akkor jó egy településen élni, ha van munkahely, ha rendezett a környezet, ha a benne lévő emberek megélhetése biztosított, ha békében, egyetértésben élnek egymás között.

– Erre törekedtünk az elmúlt években, és erre fogunk törekedni az elkövetkezendő időszakban is! – emelte ki.

navigate_before
navigate_next

Lázár János is köszöntötte a testvértelepülések képviselőit, illetve azokat is, akik a hagymáért áldoztak, és a hagymából élnek, hiszen – mint fogalmazott – a mai nap mégiscsak arról szól, hogy a hagyma ünnepét megüljük, és azokra a polgártársainkra emlékezzünk, akik az elmúlt száz, kétszáz esztendőben megalapozták azt, hogy Makó város polgárai, az itt élő közösség a hagymából megélhessen.

– A makói kreativitás, a makói innováció, a makói leleményesség eredményezte azt, hogy Makó város polgárai, sok más magyar településhez hasonlóan, és a világ más településeihez, közösségeihez hasonlóan választottak egy mezőgazdasági terméket, választottak egy mezőgazdasági terményt, és abból próbáltak egzisztenciát, életet és jövőt építeni. Ahogy a herendiek a porcelánra, a tokajiak a borra, úgy a makóiak a hagymára építették a jövőt. És milyen egyszerű, milyen nemes gondolat volt ez, amelyről sokan nem gondolták, hogy egy virágzó város születik pár fej hagymából. Nem gondolták annak idején az önök előtt járó makóiak, dédszüleik, az ük szüleik, hogy néhány fej hagymából, évről-évre megtermesztett hagymagerezdekből majd idővel egy fényes jövőt lehet építeni – fogalmazott beszédében Lázár János, aki továbbá kiemelte: „mennyi józanság, mennyi bölcsesség, mennyi előrelátás, mennyire termelési és kereskedelmi képesség kellett ahhoz, hogy a semmiből Makó városa megtalálja azt a valamit, amire a jövőt építheti!”

– Nagy kérdés, hogy a következő időszakban mi az, ami naggyá teszi majd Makó városát, mi a XXI. század új hagymája, mi az, amiből generációk újra életet és boldogulást alapíthatnak itt Makó városában? Azt gondolom, hogy azok, akik a hagymából Hagymatikumot építettek, jól jelölik ki a jövő útját. Tisztelettel adózunk azoknak a képviselőknek és polgármestereknek, akik az elmúlt 30 esztendőben nagy kockázatot vállalva úgy gondolták, hogy Magyarország egyik legkeletibb településén van értelme a szabadidő eltöltésébe, a turizmusba, a szolgáltatásba invesztálni, és a XIX., XX. század hagymájából Hagymatikumot építettek, amely talán, reményeink szerint, ennek a városnak a jövőjét és boldogulását jelentheti a következő ötven, száz esztendőben. Mert most is ugyanarra a leleményre, kreativitásra, szorgalomra, becsületes helytállásra, józan üzleti képességre, a makói lét, a makói jellem, a makói jelleg értékesítésére van szükség, mint volt annak idején, amikor a hagymára alapozták meg Makó jövőjét. Leginkább azt kívánom Önöknek, hogy találják meg azt, ami Makó városa számára a XXI. században a hagymát, a boldogulást, az előrejutást jelentheti. Ebben a városban, ebben a közösségben a hagyma az aranykor szimbóluma, a boldog békeidők, a sikeres békeidők szimbóluma, akár a XX., akár a XIX. században a hagyma. Remélem és kívánom, hogy Makó város polgárai most és a következő években megtalálják azt az új hagymát, amire a jövőt építhetik, megtartva a régi hagymakultúrát, a régi hagymakertészetet, találnak valamit, ami megtartja a makóiakat, azokat a fiatalokat, gyerekeket, akik itt szaladgálnak, akik itt játszanak közöttünk, számukra jövőt és megélhetést biztosít, hogy ne csak születni, hanem élni és meghalni is érdemes legyen ebben a városban, és ezért a közösségért – emelte ki az országgyűlési képviselő. Köszönetét fejezte ki az emberek bizalmáért, amelyet – mint fogalmazott – megszolgál, és segít abban, hogy Makó városa és minden polgára, pártállástól, politikai hovatartozástól függetlenül, megtalálja azt, ami a XXI. században Makó számára az új hagyma lesz, ami a megélhetést, a biztonságot, az új aranykort fogja jelenteni.