Makó

Teljesen összeomlott Makón az MSZP

A korábban polgármestert is adó párt eltűnni látszik a süllyesztőben, még 2014-es és 2018-as támogatottságát is sikerült lefeleznie: alig 5 százalék szavazott a szocialistákra az EP-választáson.

Korábbi cikkeinkben bemutattuk, a kormánypártok hatalmas sikerét hozta Makón is az EP-választás. A Fidesz-KDNP rekordmagas, közel 57 százalékos támogatottságával történelmi diadalt aratott: világosan látszik, hogy az országgyűlési képviselő és a városvezetés bizonyított, mondhatni Makó fideszes város lett. A Gyurcsány-párt DK 15,85 százalékával kiemelkedett az ellenzéki cicaharcból, bár országos átlagánál rosszabbul teljesített. A két legnagyobb vesztes pedig a Jobbik (6,8 százalék) és az MSZP (5,6 százalék), mely alakulatoknak sikerült teljesen leamortizálniuk korábbi szimpatizánsaikat, teljesen összeomlottak, vagyis szinte a politikai megsemmisülés szélére kerültek.

A Jobbik-lejtmenetének krónikája után ezúttal az MSZP fejre állását vesszük górcső alá. A szocialista párt válsága rendkívül szembetűnő annak tükrében, hogy 1994 és 2014 között Buzás Péter személyében ők adták a polgármestert, és erős bázissal rendelkeztek a hagymavárosban a szegfűsök. A szegfű azonban mára finoman szólva is elhervadt, erre utal az EP-választás gyengécske 5,6 százalékja, ami a 2014-es EP-választás 11,41, valamint a 2018-as országgyűlési választás 10,66 százalékához viszonyítva is drámai visszaesés, brutális (végel)gyengülés. Fájó füles, hogy még a Makón láthatatlan Momentum is csaknem egy százalékot vert helyben az MSZP-re, és a nemzeti radikális újonc, a Mi Hazánk is csak alig egy százalékkal maradt el a korábban húsz évig polgármestert is adó MSZP-től. Attól a párttól, melynek nemcsak támogatottsága, de információink szerint szimpatizánsi köre és tagsága is drámai mértékben megcsappant az utóbbi időkben. Ahogy mondani szokás: elfogyott mögülük az erő; nem kicsit, nagyon…

Az EP-választáson a makóiak végérvényesen beárazták a helyi MSZP politikai „teljesítményét”, pontosabban teljesítmény nélküliségét, ötlettelenségét, megújulásra való képtelenségét. A szocialisták politikai hitelességének persze nem tett jót, hogy egykori parlamenti, illetve megyei és helyi képviselőjük, Gazdag János neve összefüggésbe került a szegedi szocialista városvezetés büntetőeljárásba torkolló VIP-parkolóbotrányával – Botka László egykori Csongrád megyei pártelnök helyetteseként ugyanis a makói politikusnak is több éven át csurrant-cseppent ingyenes szegedi parkolóbérlet. Az sem lendített a helyi erőkön, hogy az MSZP-P listájának „előkelő” huszadikja, a településünkre rászabadított Csige Tamás széttrollkodta a makói kampányt, amennyiben a bevándorlás ügyében arról értekezett a Maros partján, hogy Európának meg kell tanulnia együtt élni a terrorral, ahogy az ETA vagy éppen az IRA robbantásos merényleteivel „sajnos együtt kellett élni”, úgy a mostaniakkal is… Nos, a makóiak – higgadtan és helyesen – nem kérnek sem a bevándorlókból, sem a merényletekből, de pláne nem a kerítésbontó és migránspárti baloldalból…

Az is kérdés volt persze, kinek a szekerét tolja Buzás Péter expolgármester, (még mindig) helyi MSZP-elnök! Hiszen mint megírtuk, március 15-én még az MSZP nevében és képviseletében koszorúzott a városi ünnepségen, ám később (tőle merőben szokatlanul) sem a szocialisták huszadrangú képviselőjelöltének makói kampányeseményén, sem az elvileg szövetséges Párbeszéd Tordai Bence részvételével megtartott utcafórumán nem vett részt – vagyis látványosan távol tartotta magát a „közös lista” pártjaitól. Az első sorokból követte viszont végig az EP-választáson rivális Gyurcsány Ferenc DK-elnök(!) makói fellépését, amit sokan üzenetértékűnek tekintenek.

A meghasonlás és a válság persze nem áll meg Makó határainál. Ahogy arról portálunk is több cikkben beszámolt, a Bangóné patkányozására és Ujhelyi patkánykormányozására válaszként érkező EP-pofon megrendítette az országos MSZP-t, melynek vezetése – egyedülálló módon, szemben a Jobbikkal és az LMP-vel – nem vállalta(!) a személyi felelősséget az elhasalásért. Tóth Bertalan elnök nem ajánlotta fel lemondását, sőt, a kudarcos kampány arcát, Ujhelyi Istvánt brüsszeli mandátummal „jutalmazták”. Mindezek tükrében érthető a párt korábbi EP-képviselőjének kiakadása. Szanyi Tibor két nyílt levélben tárta fel a kudarc okait, egyúttal új baloldali mozgalom indítását lebegtette be. Többek között „korrupt bandáról”, „belső mutyikról”, „külső alkudozásokról” és, így úgy jellemezte Horn Gyula miniszterelnök egykori alakulatáról:

„Ez így nem párt! Ez így csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.”

Miközben pedig a mondanivaló, tartalom és támogatottság nélküli, belső harcokkal terhelt szocialisták a sebeiket nyalogatják, a családi diadaltól szárnyakat kapó Gyurcsány Ferenc DK-elnök látványos lépéseket tesz az MSZP politikai kivégzésére (lenyelésére). Ennek egyik legfőbb jele, hogy felrúgta az MSZP-P-vel a budapesti előválasztásra kötött megállapodást, és kihátrált a szocik főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely mögül – miközben kiderült, Karácsony meg az EP-kampányban vágta át a szocikat a tudtuk nélkül, hiszen kvázi Gyurcsány (és az előválasztás) kedvéért kivonta magát a frontvonalból… Nagyon úgy tűnik, országosan és Makón is végóráit éli az egykor szebb napokat is látott MSZP, mely eltűnhet a Gyurcsány uralta balliberális süllyesztőben.