Kiemelt hírek Színes

A hét embere: Varga József

Rendkívül tartalmas évadot zárt nemrégiben a VargaBalett Táncműhely. Záró gálájukat Szegeden, a Nemzeti Színházban tartották, ezt követően beszélgettünk az elért sikerekről Varga József Dömötör-díjas táncművésszel, Nívó- és Merényi Zsuzsa-díjas táncpedagógussal, aki nemrégiben kapott újabb rangos elismerést a Táncpedagógusok Országos Szövetségétől. A Táncoktatásért-díjjal kitüntetett alapítót köszöntjük a hét embereként a mai napon!

– Nemrégiben 250 növendék állhatott színpadra Szegeden, hogy számot adhasson megszerzett tudásáról. Hogyan értékeled pedagógusként ezt az évadot, milyen érzés számodra lezárni?

– Nagyon sűrű, élményekben gazdag évadunk volt. Úgy gondoltam, hogy ezt a sok eredménnyel együtt járó munkát a Szegedi Nemzeti Színházban szeretnénk összegezni. Az év sikereihez mindenki hozzátette a magáét, így a színpadon is minden csoport bemutatkozhatott: három városból 250 növendék, 4 évestől a 18 évesekig, valamennyi tanítványunk fellépett. Csodálatos élmény volt a gálát megrendezni, látni, ahogyan a gyerekek jelen vannak a színpadon. Nagyon büszke vagyok rájuk és szerintem óriási élményt tudtunk adni. Köszönöm munkatársaimnak, Kovács Rebekának, Kakas Orsolyának, László Líviának és Szalai Alexa Ritának a gyerekek felkészítését és a szülőknek valamint a támogatóinknak a temérdek segítséget. Mi így, együtt tudunk évről évre fejlődni, előrelépni. 

– Milyen volt a növendékeknek egy ilyen impozáns helyen fellépni? Akik esetleg izgultak, őket milyen tanácsokkal lehetett ellátni, vagy kellett-e egyáltalán?

– Mindig van egy természetes drukk, ami hozzáad a gyerekek színpadi jelenléthez vagy a kisugárzáshoz. Ez a drukk azonban nem bizonytalanságot, hanem önbizalmat adott nekik – mint ahogyan a profi művészeknél érezhető. Nagyon határozottan meg akarták mutatni magukat, nem sok tanácsot kellett adnom. Vágytak erre az élményre, hogy egy nagyszínházban, profi színpadtechnikai körülmények között szerepelhessenek és örültek, hogy ez megtörténhet.

– Említetted, hogy nagyon tartalmas évadon vagytok túl. Hogyan értékeled a most zárult időszakot?

– A VargaBalett Táncműhely egyik legjobb évén vagyunk túl. A fennállásunk hatodik évében az volt a célkitűzés, hogy egy picit más irányba mozduljunk, mint eddig. Ha az éves programra visszatekintek, akkor tényleg minden hónapban tudtunk valami olyan élményt nyújtani a gyerekeknek, vagy közösen létrehozni, ami emlékezetes marad szakmailag és a közösség szempontjából egyaránt. Nagyon sok fesztiválon voltunk: Budapesten, Szolnokon, Mezőtúron a gyerekek fantasztikus sikereket értek el, mind szólóban, duettben és csoportosban is. A közösségi élményekről sem feledkeztünk meg: csapatépítő programokat – mint például a karácsonyi bált – legalább annyira fontosnak érzem, mint a nívós szakmai munkát, mert a tánc közös művészeti produkció, amiben érzékenynek kell lenni a másik emberre. A mozdulat harmóniája a gondolat és az érzések harmóniáján alapul.

Varga József: a tánc szeretetének átadása mellett fontos a személyiségfejlesztés is – Makó Híradó

1982 óta ünneplik a világon ezen a napon, április 29-én a Tánc Világnapját. A jeles nap alkalmából Varga József Dömötör díjas táncművésszel, Nívódíjas táncpedagógussal beszélgettünk. – Miként kerültél kapcsolatba a tánc világával? – Én gyerekkoromban kerültem kapcsolatba a tánccal. Amikor általános iskolás voltam, akkor volt az iskolánkban törekvés, hogy a néptánc-mozgalomba be lehet kapcsolódni, és én néptánccal ismerkedtem meg először.

 

– A táncok megálmodóiként, koreográfusokként is bizonyíthatnak a növendékek. Ez milyen tapasztalatot ad számodra?

– Ez már az önálló alkotás területe, ebben az irányba is együtt tesszük meg az első lépéseket. Az elmúlt hat évben minden ősszel megrendeztük a növendékkoreográfus versenyeinket, és azt tapasztalom, hogy egyre érdekesebb, színvonalasabb produkciók születnek. Jó látni, hogy az éves munka során illetve a nyári tánckurzusainkon hogyan sajátítanak el egyre többet a tánc formanyelvéből, a különböző tánctechnikákból és ezeket miként ötvözik a saját gondolataikkal. Nagyon elégedett vagyok velük, korukhoz képest izgalmas és kreatív koreográfiákkal fejezik ki az érzéseiket.

– A táncműhely két növendéke ráadásul szeptembertől művészeti iskolai keretek közt is táncot fog tanulni.

– Nem titkolt célunk az is, hogy a tánc szeretete mellett a tehetségeket felfedezzük, esetleg biztassuk őket erre a pályára. Nagyon büszke vagyok két olyan növendékünkre, akik idén így döntöttek és sikeres felvételin vannak túl. Krasznai Árnika táncművészeti szakközépiskolában folytatja a tanulmányait, Gera Nilla Bíborka pedig a Magyar Táncművészeti Egyetem balettművész szakára jár majd szeptembertől. Bízom benne, hogy a tehetségük, szorgalmuk, kitartásuk majd lehetőséget biztosít arra, hogy táncművészek vagy balettművészek legyenek.

– A későbbiekben várható, hogy ők még a VargaBalett színeiben fellépjenek?

– Nagyon szeretem, mikor a volt növendékeink visszajönnek a VargaBalettbe. Azok, akik innen indultak, de már a pályán elhelyezkedtek vagy tanulnak, olyan szemléletet hoznak vissza, ami példa a kisebbek számára. Most a nyári tánckurzuson is két volt növendékem fogom visszahívni, akik különböző stílusban oktatják majd a növendékeket. Pedagógiailag jó dolognak látom, ha tőlük is megtapasztalják a profibb gondolkodást, a művészi kifejezést szolgáló, kifinomultabb mozdulatokat. Ez is a közösség építését szolgálja. Fontos, hogy a VargaBalett Táncműhely legyen a kapocs közöttük a későbbiek során is.