Belföld Hírek

Gulyás Gergely: A tolerancia jegyében el kell fogadni a különbségeket Európában

A Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap Sopronban, a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián azt mondta, a tolerancia jegyében el kell fogadni, hogy különbségek vannak Európában, ha ide el tudunk jutni, akkor az Európai Unió is hatékonyabb lesz.

Gulyás Gergely az Európa új kihívások előtt című kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy az EU fölösleges belső vitákat folytat és a “Nyugat” semmilyen toleranciát nem tanúsít a másként gondolkodók iránt.

„Bizonyos területeken, egyebek mellett a migráció kérdésében azért nem értünk egyet, mert más fejlődésen ment át Kelet- és Nyugat-Európa, emellett számtalan kulturális, értékrendbeli vita is van, amelyekről nem baj, ha beszélünk, de a tolerancia jegyében el kell fogadni, hogy különbségek vannak” – mondta.

A miniszter Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak, a Fidesz alelnökének azon kérdésére, hogy Magyarországot a migrációval kapcsolatban sokszor éri az a vád, hogy nem szolidáris, azt felelte: azok, akik ezt felemlegetik, összekeverik a szolidaritást a “butasággal”.

Azt mondta, a szolidaritásnak sok formája van, és egy nyugat-európai állam migrációs politikáját sem érzi morálisan helyesebbnek, mint a magyart, amely szerint a határokat védeni kell, és a válságövezetben kell segíteni.

A magyar kormány sok milliárd forintot fordít erre minden évben – mondta. Szerinte rugalmas szolidaritásra van szükség, mert a szolidaritásnak vannak értelmes formái is.

Az EU világgazdaságban betöltött szerepéről azt mondta a miniszter, hogy látszik, Ázsia szerepe meghatározó lesz a 21. században, de az EU-nak a globális versenyben való helytállása fontos.

„Emellett az EU-nak el kell döntenie, hogy a Brexit után szeretne-e bővülni; fel kell vennie azokat az országokat, amelyek erre alkalmasak, amelyek pedig nem, azokkal kétoldalú kapcsolatokkal kellene együttműködni” – mondta.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a klímavédelem terén Magyarország a 2030-as vállalások teljesítésében jól áll, a kibocsátáscsökkentés tekintetében a referenciaidőponthoz képest a kilencedik legjobb eredményt érjük el az EU-ban, a károsanyag-kibocsátást nézve pedig a hatodikak vagyunk.

Azt is mondta, hogy a párizsi klímaegyezményt betartani kellene, nem felmondani. Az EU a károsanyag-kibocsátás kilenc százalékáért felel a világon, a magyar kibocsátás pedig kisebb, mint az európai kibocsátás 1 százaléka.

 

MTI/Koszticsák Szilárd

 

Trócsányi László európai parlamenti képviselő, korábbi igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az európai egység ma is egy folyamat és “ha lelket adunk egy eseménynek”, akkor – utalt az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai történésekre – megszűnnek azok a konfliktusok, amelyek egymás megbélyegzésére irányulnak.

Azt is mondta, hogy jelenleg a jogállamiság körül is folynak viták az EU-ban a “fiatal és a régi” demokráciák között.

Ami a régi demokráciában megfelelő, az a fiatalban vita tárgyát képezi – mondta. Szerinte ezt a megbélyegzést Közép-Kelet-Európában sérelemként élik meg az emberek.

„Nem biztos, hogy ez az egységes Európát szolgálja, ezzel szakadékot hozunk létre” – fogalmazott. Meglátása szerint a konfliktusok Kelet- és Nyugat-Európa között azért is vannak, mert Nyugat-Európa nincs tisztában Közép-Kelet-Európa történelmével és sajátosságaival.

A feladat az, hogy találjuk meg azokat a pontokat, amelyek összekötnek minket, hogy más hangvétellel tudjunk a kérdésektől tárgyalni a következő öt évben – mondta a fideszes politikus.

Christian Hirte német szövetségi parlamenti képviselő, a gazdasági és energiaügyi minisztérium parlamenti államtitkára is arról beszélt, hogy nem csak Nyugat- és Kelet-Európa, de Nyugat- és Kelet-Németország között is különbség van. A politikus a különbözőségeket szintén a történelmi múlttal indokolta.

Ezek a különbözőségek megnyilvánulnak egyebek mellett a migráció kérdésében, a klíma- és energiapolitikában, s ezekkel összekötik magukat Kelet-Európával – mondta.

A politikus csatlakozott Gulyás Gergely miniszter azon álláspontjához, amely az EU-nak a világgazdaság jövőbeni szerepével kapcsolatos, annyit azonban hozzátett, hogy technológiai ügyekben is kézben kell tartani szuverenitásunkat, amelyet csak közösen tudunk elérni.

Nikolaus Berlakovich, az Osztrák Nemzeti Tanács tagja, egykori miniszter a migrációra kitérve azt mondta, hogy az EU nem készült fel, és választ sem adott arra, hogy a külső határait hogyan védi meg. Hozzátette, a migrációval kiderült, hogy az EU egyik gyenge pontja a szolidaritás.

Ha egységes Európát szeretnénk, akkor össze kell tartanunk és közös megoldásokra jutnunk – mondta.

Beszélt arról is, hogy az EU-nak a gazdasági erősödés mellett politikai súlyát is fenn kell tartania, nehogy mások azt mondják, ők is követik a briteket. Szerinte a klímavédelem túlélési kérdés, az EU sokat tesz, de többet kell még tenni e területen.