Hírek

A svéd hatóságok szerint nem a migráció, hanem a randiappok miatt több az erőszak

Egyre többen használnak Svédországban (is) randi-, illetve társkereső (mobil)alkalmazásokat, oldalakat. A Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (Brå) és a migránsok által elkövetett bűncselekményeket eltitkolni igyekvő mainstream (értsd balliberális) média szerint nem a növekvő tendenciát mutató migráció, hanem ezek az alkalmazások felelősek az egyre több nemi erőszakért. A statisztikák azonban mást mutatnak. Ezek alapján a migrációs válság kezdete óta nőtt meg a nemi erőszakok száma. Egy tavalyi statisztika szerint a szexuális jellegű bűncselekmények miatt elítéltek 58 százaléka nem rendelkezik svéd állampolgársággal, 40 százalékuk pedig valamelyik afrikai vagy közel-keleti ország polgára. Arról nincsenek adatok, hogy a svéd állampolgárságú elítéltek hány százaléka migrációs hátterű – írja az Origo.

Miért van ilyen sok nemi erőszak Svédországban? – tette fel a kérdést a TV4 híradójának az egyik riportere. A műsor tartalmát a Voice of Europe szemlézte

Csak az utóbbi időszakban a következő településeken került sor nemi erőszakra: Piteå, Hässelby és Rågsved. 

Piteåban 10 sötét bőrszínű férfi erőszakolt meg egy lányt, Uppsalában ugyanezt tette egy afgán migráns.
Hässelbyben egy fekete rappert tartóztattak le szexuális bűncselekményért az Aftonbladet című lap tudósítása alapján, Rågsvedben pedig a rendőrség egy sötét bőrű férfit keres nem erőszak gyanújával.

A TV4 híradójának beszámolója alapján, míg 2018 első félévében 3577 nemi erőszakról tettek bejelentést Svédországban, addig 2019 azonos időszakára ez a szám 4070-re nőtt. Ez majdnem 500-zal több erőszakot jelent, ami egy év leforgása alatt 14 százalékos növekedésnek felel meg. 

Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok csak a bejelentett esetekre vonatkoznak, a valóságban jóval több szexuális jellegű bűncselekményt követhettek el, de becslések ezekről nem állnak rendelkezésre.

A híradó a témáról interjút készített Stina Holmberggel, a Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (Brå) egyik alkalmazottjával is. 

A műsorvezető a szignifikáns növekedés okainak ismertetése során nem tett említést az egyre növekvő migrációs tendenciákról. 

Stina Holmberg pedig azt mondta, hogy szerinte egyrészt azért regisztrálnak több nemi erőszakot, mert egyre több bántalmazott jelenti az esetet a hatóságoknak, másrészt változnak az emberek közötti társadalmi kapcsolatok, és erősen nő a különböző randi- és társkereső oldalakat, illetve (mobil)alkalmazásokat használok száma.

Magyarán a svéd bűnmegelőző szerv egyik alkalmazottja az áldozatok bejelentéseire és a randiappokra fogja a nemi erőszakok számának a növekedését, eltitkolva a migránsok által elkövetett szexuális atrocitásokat. 

A téma kapcsán tavaly augusztusban a svéd STV nevű közszolgálati csatorna megrendelt egy felmérést, amely 2013-tól 2018 közepéig vizsgálja a különböző szexuális jellegű bűncselekményeket.

A kutatás 843 bírósági esetet dolgoz fel, ebben értelemszerűen csak azok szerepelnek, ahol már megszületett a jogerős ítélet.

Ennek alapján megállapítható, hogy a szexuális bűncselekményekért elítéltek 58 százaléka nem rendelkezik svéd állampolgársággal, 40 százalékuk pedig valamelyik afrikai vagy közel-keleti ország polgára. Arról nincsenek adatok, hogy a svéd állampolgárságú elítéltek hány százaléka migrációs hátterű.

Azokban az ügyekben, amikor az áldozat nem ismerte az őt megerőszakolót, a tettes az esetek több mint 80 százalékában külföldi állampolgár volt. 

Egyharmaduknak volt korábban rendőrségi ügye, elsősorban drogkereskedelem miatt.

Egy 2019. márciusi statisztika szerint a skandináv államban a 100 ezer nőre jutó erőszakok száma (66,5) soha nem látott magasságokba emelkedett. Ennek eredményeként mára Svédország messze megelőz olyan harmadik világbeli országokat, mint Bolívia, Costa Rica, Indonézia és Jamaica.

A skandináv országban egyébként 66-szor több a 100 ezer nőre jutó nemi erőszakok száma, mint Szlovákiában. 

Tavalyi adatok alapján, 2013-2018 között nagyjából 600 ezer migráns érkezett Svédországba, az ország lakosságának összesen a 24,1 százaléka született külföldön, vagy rendelkezik bevándorló hátterű szülőkkel. 

Ez nagyjából 2,5 millió embert jelent, akiknek kétharmada az Európai Unión kívül született.

 

 

Forrás: Origo | Borítókép: illusztráció