Színes

A hét embere: Gergely Gábor

Ezen a héten Gergely Gábort, a Hagymatikum Gyógyfürdő igazgatóságának elnökét mutatjuk be a hét embereként, akivel turisztikáról, kihívásokról, a fürdőberuházásról és a fürdő nyári programjairól is beszélgettünk.

–Honnan ered a turisztika iránti érdeklődés?

– A saját vállalkozásomból, a Csillagösvény labirintusból indult, amely kilenc éve működik. Annak idején próbáltam egy olyan ötletet megvalósítani, amely nem található közel s távol. Az életben mindig is azok a dolgok érdekeltek, melyek az általánostól távol esnek. Annak idején egy angol kosztümös film adta az inspirációt, amelyben csinos hölgyek futkároztak csodaszép ruhákban sövényfalak között és az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne ezt kipróbálni, és a gyerekeim is mennyire élveznék. Majdnem tíz év telt el, mire a gondolatot olyan szinten meg tudtam valósítani, hogy hol legyen a helye, hogyan is működjön, mekkora legyen, mi legyen a mögöttes gondolati tartalma, és nyilván azt is, hogy mindezt anyagilag miből. Eredetileg Makón szerettem volna, de itt akkor még nem volt olyan országos turisztikai attrakció, ami eleve vonzotta volna az idelátogatókat, még csak épült a fürdő. Egy angol szakember, aki az ötlet megvalósításában segített azt mondta, hogy mindenképpen olyan helyre tegyem, ahová egész évben, az országból mindenhonnan buszokkal, csoportokkal jönnek. Akkor nekünk ez Ópusztaszert jelentette. Maga a gondolat, hogy a csodaszarvas mintája rajzolódjon kis sövényfalakból, már előtte is megvolt, Ópusztaszer szellemisége erre tökéletesen rímelt. Egy uniós forrásnak köszönhetően tudott végül mindez megvalósulni. Nagyon büszke vagyok rá, mert sokan kételkedtek a sikerében. Még a jó szándékú barátaim is azt mondták, hogy ennek semmi értelme, nincs olyan ember, aki fizetne azért, hogy eltévedjen. Ennyi év után azt mondhatom, hogy eddig már több százezer látogatónk volt, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a mai napig minden online értékelésben szinte a maximumot érjük el. Ez azt jelenti, hogy a valóság igazolta az akkori ötletet: jól éreztem rá arra, hogy mire van szüksége az embereknek, akik családdal, barátokkal vagy egy csapatépítő program keretein belül ellátogatnak ide. Ma már esküvőhelyszínként is befutottunk, egyre több lakodalmunk van a Csillagösvény jurtájában.

Így kapcsolódtam be a turisztikába, ezt a „terméket” vittük először piacra. Mivel újdonság volt, tehát nem egy szokványos kalandparkot csináltunk, hanem olyasmit, ami máshol nincs, egyszerre volt könnyű és nehéz feladat a menedzselése. Az első 3-4 év kemény munkával telt, mert tudatni kellett az emberekkel, hogy mi is ez, miért jó ide jönni, meg kellett ismertetnünk az érzést, mit jelent labirintusban sétálni, elvonulni a világtól. Közben egyre több turisztikai szakembert ismertem meg, országos médiákkal építettem kapcsolatot, szakmai szervezetekhez csatlakoztam a siker érdekében. Nagyon hasznos, többször baráti kapcsolatokat sikerült kialakítanom szakmán belül, ami szintén fontos ahhoz, hogy valami működjön. Ezek a személyes kapcsolatok aztán később is sokat segítettek, amikor már az újabb és újabb szolgáltatásainkat népszerűsítettük. Ezt követően jött a makói ötlet. Korábban mindenki úgy ismert engem, mint autós műszaki vizsgabiztost. 22 évig ezt a pályát űztem, hiszen eredetileg gépészmérnök vagyok.Aztán jött a szálloda ötlete. Sokan csodálkoztak, hogy hogyan kerültem én oda. Nagy fába vágtuk Bodrogi úrral a fejszénket, amikor kitaláltuk az első makói szállodát, de úgy gondolom, ő nagyon rutinos, tapasztalt vállalkozó, kellő alapossággal átgondolta, hogy kire szeretné bízni ezt a “szűz területet”. Akkor szintén sok kételkedő volt, de bebizonyította az utóbbi három év, hogy annak is abszolút létjogosultsága van. Azóta gombamód szaporodnak a kisebb magánszállások, panziók a városban, de még három szálloda kellene ahhoz, hogy Makó igazán ott legyen azon a turisztikai térképen, ahol a többi fürdőváros van.

– 2016 óta vezeti a Hagymatikumot, az ön számára akkor ez milyen kihívásokat tartogatott? Gondolom az addig megszerzett tapasztalatok segítettek ebben.

– Igen, a már meglévő kapcsolati tőke mindenképpen bátorítást adott ahhoz, hogy el merjem vállalni ezt a pozíciót, ennek a gyönyörű komplexumnak a vezetését. Nagy dilemma volt bennem, hiszen az autóházban 8 emberre kellett felügyelnem, a szállodában 35-re, itt a fürdőben pedig már több mint 110-en dolgozunk. Ez azért ennyi családot jelent, ennyi családnak a megélhetését, és amellett a gazdaságos és minőségi működtetést is elvárják tőlem. Ezek voltak az igazán nagy kérdőjelek bennem. A visszajelzések pozitívak, akár a makói törzsvendégeket hallgatom, akár külföldi vendégeink véleményét. Nagyon jó az is, hogy folyamatosan nő a Makóról érkező gyógykezeltek száma a fürdőorvos szolgáltatásunk és a fürdőgyógyászati szektorunk erősödik, pedig országosan mindenütt lefelé ívelő tendenciát mutat ez a terület, mert, a támogatások nem nőttek az utóbbi tíz évben. Sikerként élem meg, hogy a sok külföldi mellett a makóiakat is közelebb hoztuk a fürdőhöz. A Makó kártya felhasználások statisztikája azt mutatja, hogy a gyógyászat mellett a fürdőkbe járók száma is dinamikusan emelkedik. Biztos vagyok abban, hogy el fogunk érni oda, hogy minden makói érezze, hogy igen, ez a fürdő az övék, egy ilyen csodálatos környezetben tudnak nagyon kedvező áron pihenni, gyógyulni. Itt jegyzem meg, hogy őértük is felelősséggel tartozom a dolgozóinkon kívül és még azért a több száz családért is, akiknek városunkban a turisztikához kapcsolódik a megélhetésük.

Természetesen a turisták is nagyon fontosak. Azt tapasztalom, hogy a kollégák és a makói vendégek is egyre kedvesebben és segítőszándékkal szólnak a külföldi vendégekhez. A fejlődésnek az alapja, hogy mindenki büszke legyen arra, ami a városban található, hosszútávon pedig a gyerekeink jövőjét alapozzuk meg azzal, ha egy olyan turisztikai központot építünk a városon belül, mindenféle szolgáltatokkal kiegészülve, ami arra a szintre emeli Makót, mint ami most Gyula, Zalakaros vagy Hajdúszoboszló. Mindez a korlátaival együtt is lehetséges, mert bár a városközpontban nincsenek sokhektáros területeink, a „jóból picit adnak” elv alapján nagyon szépen és gazdaságosan üzemelünk. Kimondhatjuk: a tavalyi év volt az első, amikor nem vettünk fel önkormányzati támogatást működési célra, idén is nagy reménységgel próbáljuk elérni ezt.

– Csütörtökön egy fontos döntés is született, hiszen a testület a fürdőberuházás végleges tervdokumentációját is elfogadta. Milyen jelentősége van a lépésnek?

– Igen, ez az egyik legfontosabb lépés a fejlődés irányába. Egyrészt azért, hogy a Makovecz-örökség, teljes legyen. Az eredeti Hagymatikum épületének az építése csorbát szenvedett, most ezzel a plusz forrással meg tud valósulni a teljes építmény, ez egy óriási eredmény. Az alapötlet jónak bizonyult , a városvezetés pedig most kitűnő munkával valósítja meg a befejezését . Nagy eredménynek érzem, hogy ki tudtuk egészíteni ezt az épületet olyan funkciókkal, ami igazán hiányzott még a fürdőből. Azok az élményelemek, mint a különleges csúszdák, a Makovecz-féle Atlantisz világ, amelyek most el fognak készülni olyan attrakciók, amik tovább fokozzák a fürdő egyediségét. Kellenek is, hiszen a mostani szolgáltatásaink zárosak, ennyit tudunk, amit most a fürdő képvisel, ez hosszútávon azért kevés ahhoz, hogy igazi fürdővárossá váljunk és versenyben is maradjunk. A vízfelület – ami az egyik legfontosabb mérőszáma egy fürdőnek – minden területen növekszik majd, a kupolával jelentősen bővül a benti terület, de az új koktélbárral kiegészített gyógymedencével a kinti területek is megnövekednek majd. Ez az alapja annak, hogy még több vendéget várhassunk, és az élményelemek kapcsán plusz bevételeket tudunk szerezni. Ezért gazdasági szempontból is fontos a fejlesztés.Az uszoda és a komplex Hagymatikum bővítés ketté lett bontva, ’18 decemberében. Ez az élmény rész megmaradt itt, az uszoda rész pedig áthelyezésre került a Galamb-kollégium és az ahhoz kapcsolódó udvar területére. Az így felszabaduló terület pedig egy új, százszobás szálloda-beruházáshoz ad helyszínt, amely össze is lesz kötve a Hagymatikum épületével. Így zárt folyosón, a szobából, köntösben tudnak majd érkezni hozzánk a vendégek, mintha a fürdő része lenne a szálloda.Ahhoz, hogy a hétköznapokon és a nem szezonális időszakban is legalább napi 500 fős vendégkerettel tudjunk számolni, ez a keresztmetszet és szolgáltatásbővülés kell. Nagyon fontos még, hogy öltözők és nyári bejárat is készül, amelyek ezzel egy ütemben valósulnak meg.

– A nyári időszakban is rengeteg programmal készül a Hagymatikum, különböző splash és chillzone partik várják a fürdőzőket, illetve a Hagymatikum egyik nagy ünnepe, a Fürdőfesztivál is most zajlott.

– Mostanában többször elmondtuk, hogy a mezőgazdasággal foglalkozóknál is jobban koncentrálunk az időjárás alakulására – nagyon sokat dolgozunk a rendezvényeink, a szolgáltatásaink népszerűsítésén, de valójában úgy van, hogy, hogyha 30 fok felett van a hőmérséklet, akkor nagyon jól keresünk és sok vendégünk van, ha az alatti, akkor nem, bármennyit is dolgozunk. Az a legjobb marketingünk, ha az időjárás-előrejelzés azt mondja, hogy holnap, holnapután és azután is 30 fok felett lesz a hőmérséklet. Erről nem mi tehetünk, de a kollégáim szinte kéthetente olyan csomagokkal állnak elő, amelyek élménnyel gazdagítják a vendéget – gondolok itt a Fürdőfesztiválra, éjszakai fürdőzésre, sok-sok programunk bármelyikére. Sajnos most ez a Fürdőfesztivál most nem hozta azt az eredményt, mint amekkora munkát belefektettünk. Elromlott az idő, és nagyon kiszámítatlan volt. A vendégszám szempontjából egy átlagos hétvégét tudhatunk magunk mögött, de úgy gondolom, hogy a sok marketingmunkával sok embert értünk el, akiknek az érdeklődését felkeltettük. Lehet. hogy ezen a hétvégén, jövő hétvégén vagy az idén más alkalommal, de biztosan ellátogatnak hozzánk.

– Ráadásul az idén az Év fürdője szavazáson is lehetősége van a vendégeknek véleményt formálni, hogy még többen megtalálják a fürdőt. Miért fontos, hogy a vendégek is véleményt tudjanak mondani ilyen módon, és hirdetni tudják így a fürdőt?

– Nagyon jól esik, hogyha valaki úgy gondolja, hogy ránk szavaz, és ez által a mi fürdőnket, a Hagymatikum Gyógyfürdőt értékeli a legjobb fürdőnek ebben a szavazásban. Valójában ezzel sokat segít nekünk, mert óriási marketingereje is van. Ha sikerül megnyernünk, akkor büszkén mondhatjuk, hogy ez a vendégek által megadott díj, eredmény és elismerés. Kikerülhet a dicsőségfalunkra, hogy megfelelünk ezeknek az igényeknek, és a vendégek azt mondhatják, hogy igenis a Hagymatikum a legjobb fürdő a környékben. Mi a regionális fürdő kategóriában indulunk. Arra biztatnám az olvasókat, hogyha ők is éreznek magukban elhivatottságot a városukért és a városuk jövője szempontjából, akkor legyenek büszkék erre a fürdőre és adják le voksukat a Hagymatikum mellett!

A turisztikai munkának végül is a lényege az – és ezt az országunk miniszterelnöke fogalmazta meg talán a legszebben – hogy az itt végzett munka az tulajdonképpen a hazaszeretnek egy formája, amivel az ember kellőképpen tudja kifejezni az elkötelezettségét. Aki igazán úgy gondolja, hogy szereti az országot, szereti a városát, ahol él, akkor minden zsigerével azon dolgozik, hogy azt gazdaságilag is sikeressé tegye. Ennek érdekében minden apró részletet úgy rak össze, hogy a vendégeknek természetes, jó és szép legyen. Azért szeretem és csinálom ezt, mert szeretem, amit közösen alkotunk. Jól esik látni, amikor az emberek megtapasztalják az igyekezetünket, és a visszajelzések alapján kifejezik az elégedettségüket – akár a fürdőről beszélünk, akár a Csillagösvényről. Nem ördöngösség ez, hanem mindössze annyi, hogy az egyszerű alapok, mint a tisztaság, a kedvesség, olyan szolgáltatásokkal bővülnek, amelyeket máshol nem találnak ebben a formában, így együtt. Eddig mindig azt tapasztaltam, hogy ez működik és nagy erőt ad nekem a jövőben is, hogy tovább gondolkodjak a turisztikát is serkentő ötleteken.

 

A Hagymatikumra az Év Fürdője szavazáson ide kattintva tudja leadni voksát.