Hírek

Megmutatjuk, hogyan árasztaná el Brüsszel migránsokkal Európát

Az európai parlamenti választási kampányban a bevándorláspárti politikusok folyamatosan tagadták, hogy migránsok millióinak a betelepítésére készülnének, a brüsszeli vezetők azonban nem tettek le arról, hogy különféle intézkedések révén végrehajtsák a legdurvább terveket. Az elmúlt években többször tapasztaltuk és láttuk, hogy a Bizottság a legnyilvánvalóbb terveket és programokat is gátlástalanul letagadta, miközben maga áll a kezdeményezések mögött, amelyeket tagad. Továbbra is napirenden van a kötelező kvóta bevezetése, a migránskártyák és a migránsvízum kiterjesztése, valamint természetesen Soros György bevándorláspárti álcivil szervezeteinek eurómilliárdokkal történő kitömése. Bemutatjuk a legnyilvánvalóbb bevándorláspárti terveket – olvasható az Origón.

Bár az európai parlamenti választási kampányban a bevándorláspárti balliberális politikusok minden fórumon azt próbálták elhitetni a választókkal, hogy nincsen semmilyen tervszerű bevándorlási program, a valóságban továbbra is érvényben vannak azok a tervek, melyek alapján illegális migránsokkal árasztanák el Európát.

A kötelező betelepítési kvótát továbbra sem vonták vissza

A kötelező betelepítési kvóta 2015 óta szünet nélkül, folyamatosan napirenden van Brüsszelben, ezekben a hónapokban is.

Az Európai Bizottság egy 2018. decemberi állásfoglalásában azt írta, hogy a migrációs hullámok idején „olyan biztonsági hálót kell a rendszerbe építeni, amely biztosítja, hogy a migráció terhét méltányosan osszák el az egyes tagállamok között. Vagyis rendszerszerűen akarják elosztani a migránsokat, előre megszabott kvóták alapján ráerőszakolva őket a határaikat védő országokra.

A rendszerben az úgynevezett “tényleges egyensúlyt” pedig a külső határokra érkező vagy partra szálló személyekre is kiterjedő elosztási eszközök segítségével biztosítanák. A testület 2019. február 28-ai közleményében is hangsúlyozta, hogy „minden tagállamnak szolidaritást kell tanúsítania”, vagyis, ha tetszik, ha nem részt kell venni a bevándorláspárti politikusok által kitalált programban.

A rendszerben a tényleges egyensúlyt pedig „a külső határokra érkező vagy partra szálló személyekre is kiterjedő elosztási eszközök segítségével” biztosítanák. A testület 2019. február 28-ai közleményében is hangsúlyozta, hogy „minden tagállamnak szolidaritást kell tanúsítania”.

Magyarország az Európai Tanács ülésén megvétózta a kötelező kvótákat, a Bizottság azonban ekkor egy új javaslattal szándékosan alacsonyabb szintre szállította a vitát, és ott a szavazáskor megkerülték az ellenzők csoportját.

A magyar kormány határozott álláspontja változatlanul az, hogy a kvótákat jogszerűtlenül próbálják hazánkra erőltetni.

Avramopulosz sem tett le a kötelező kvótáról

Emlékezetes, hogy tavaly szeptemberben az ENSZ migrációs paktumának elfogadása előtt veretes, az illegális migráció és a kötelező kvóta bevezetése mellett hitet tevő beszédet mondott az ENSZ-ben Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja.

A migrációs biztos ismételten és egyértelműen kiállt amellett, hogy az illegális migrációt legálissá kell tenni.

Demokratikus felhatalmazás nélkül bejelentette, hogy az Európai Unió részt vesz az ENSZ globális migrációs csomagjában, és azt végre is fogja hajtani.

Avramopulosz nem is titkolta, hogy egy általános, uniós szintű áttelepítési rendszer létrehozása Brüsszel célja. Mindezzel egyértelműen bevallotta, hogy

Brüsszel nem tett le a kötelező kvóták bevezetéséről.

A migrációs biztos tehát továbbra is az illegális bevándorlás fenntartásában érdekelt, és hogy azt milyen jogi trükközésekkel lehet legálissá tenni.

Brüsszel tehát továbbra sem megállítani, hanem megszervezni akarja a migrációt.

A migránsvízumról kétszer szavaztak, mert elsőre elutasították

Az uniós szintű betelepítés másik eszköze az úgynevezett migránsvízum. Az Európai Bizottság érthetetlen módon tagadja a migránsvízumokra vonatkozó terveket.

Teszik ezt annak ellenére, hogy Dimitrisz Avramopulosz már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy a bizottság elkötelezett amellett, hogy új megoldásokkal rukkoljon elő, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy közös megközelítést dolgozzon ki a humanitárius vízumok kibocsátása kapcsán

Tehát a brüsszeli intézmények már hosszú ideje tervezik egy olyan vízum bevezetését, amely lehetővé tenné a migránsok számára, hogy már a külföldi uniós nagykövetségeken kérhessék az Európába való belépésre feljogosító vízumukat, ha belépésük célja a menekültstátusz kérése.

Az EP LIBE bizottsága hivatalosan 2018. október 10-én kezdeményezte az úgynevezett “humanitárius vízum” bevezetését, de a javaslat nem szerezte meg az elfogadáshoz szükséges abszolút többséget a 2018. november 14-ei plenáris ülésén. Azt, hogy Brüsszelnek mennyire fontos ez a kérdés és ennek elfogadtatása érdekében képesek a szabályokat is áthágni, jól mutatja, hogy a LIBE bizottság segítségével egyetlen hónap alatt sikerült újra szavazásra bocsátania a kérdést. 2018. december 11-én az EP plenáris ülése már  429 igen, 194 nem és 41 tartózkodás mellett megszavazta a migránsvízum bevezetéséről szóló javaslatot.

Brüsszel ebben is hazudott: migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást

Az Európai Parlament által megszavazott jelentés szerint „sürgősen szükség van biztonságos és legális beutazási lehetőségekre az unióba, köztük az európai humanitárius vízumokra”. Tehát ez egy újabb olyan javaslat, amelynek az a célja, hogy minél több bevándorló, minél gyorsabban és könnyebben bejusson az Európai Unió területére.

Az Európai Bizottság a kormány tájékoztató akciójára adott első reakciójában idén február 19-én még azt közölte, hogy az EU-ban semmilyen terv nem létezik a humanitárius vízummal kapcsolatban. Ez nem felel meg a valóságnak. A bizottság megint letagadott egy folyamatban lévő jogalkotási eljárást.

A bizottság második közleményében már kénytelen volt beismerni, “az Európai Parlament korábban elfogadott egy határozatot, amelyben arra kéri a bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről”.

Továbbra is napirenden van a kérdés

A Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport pár héttel ezelőtt, 2019. május 7-én egy diadalmas, dicsekvő közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaznak: a Zöldek „keményen harcoltak a 2018. decemberi indítvány elfogadásáért, hogy létrejöjjön az EU-szintű humanitárius vízum.

Az indítvány lehetővé fogja tenni a menedékkérőknek, hogy vízumot kérhessenek a nagykövetségeken és konzulátusokon az EU-n kívül, és ezáltal már legálisan utazhatnak egy EU-s országba, és menedéket kérhetnek.”

Figyelembe véve az EP döntését és annak körülményeit, egyértelmű, hogy a migránsvízumok kérdése ma is napirenden van a brüsszeli intézményekben.

Pénzzel feltöltött kártyával is segítik a bevándorlást

Nagy szerepet játszanak az illegális bevándorlók becsalogatásában a migránskártyák. A kártyák ügyében az Európai Bizottság is elismerte, hogy ők maguk is finanszírozzák a migránskártyaprogramot.

Ez azt is jelenti, hogy a program költségeit az európai adófizetők állják. A migránskártyaprogram lényege, hogy a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak.

A bizottság azt állítja, hogy „az uniós segély nem ösztönzi a migrációt”. A testület szerint ezeket a kártyákat csak a Görögországban legálisan tartózkodó menekültek és menedékkérők számára bocsátja ki. Ez újabb példája a menekültek és a gazdasági bevándorlók összemosásának, hiszen a gazdasági bevándorlók is menedékkérelmet nyújtanak be, ugyanakkor önmagában a menedékkérelem benyújtásától még nem lesz valaki menekült.

Azt is állítják, hogy “nincsenek név nélküli bankkártyák”. Ez azonban nyilvánvalóan nem igaz, hiszen maguk is elismerik, hogy a személyazonosításra csupán egy sorszám szolgál.

Terrorista is kapott migránskártyát

2019 márciusában 69 052 menedékkérő kapott pénzt a migránskártya program keretében. A szétosztott pénz összege havi 6,9 millió euróra emelkedett. A program kezdete óta összesen 111 512 személy kapott pénzt a névtelen kártyákra.

Az Európai Bizottság elismerte, hogy a gyanú szerint húsz ember lefejezésében részt vevő migráns terrorista, Hassan F. is kapott migránskártyát és azt csak azután tiltották le, hogy a férfi nem jelent meg a havonta esedékes ellenőrzésen.

A bizottság azt is elismerte, hogy nem ő ellenőrzi a migránskártyák tulajdonosait, így személyazonosságukról semmit nem tud.

Kiderült, hogy migránskártya program nemcsak Görögországban, hanem Törökországban is működik. Ezt is – a görögországihoz hasonlóan – az Európai Bizottság finanszírozza. Azok, akik bekerülnek a programba, egy név nélküli, sorszámmal ellátott elektronikus kártyát kapnak, amelyre minden hónapban meghatározott pénzösszeget utalnak.

A 2018. december 1-jei állapot szerint már 1,5 millió személy kapott ilyen támogatást, és ezidáig összesen csaknem 1 milliárd eurót költöttek el erre a célra.

Több mint 500 milliárdot kapnának a Soros-szervezetek

Az egész bevándoroltatási üzletben a Soros György által pénzelt álcivil szervezetek is nagy szerepet játszanak. Ezek a tevékenységükért eurómilliókban részesülnek Brüsszeltől. Az Európai Bizottság a mai napig nem tudta cáfolni, hogy jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivistacsoportok támogatása a 2021–2027-es uniós költségvetési keretben.

Ismert, az Európai Parlament január 17-i döntése értelmében megemelnék a politikai aktivistacsoportok pénzügyi támogatását: összesen 1,8 milliárd eurót, azaz mintegy 570 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetnének nekik.

A jogalkotási folyamat jelenleg is zajlik, a javaslat az Európai Unió Tanácsa elé került.

A tapasztalatok szerint az ilyen forrásokból mindenekelőtt a bevándorlást támogató szervezetek részesülnek.

Az Európai Bizottság a hivatalos honlapon is elérhető adatok szerint például korábban pénzügyi támogatást nyújtott egy olyan szervezetnek, amely részt vesz a migránskártyaprogram végrehajtásában. A bizottság 2018. május 30-án közzétett, a Jogok és Értékek programról szóló jogalkotási javaslata, amely a társadalmi szervezetek támogatásáról szól, kifejezetten célul tűzi ki a migránsok befogadásának elősegítését és – úgymond – a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet. Talán kevésbé ismert, de a Soros György által támogatott európai szintű bevándorláspárti politikai aktivistacsoport, a Liberties még 2016-ban tett javaslatot egy, a hozzájuk hasonló szervezetekre szabott uniós pénzügyi alap létrehozására.

Vagyis Brüsszel a valóságban nemhogy visszafogná az illegális migrációt, de még finanszírozza is az ezt segítő Soros-szervezeteket. Ezzel hatalmas nyomást helyez az EU határországaira, amelyeknek egyre növekvő költségeket jelenthet a határ védelme, amihez Brüsszel már egyáltalán nem akar segítséget nyújtani.

 

Forrás: Origo | Borítókép: illusztráció