Hírek

Gyurcsány puttonyában a versengő ellenzék

Hétértékelő. A visegrádi országok mellett Matteo Salvini is erősítheti Magyarország pozícióita jogállamiság leple alatt folytatott uniós politikai játszmákban – véli az elemző, írja a Magyar Hírlap.

Az elmúlt héten kiéleződött az ellenzéki pártok között zajló roncsderbi, aminek az alapvető oka a bizalomhiány – mondta a lapnak Kiszelly Zoltán politológus. A XXI. Század Intézet regionális igazgatója mindezt azzal magyarázta, hogy az ellenzék a választási rendszer sajátosságai okán összefogásra van ítélve, ám pártjai riválisai egymásnak. Mint Kiszelly fogalmazott, az EP-választáson jól szereplő pártok, a DK és a Momentum pozíciót akarnak fogni, míg a nulla támogatottság felé konvergálók, az LMP, a Jobbik és az MSZP megpróbálnak a felszínen maradni. „Értenek Gyurcsányból, ám annak puttonyában nem képesek hatékonyan működni, csak egymás rovására tudják támogatottságukat növelni. A küzdelem, a pozícióharc valójában már 2022-ről is szól” – tette hozzá.

Kiszelly az elmúlt hét belpolitikai uborkaszezonjának jelentős eseményeként értékelte azt az alulról jövő civil kezdeményezést, amely bojkottfelhívásával megálljt parancsolt egy világcég, jelesül a Coca-Cola szivárványos reklámkampányának. Az Alaptörvény preambulumával is ellentétes üzenetek civil tiltakozásra tűntek el az aluljárók plakátjairól, ami a civil kurázsi és a társadalmi immunrendszer erősödését jelzi. Az országimázst ugyancsak erősítették a budapesti Maccabi játékok, bebizonyítva, az antiszemitizmus kapcsán megfogalmazott vádak teljességgel alaptalanok, sőt, Magyarországon zsidó reneszánsz van, virágzik a zsidó kultúra, s itt biztonságban élhet minden zsidó származású ember. Felidézte: Berlin főrabbija, amikor a Maccabit ott rendezték, azt javasolta a részvevőknek, hogy a kipára vegyenek még fel egy baseball-sapkát. Eközben a jogállamiság örve alatt a múlt héten is folytatódott a Magyarországgal szembeni támadás – mondta az elemző, utalva arra, hogy az unió soros elnöke mellett a németek, a hollandok és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke is meglebegtette, hogy új szavazási struktúrát kellene kialakítani az unióban. Ennek lényege a hetes cikkely megváltoztatása lenne, azért, hogy minősített többséggel is fel lehessen függeszteni egy tagállam szavazati jogát, illetve csökkenteni az uniós támogatásokat a jogállami normákat – szerintük – megsértőkkel szemben. Ez a javaslat huszonöt százalékkal is csökkentené a „kipécézett” tagállamok támogatását, amely jelenleg Lengyelországnál évente tíz, Magyarország esetében 3,5 milliárd eurót jelent.

Ugyanakkor az elemző szerint a jogállamiság leple alatt folytatott politikai játszmában Magyarország pozícióit javíthatja, hogy már nem csupán a visegrádi országokat, hanem a kormánykoalíciót felmondó olasz belügyminisztert, Matteo Salvinit is a szövetségesünknek mondhatjuk. Továbbá az a körülmény, hogy a hazájában megerősödő, az illegális bevándorlást megfékező Salvini az euró kapcsán is új frontot nyitott az unióban, miután jelezte, Olaszország kilép az eurózónából, ha Németország csak a franciáknak nyújt segítséget a migráció okozta súlyos terhek miatt. Ahogyan Kiszelly fogalmazott: Salvini üzenete arról szól, „nem kell szuronnyal kergetni egymást”, élhetnénk nyugodtan úgy is, hogy városainkat nem rabolják le.

A migránsokat szállító hajók kapitányait egy millió eurós bírsággal megfékezni akaró Salvini lépései jelzik, az unióban vihar előtti csend van – jegyezte meg az elemző.

Megcáfolt ellenzéki vádak: Az ombudsman szerint sem éheztetik a menedékkérőket a tranzitzónában, sőt bőséges és minőségi az élelem

Megvizsgálta a röszkei tranzitzónában tartózkodó külföldiek életkörülményeit Székely László, az alapvető jogok távozó biztosa, erről Szél Bernadett független képviselő írásbeli kérdésére adott tájékoztatást. Ismeretes, az elmúlt években a hazai ellenzék, a Soros-féle civil szervezetek, legutóbb pedig ENSZ képviselője marasztalta el a kormányt, mondván, éhezteti a menekülteket a magyar–szerb határnál. A kormány részéről lejárató akcióról beszéltek, közölve, a magyar törvények világosak, kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státusban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás, amire évente fejenként több mint hétszázezer forintot áldoz a magyar állam. A parlament honlapján elérhető beszámoló szerint az ombudsman tavaly novemberi látogatása idején hetvenhatan tartózkodtak a létesítményben, menedékkérő, illetve idegenrendészeti eljárás alatt állókkal, köztük családokkal találkozott, s az általa megtekintett lakókörnyezet, illetve berendezés a rendeltetésnek megfelelő állapotban volt. A raktárban polcokon rendszerezve tárolták azokat a tartós élelmiszereket, melyeket a napi adagon felül osztottak ki, még arra is ügyelve, hogy ne sértsék meg az érintettek vallási előírásait, kulturális szokásait. Az élelem bőséges – jegyezte meg az ombudsman. „Látogatásomkor a tranzitzónában tartózkodó külföldiek nem éheztek, továbbá az élelem mennyiségét vagy minőségét kifogásoló panaszt sem nekem, sem munkatársaimnak nem jeleztek” – szögezte le Székely László.

 

Forrás: Magyar Hírlap | Borítókép: archív fotó (MTI)