Hírek

Jönnek a felvételi ponthatárok – Ennyiért bérelhetünk lakást Budapesten és a vidéki városokban

Napokon belül kiderülnek a felvételi ponthatárok, aminek hatására főként Budapesten, de a nagyobb egyetemvárosokban is megélénkül a kereslet a kiadó lakások iránt. Mivel a kollégiumok férőhelyei korlátozottak, ezért a diákok egy része piaci alapon keres megfelelő lakást. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy megéri-e lakást vásárolni egyetemista gyerekünknek, vagy ha a bérlés mellett döntünk, hol, mennyiért tehetjük azt meg – írja a portfolio.hu.

Ha egy egyetemista vidékről kerül Budapestre, a lakhatását legolcsóbban kollégiumban oldhatja meg. Egy kollégiumi férőhely havonta 10-20 ezer forint között mozog, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint bármilyen piaci alapú megoldás. Ezért az árért egy átlagos kollégiumban, egy 2-4 ágyas szobában lehet férőhelyhez jutni, közös használatú konyha és fürdőszoba mellett. Mivel azonban a kollégiumokba szociális alapon lehet bejutni, ráadásul a helyek száma is korlátozott, ezért sokak számára a lakásbérlés jelenti a megoldást.

A Duna House adatai szerint ma Budapesten 150-170 ezer forint között mozognak az átlagos lakások bérleti díjai. Ezt erősíti meg az Ingatlan.com felmérése is, amely kimondottan az egyetemisták számára vonzó kerületeket (IX., XI., XIII., XIV.) és a belvárost (V., VI., VII.) vizsgálta meg. Előbbiekben átlagosan 145-165 ezer forintért, utóbbiakban 160-210 ezer forintért lehet egy közepes méretű lakást kibérelni. Az Otthon Centrum adatai sem térnek el ettől jelentősen, ők a fővárosi átlagra 150 ezer forintos bérleti díjjal kalkulálnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látható, hogy az augusztusi időszakban rendre néhány százalékkal megemelkednek a bérleti díjak, amelyek év végére visszaállnak a korábbi szintre.

A KSH adatai alapján egyébként nem a diákok teszik ki a legnagyobb csoportját a bérlőknek, jelentősen többen vannak náluk például a fiatal munkavállalók, de az ő piaci megjelenésük kevésbé szezonálisan jelentkezik.

Diákként egyébként érdemes lehet többen összeállni és úgy kibérelni a lakást, ezzel ugyanis jelentősen csökkenthető az egy főre jutó bérleti díj összege. Három főnél például rezsi nélkül 50-55 ezer forintból, rezsivel 70 ezer forintból kijöhet a havi bérleti díj, az egyetemek közvetlen közelében található felújított lakásoknál viszont ennél magasabbra is rúghat a bérleti díjak szintje.

Az mindenesetre jó hír, hogy a költségek emelkedésével a kiadó lakások minősége is javulni kezdett, a bérbeadók egyre gyakrabban végzik el az alapvető felújításokat (festés, burkolatok vagy nyílászáról cseréje) a kiadó lakásokon.

Ne csak Budapestet nézzük!

Ha valaki nem a fővárosba, hanem más egyetemi városba nyert felvételt, olcsóbban is megoldhatja a lakhatását. Bár a kollégiumba való bejutásra másol sincs garancia, az OTP Ingatlanpont szerint egy egyetem közeli lakás bérlése Pécsen 100 ezer forint körül van, az orvosi egyetem közelében viszont – feltehetően a külföldi diákok magasabb száma miatt – már 120 ezer az átlag. Szegeden a külvárosban egy kisebb lakás akár már 60 ezer forintból is kijöhet havonta, de a belvárosban ott is 100 ezer forint feletti árakra kell számítani, akárcsak Debrecenben, ahol az előző két városnál valamivel még drágábbak az albérletek.

Jó ötlet a vásárlás?

Röviden válaszolva, ha valakinek van rá pénze, természetesen igen, érdemes lehet azonban hitel felvétele mellett is elgondolkodni rajta, hiszen ha az önerő rendelkezésre áll, a törlesztőrészlet nem feltétlenül kell, hogy sokkal magasabb legyen, mint a bérleti díj összege.

Érdemes kiszámolni, hogy legalább mennyi időt kell az adott lakásban eltölteni ahhoz, hogy a bérlése helyett jobban megérje megvenni. Ez a fedezeti időtávnak nevezett mutató a jelentősebb hazai egyetemi városokban 2-4,5 év közé esik, a sort természetesen Budapest vezeti, itt kell a legtöbbet lakni egy lakásban ahhoz, hogy megérje inkább megvenni, általában 3,5-4,5 évet, de a jó közlekedésű külső kerületekben akár 3 év is lehet. Magas még Győr, Debrecen és Szeged aránya is, ott ez 3-3,5 év, de Pécs és Veszprém kissé ez alatt van.

Fedezeti időtáv


Bár Magyarországon nagyon magas a lakástulajdonlási arány, 90 százalék körül mozog, azért mégis sokan vannak azok, akik számára nagy kérdés jelent, hogy a bérlést vagy a vásárlást válasszák-e a lakhatásuk megoldására. Amennyiben tényleg van lehetőség dönteni, és nem csak kényszerűség miatt fordul valaki a bérlés felé, érdemes mindenképpen számolni.

A ZILLOWSZTORIK című könyvben bevezetett fedezeti időtáv fogalma azt az időtartamot mutatja meg, hogy legalább mennyi időt kell az új otthonunkban eltölteni ahhoz, hogy megérje lakást vásárolni. Csak a bérleti díjak lakásárakkal történő összevetése ugyanis csalóka képet festhet, mert a lakásvásárlást jelentős egyéb költségek is terhelik, amelyek arányaiban annál nagyobbak, minél kevesebb ideig tervezünk egy adott ingatlanban élni.

Ezen költségek közé tartozik például az illetékfizetési kötelezettség, mely jelenleg 4 százalékos, így egy 20 millió forintos ingatlan esetében a vételáron felül plusz 800 ezer forint kifizetését jelenti, ezen felül még ügyvédi díjjal is számolni kell, valamint a megvásárolt lakásra jellemzően némi felújítás is általában ráfér, a két tétel aránya a vételárhoz képest 5-6 százalékos is lehet, ami további 1 és 1,2 millió forintos tétel, vagyis összesen a vételáron felül egy további 10 százalékos plusz teherrel is számolni kell. A számításoknál tehát ezt is mindenképpen figyelembe kell venni, illetve arra is készülni kell, hogy a lakás amortizációja is a tulajdonos költsége. Pozitív lehet ugyanakkor a tulajdonos számára, ha a lakás értéke növekszik abban az időben, amikor a tulajdonában van.

 

Forrás: portfolio.hu | Borítókép: illusztráció