Hírek

Vitás, konfliktusokkal teli időszak jöhet az unió történetében

Konferenciát rendezett az Alapjogokért Központ az Európai Unió jövője – EP-választás után, szerződésmódosítás előtt? címmel. Két fő irányzat került szóba a kerekasztal beszélgetésen, a föderalisták és a velük szemben álló szuverenisták, amelyet leginkább a visegrádi négyek képviselnek. Felmerült a kérdés: lehet-e kompromisszumot kötni? – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Mint a hirado.hu írja: az Európai Unió történetében a két irányzat a kezdetektől vitázott egymással: már az alapítás időszakában is megvolt a szembenállás, az évtizedek alatt aztán hol az egyik, hol a másik opció került a másik fölé és határozta meg az unió működését – fogalmazott Fritz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Komoly politikai küzdelmek várhatók

Jelenleg is ez a helyzet, és kérdés, hogy lehet-e kompromisszumot kötni. Nem lehet azt mondani, hogy az egyik vagy másik irányzat győzött volna, és a konferencián azt a következtetést vonták le, hogy az elkövetkező öt év e két nézet közti csatározásoktól lesz hangos, azaz komoly politikai küzdelmek várhatók, és lehet, hogy csak öt év múlva derül ki, hogy milyen irányba megy tovább az unió – ismertette.

Hozzátette: a résztvevők egyetértettek abban, hogy meg kell menteni az EU-t, hiszen az országok közti minden tagállam jól felfogott érdeke, habár

az értékrendek eltávolodóban vannak egymástól.

Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója egyetértett: vitás, konfliktusokkal teli időszak következhet az unió történetében. A nagy viták nem az Európai Parlament falai között fognak eldőlni, ez pedig jól mutatja a föderalisták és a szuverenisták megosztottságát – mondta, hozzátéve: az Európai Egyesült Államok és a nemzetek Európája koncepciók állnak egymással szemben.

Eltérő érdekek vezetik a tagállamokat

Mint mondta, a fontos kérdések inkább az Európai Tanácsban fognak eldőlni, és ahhoz, hogy a tagállamok változást érhessenek el,

elengedhetetlen, hogy a fontos kérdésekben konszenzusra jussanak.

Minden országot különböző érdekek vezérelnek, egyes nagyobb országoknak például jó lenne, ha az integráció fokozódna a tagállamok között. Jelenleg azonban ehhez az összes uniós országot meg kellene győzni, azaz például Magyarországnak vétójoga van az ilyen kérdésekben – hangsúlyozta.

 

Forrás: hirado.hu | Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs