Belföld Kiemelt hírek

A gazdasági növekedésből a családok is részesülnek

Folyamatos, az előzetes várakozásokat is meghaladó az érdeklődés a családvédelmi akcióterv iránt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. A politikus szerint az ellenzékiekre nem, csak a kormánypártokra számíthatnak az emberek, ha családtámogatásról van szó. Azt is elmondta, felkészültek az önkormányzati választásra, és bíznak benne, hogy az új európai vezetés is kedvezőbb lesz, mint a Juncker-bizottság volt.

– Mik a tapasztalatok a családvédelmi akcióterv elindulása kapcsán?
– A várakozásainknak megfelel a fogadtatás, hiszen arra számítottunk, hogy népszerű lesz az akcióterv, mivel olyan támogatási formák vannak benne, amelyek korábban nem fordultak elő. Ha kaphatnak a fiatal házasok tízmillió forintot, vagy ha két és fél millióval olcsóbban vehet autót a család, esetleg ha az otthonteremtésre jut további támogatás, vagy a lakáshitel-tartozásból engednek el egy jelentős összeget, az nyilván jelentős vonzerővel bír. Nem véletlen, hogy az első napokban szinte megrohanták az emberek a kormányablakokat.

– Az ellenzéki sajtóban az jelent meg, hogy a kezdeti lelkesedés után visszaesett az érdeklődés. Az önök számai is ezt mutatják?
– Egyelőre úgy tűnik, hogy töretlen az érdeklődés. Persze az első napok kiemelkedtek, de ez talán annak tudható be, hogy az emberek el sem akarták hinni, hogy ezekre a lehetőségekre valóban hosszabb távon, stabilan lehet számítani. Ne felejtsük el, nemcsak a régmúltban, de még az előző, baloldali kormány alatt is előfordult, hogy egyszer csak elvettek egyes támogatásokat. Ezeket a rossz emlékeket nehéz elfelejteni. Folyamatosnak látom az érdeklődést az akcióterv iránt, és meg szeretnék nyugtatni mindenkit, hogy nem kell sietni. Egyúttal türelmet is kérek: minden jogosult meg fogja kapni azt a segítséget, ami jár neki.

– Mennyien igényelték az első hónapban a támogatásokat?
– A babaváró támogatást több mint 4600 házaspár igényelte, a nagycsaládos autóvásárlási támogatásra pedig több mint 8000 kérelem érkezett. Ez a két lehetőség vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A jelzáloghitel-elengedés is jól teljesít.

 

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

– A pénzügyminiszter hangsúlyozta, a 2020-as költségvetés nemcsak a családokról, hanem a gazdasági eredmények megvédéséről is szól. Mennyiben járulhat ehhez hozzá a családvédelmi akcióterv?
– A gazdasági és a demográfiai helyzet elválaszthatatlan egymástól. A fenntartható gazdasági növekedéshez megfelelő mennyiségű munkaerőre van szükség. Általánosságban elmondható, hogy amikor azoknak a pénzügyi mozgásterét növeljük, akik családban élnek, gyermekeket nevelnek és dolgoznak, az a gazdaságra is mindig pozitív hatással van.

– A Liberálisok szerint fejkvóta alapján kellene támogatást nyújtani a bölcsődei fejlesztésekhez, hogy magánszervezetek is részt vehessenek azokban, és ne csak az egyházi szervezeteket favorizálja az állam. Mi a véleménye erről?
– Döbbenetes, milyen alacsony színvonalon dolgozik jelenleg az ellenzék, és mennyire tájékozatlanok. Sokszor felmerül bennem, hogy amikor nemmel szavaznak egy törvényjavaslatra, valószínűleg nem is ismerik annak a tartalmát. Ebben az esetben is erről lehet szó, hiszen a jogszabályokból kiderül, igyekszünk a piaci szereplők számára minél vonzóbbá tenni, hogy családi vagy munkahelyi bölcsődét hozzanak létre. Duplájára emelkedik a családi és a munkahelyi bölcsődék finanszírozása is. A családi bölcsődék esetében gyakran olyan magánszereplőkről van szó, akik kisvállalkozásként működtetik a bölcsődét. A teljes bölcsődei rendszer működtetésére biztosított költségvetési támogatás összege most több mint háromszorosa a 2010-es összegnek. Mi – az ellenzékkel ellentétben, akik csak lózungokat hangoztatnak – egy pontos térkép alapján dolgozunk, amely segít megmondani, hogy az ország melyik régiójában hány három év alatti gyermek és bölcsődei férőhely van, valamint hogy mennyit kell még építeni. Ezeknek az információknak a birtokában hajtjuk végre a megfelelő fejlesztéseket.

– Nehéz elképzelni, hogy ekkora intézkedéscsomagnál ne legyen fennakadás. Voltak negatív tapasztalatok az első hónapban a családtámogatási konstrukciók bevezetése kapcsán?
– Engem is meglepett, milyen könnyen, nagyobb zökkenők nélkül indult el július 1-én az akcióterv. Ebben rengeteg segítséget kaptunk a kormányablakoktól, a járási hivataloktól és a Magyar Államkincstártól. Szerencsére a piaci szektorban a versenyhelyzet miatt a pénzintézetek – a saját érdeküknek is megfelelően – nyitottak, és a lehető leggyorsabban folyósítják a támogatásokat. Az autókereskedők esetében is azt tapasztaljuk, hogy pozitív a hozzáállásuk. Talán segített az is, hogy időben elkezdtük a tájékoztatást az akciótervvel kapcsolatban. Februárban a miniszterelnök úr meghirdette a családvédelmi akciótervet, melynek indulása előtt hónapokkal megjelentettük a szükséges rendeleteket, így szükség esetén volt időnk a pontosításra is, még a bevezetést megelőzően, a családszervezetek, a pénzintézetek, a kereskedők és az érintettek visszajelzései alapján. Az izgalmas időszak pedig még csak most következik, mivel nem lehet tudni, összesen mennyien élnek majd a támogatásokkal, és annak milyen hosszabb távú demográfiai hatása lesz.

– Lesz szükség további intézkedésekre? A közeljövőben terveznek más támogatási formákat is bevezetni, vagy a kommunikációt erősíteni? 
– Folyamatosan bővítjük a családtámogatásokat 2010 óta. A gazdasági növekedés eredményeit visszaforgatjuk a gyermekes családokra, ez a jövőben is így lesz. Akkora érdeklődést váltott ki az akcióterv, hogy az emberek elkezdtek tájékozódni azokról a lehetőségekről is, amelyek már korábban is megvoltak, de esetleg nem ismerték őket. Általánosan sok most a kérdés a családtámogatási rendszerrel kapcsolatban. A tájékoztatást segíti a csalad.hu internetes oldal és a 1818-as, folyamatosan, ingyenesen hívható kormányzati ügyfélvonal is. Nemrég a kormányablakoknál helyeztünk el olyan tájékoztató anyagokat, melyekben az összes lehetőségről információt kaphatnak a családok. Másrészt még nincs vége a családvédelmi akciótervnek, hiszen a nagyszülői gyed és a négy- vagy többgyermekes édesanyák szja-mentessége jövő januárban indul, ezekről is megfelelő tájékoztatást fogunk nyújtani. A család persze nemcsak vagy nem elsősorban a támogatásokról szól, ezért érdemes arról is beszélni, hogy milyen felelősséget és örömet jelent a gyermekvállalás, a családi élet.

– Beszéljünk a közelgő önkormányzati választásról! Mit gondol, képes lesz valódi együttműködésre az ellenzék? A kormány felkészült rá, hogy ha kell, minden körzetben egy közös ellenzéki jelölttel mérkőzzenek meg?
– Az ellenzéken azt látom, hogy ők csak saját magukkal, a hatalmi osztozkodással foglalkoznak. A választásokon sorozatosan vesztes ellenzéki pártok a túlélésükért küzdenek, a létjogosultságukat igyekeznek bizonyítani, az önkormányzati választásokat is arra akarják felhasználni, hogy a maradék koncért egymással marakodnak álságos, hazug összefogást színlelve. Vitáznak és képtelenek megállapodásra jutni, ahogy ez korábban is megszokott volt. Helyi szinten elképzelhetők az elvtelen megállapodások, ahol aztán a politikai paletta minden ellenzéki szereplője meggyőződéstől, értékektől függetlenül összeborul, de a személyes érdekek olyan szinten dominálnak azon az oldalon, hogy ez – úgy tűnik – legtöbbször gátja a teljes összefogásnak, pláne a közös munkának egy településért. Az ellenzék alkalmatlanságának és szerencsétlenkedésének a magyar falvakban és városokban élők lehetnek a vesztesei. De – ahogy mindig – én most is bízom a választók józan ítélőképességében.. Nekünk nem az a feladatunk, hogy az ellenzékkel foglalkozzunk, inkább arra törekszünk, hogy Magyarország tovább erősödjön, és mindenütt olyan jelöltet állítsunk, aki alkalmas, tapasztalt, bizonyított, hiteles, képes és akar a helyben élő emberekért dolgozni, és győzni is tud. Ahol eddig mi vezettük a települést, ott azt kell bemutatnunk, hogy milyen eredményeket értünk el. Ahol pedig szeretnénk leváltani a jelenlegi ellenzéki vezetést, ott a jövőre vonatkozó terveinket és az országos eredményeinket kell megfelelően hangsúlyoznunk. Erre koncentrálunk, és nem a kihívókkal, hanem a településeken élők ügyeivel, életével foglalkozunk.

– Több ellenzéki párt is megszavazta a családvédelmi akciótervet, de a Demokratikus Koalíció nem. Mit jelent a családpolitika szempontjából, hogy az ellenzék legerősebb pártjává vált a DK?
– Ne felejtsük el: egyetlen ellenzéki frakció sem szavazta meg a jövő évi költségvetést, azaz a családtámogatásokhoz szükséges forrásokat. Ha rajtuk múlott volna, jövőre nem lenne családvédelmi akcióterv, de csok vagy családi adókedvezmény sem. A családpolitika lehetne egy olyan terület, ahol az összes párt között legalább a célok tekintetében konszenzus van. A magyar állampolgárok között ez az egyetértés már létrejött, így az a képtelen helyzet állt elő, hogy egyes ellenzéki pártok már saját választóikat sem képviselik. A hétköznapok is igazolják, hogy pártszimpátiától függetlenül milyen sokan értenek egyet azzal, hogy a magyar fiatalok életkezdését, családalapítását, gyermeknevelését érdemes támogatni. Az eszközökről lehet vitázni, de legalább a célokban egyetérthetnénk. A mai destruktív ellenzéki légkörben ez persze csak illúzió. Mindig megdöbbenek azon, hogy a DK-s vagy szocialista képviselők emlékezete hogyan torzít, mikor a baloldal kormányzását idézik vissza. A családok szempontjából azok az évek tragikusnak minősülnek. De nem kell messzire mennünk: gyermekek otthonápolási díját például egy ellenzéki párt sem szavazta meg. Intő jel mindez a jövőre nézve, amiből a választók láthatják, hogy az ellenzéki pártokra a családok támogatásában nem lehet számítani. Korábban is leszerepeltek már ezen a területen. És ha már Demokratikus Koalíció: ha valaki nem hitte volna el, hogy az ellenzéket ismét Gyurcsány Ferenc vezeti, most már világosan láthatja, hogy a többi párt úgy táncol, ahogy ő fütyül. Országgyűlési képviselőként látom, mennyire lehangoló az a kulturálatlanság, ami az ellenzéket jellemzi. Emlékezzünk csak a december 12-i cirkuszra, ami méltatlan volt a parlamenthez, a nemzet házához és a demokráciához is.

 

 

– Egy hétgyermekes édesanya lett az Európai Bizottság elnöke. Adhat-e ez a tény komolyabb okot reménykedésre?
– Nem szeretném sem alul-, sem felülértékelni ezt a dolgot. Csak azért, mert valakinek sok gyermeke van, még nem lesz minden gondolata azonos a miénkkel. Ugyanakkor, ha valaki hét gyermeknek adott életet, és mindennapjait családanyaként is éli, az mindenképpen elemi módon formálja az illető gondolkodását és értékrendjét. Bár természetesen egyéb politikai érdemei is vannak Ursula von der Leyennek, de jelzésértékű lépésnek is tekinthetjük a megválasztását.

– Az ellenzék állítása szerint az új bizottsági elnök az összes fontos kérdésben a kormányéval ellentétes álláspontot képvisel. Korábbi nyilatkozatait olvasva nem lehet némi alapja ezeknek a megállapításoknak?
– Az Európai Bizottság vezetőjének feladata az, hogy a szerződések őre legyen. Az új elnök az eddigi jelek szerint Junckerrel ellentétben nem politikai bizottságban gondolkodik, és reálisan látja, hogy a 28 – vagy majd 27 – tagállam szempontjait, érdekeit kell összehangolnia. Elődjével ellentétben – akiről nem tudok sok jót mondani – amióta megválasztották, Ursula von der Leyen folyamatosan ennek szellemében nyilatkozik, és úgy tűnik, érzi, hogy bizottsági elnöknek, és nem megmondóembernek kell lennie. Ahelyett, hogy kioktatóan beszélne a tagállamokkal, tudja, hogy meg kell teremtenie az értékek és az érdekek közötti egyensúlyt. A legújabb interjúit olvasva érződik, jól tudja, hogy a Fidesz–KDNP vagy éppen a lengyel kormányzó párt, a PiS szavazataira is szüksége volt a megválasztásához. Jól átgondolt döntést hoztunk, amikor támogattuk, és ő tisztában van vele, hogy kiknek a támogatásával került a pozíciójába. Többször nyilatkozta, hogy Közép-Európa érdekeit is figyelembe kell venni.

– A migráció és a tagállamok szuverenitása kérdéskörében is mást mondott korábban Ursula von der Leyen, mint amit a magyar kormány képvisel. Ez nem okozhat konfliktust?
– A bevándorlás esetében és az Európai Egyesült Államokkal kapcsolatban is revideálni látszik korábbi álláspontját. A kohéziós források kifizetésének a jogállamisági szempontokkal való összekötéséről pedig azt mondta, hogy ez csak végső megoldásként kerülhet szóba. Éppen a napokban folytattak megbeszélést Orbán Viktorral, amely szintén erősítette azt a reményünket, hogy a magyar emberek szempontjából hosszú távon leginkább meghatározó kérdésre, az Európába irányuló tömeges migrációra adott válaszok kapcsán talán tudunk fontos közös kiindulópontokat találni. Az előző bizottság és Juncker elnök hozzáállása szűk látókörű, ostoba, öngyilkos politikát jelentett. Mi nem fogjuk ugyanazokat a hibákat elkövetni, amit megítélésünk szerint sok tagállam már elkövetett, ragaszkodunk hozzá, hogy a magyar emberek akarata szerinti utat járjuk ebben a kérdésben. Az uniformázálás egyébként sem vezet egy jobb, erősebb Európához. Az új elnök asszony tudja, kontinensünk egyik legnagyobb értéke, hogy különböző tagállamok alkotják, és csak veszíthetnénk azzal, ha ezt felszámolnánk. Ezenkívül rutinos politikusként látja, hogy a választók akarata is inkább a nemzetállamok Európájának megőrzése irányába mutat. Én tehát megelőlegezett bizalommal tekintek a jövőbe.