Belföld Hírek Külföld

Bakondi: Garantálni kell az európai emberek biztonságát

A következő uniós ciklus főbb stratégiáinak egyértelművé kell tenniük a tömeges illegális migráció megállítására, a belbiztonság erősítésére való törekvést – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Hírlapnak

– Az Európai Parlamentben (EP) az erőviszonyok átalakulása milyen változást hozhat az uniós migrációs politikában?

– Az Európai Unió polgárai a mostani EP-választáson néhány fontos pontban messzemenő egyetértésre jutottak. Az egyik ilyen a biztonság garantálása iránti igény volt. A következő uniós ciklus főbb stratégiáinak egyértelművé kell tenniük a tömeges illegális migráció megállítására, a belső biztonság erősítésére való törekvést, továbbá, az EU döntéshozóinak célul kell kitűzniük a keresztény értékek megerősítését, Európa versenyképességének növelését, valamint a gazdaság prosperálását. Ezek megvalósítása érdekében az egyes frakcióknak, képviselőknek intenzív, ügyek mentén való együttműködésre kell törekedniük. Kulcskérdés, hogy sikerül-e olyan vezetőket választani a főbb uniós posztokra, akik e stratégia mellett köteleződnek el és a végrehajtás során nem külső érdekeket szolgálnak. Ennek érdekében dolgozik most a magyar kormány.

– Melyik frakcióba kellene beülniük a kormánypártoknak, ha a bevándorlást és a keresztény értékek védelmét tartják a legfontosabbnak?

– Az Európai Néppártba (EPP) még Helmut Kohl német kancellár hívta meg a Fideszt, éppen ezért kizárólag a kormánypárt fogja eldönteni, hogy hol akarja a magyar emberek érdekeit a leghatékonyabban érvényesíteni a következő években. Meglátjuk, hogy az EPP milyen irányt vesz, a tőle jobbra álló nemzeti pártokkal próbál-e együttműködni a fentebb megnevezett célok érdekében, vagy a liberálisokkal, szocialistákkal akar összefogni. A kormánypártok törekednek arra, hogy a néppárt visszatérjen az eredeti, kereszténydemokrata útra.

– Ahhoz mit szól, hogy a választási eredmények alapján Európa nagy része szerint a klímaváltozás ügye fontosabb a migrációnál?

– Korábban a baloldali-liberális erők voltak azok, amelyek hiányolták, hogy nincs egy nagy, európai kérdés, amelyről véleményt tudnának nyilvánítani a polgárok az EP-választásokon. Ehelyett mindig az aktuális nemzeti politikai helyzet befolyásolta a szavazást. Most azonban világos volt, hogy 2015 óta van egy közös téma, az illegális, tömeges migráció, amelynek az elmúlt években súlyos belbiztonsági és belpolitikai következményei lettek. A kampány utolsó heteiben sokan vetették fel a szintén rendkívül fontos, az európai embereket érintő ügyet, a klímaváltozást, és megpróbálták a polgárokat rávenni, hogy az illegális bevándorlás helyett inkább ennek tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget. Tény, hogy a környezetvédelem elsőrangú belbiztonsági kérdés, hiszen ha rossz megoldásokat választunk, annak hosszútávon súlyos következményei lesznek. Ugyanakkor a migráció a következő években is egy velünk maradó, az országokat komoly kihívások elé állító probléma marad.

– A Fidesz kezdeményezni fogja a megalakuló új Európai Parlamentben, hogy az Európai Bizottság (EB) szüntesse meg a migránskártyákat. Az EB azonban azt mondja, hogy nincsenek migránsokat segítő, név nélküli bankkártyák, minden kártyatulajdonos személyazonossága ismert, ezt havonta ellenőrzik is.

– Először nagy csend volt a migránsoknak biztosított bankkártyákkal kapcsolatban. Majd hirtelen előkerültek névtelen kártyák, ami aggályos, hiszen az anonim bankszámlák vezetése a pénzmosásra és más visszaélésekre is alkalmas lehet. Amikor kiderült, hogy léteznek ezek a kártyák, az EB elismerte, hogy Görögországban biztosítanak segélyt politikai menekülteknek ilyen módon. Nem sokkal később arra is fény derült, hogy azok a migránsok is kaptak támogatást, akik megérkeztek Görögországba és várták a politika menedékjog elbírálását. Így juthatott a Budapesten elfogott terrorista, Hassan F. is migránskártyához. Majd jött Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje, az EB egyik alelnöke, aki annak adott hangot, hogy milyen jól működik ez a program. Ráadásul, mint mondta, már Törökországban is adnak a bevándorlóknak bankkártyákat. Ez a program is jól példázza, hogy Brüsszel nem megállítani, hanem menedzselni, szervezni és vonzóvá akarja tenni a tömeges bevándorlást. Kérdéses, hogy mikor és milyen döntés született ezzel kapcsolatosan, azt miért nem hozták nyilvánosságra, és egyáltalán, melyik bank bonyolítja le a programot. Homályos a forrás, az eljárásrend, a döntéshozatali rendszer, de a legaggályosabb az, hogy a migránskártyák ösztön­zően hatnak a migrációra, és olyan személyeket is támogatnak, akik a terrorizmus pénzelésével, szervezésével foglalkoznak. Németországban most már tajkártyákat is akarnak biztosítani az illegális bevándorlóknak, ami ugyancsak súlyos biztonsági következményekkel járna. Ezért kezdeményezte a magyar kormánypárt a migránskártyák megszüntetését. Mindent meg kell tenni az európai parlamenti munka során, hogy leállítsák a programot.

– Az EP áprilisban jóváhagyta az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítésére irányuló egyezményt. Ez mekkora előrelépést jelent?

– Amikor az egységes határ-és partiőrség létrehozásáról döntött az EU, Magyarország az alapdöntést megszavazta, mivel azt gondoltuk: helyes, hogy olyan országoknak nyújtsunk segítséget, amelyek képtelenek önállóan lezárni a határokat. Azonban hamar kiderült, hogy a Frontexben gyakorlatilag több az adminisztrátor és a vízumszakértő, mint a határőr. A legsúlyosabb probléma pedig az volt, hogy a határvédelmi beavatkozásra a nemzetállamok hozzájárulása nélkül is lett volna lehetőség. Ez a szuverenitásnak egy rendkívül súlyos következményekkel járó sérelmét jelentené, de az elképzelés egyelőre lekerült a napirendről. Most arról született döntés, hogy a Frontex létszámát tízezer főre kell növelni 2027-re, ami viszont kevésnek fog bizonyulni, ha a 2015-ös nagy menekülthullámból indulunk ki. Elég arra gondolni, hogy a szerb–magyar határon jelenleg is több mint hétezren teljesítenek szolgálatot. Ha pedig nincs tömeges mozgás, akkor felesleges ekkora létszámú határvédelmi ügynökséget fenntartani. A koncepció tehát további átgondolásra szorul. Fontos, hogy – tanulva a 2015-ös és az azóta eltelt időszak tapasztalataiból – a következő ciklusban a külső határok védelmével garantáljuk az európai emberek biztonságát, valamint azt, hogy illegálisan bejutott és politikai menedékjogra nem jogosult személyek mihamarabb visszatérjenek az anyaországukba.

– Mekkora a mozgás jelenleg a migrációs útvonalakon?

– A Frontex minap megjelent értékelése szerint jelentős növekedés tapasztalható a balkáni útvonalon, a görög szigeteken. A görög–török zöldhatáron új útvonalak keletkeztek. Valamennyi érintett állam intenzíven védekezik: Horvátország háromméteres vaskerítést épített Boszniával közös határán, Szlovénia is újabb határszakaszon emel kerítést. A határozottabb rendészeti fellépés pedig eredményezheti azt, hogy a migránsok kísérletet tesznek Magyarország vagy Románia felé az illegális határátlépésre. Idén mintegy négyezer-hétszázan próbálták meg illegálisan átlépni a határt a szerb szakaszon, ebből ötszázhét esetben a rendőrök és katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, 4183 embert pedig visszakísértek a túloldalra. Emellett más határszakaszon kétszázhetven főt fogtak el. Ez alapján fontos, hogy megfelelő élőerővel és technikával, a szükséges jogszabályi felhatalmazással folyamatosan őrizzük a határt. Komoly figyelmet kell fordítanunk a magyar–szerb–román hármashatár térségére, ahol jelentős gócpont alakult ki.

– Indokolt lehet a kerítés meghosszabbítása Románia felé?

– A román, szerb és magyar hatóságok komoly határőrizeti tevékenységet folytatnak, és mivel elenyésző azoknak a migránsoknak a száma, akik átjutnak magyar területre – őket elfogják, majd visszaveszik tőlünk a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján –, a kerítés meghosszabbítására továbbra sincs szükség.

Borítókép: Archívum.