Belföld Hírek

Fokozott mozgósításokba kezdett a liberális szervezetek hálózata

Példa nélküli készülődés zajlik a csütörtöktől vasárnapig tartó európai parlamenti választásra – olvasható a hirado.hu-n. Ugyanis nemcsak a pártok, hanem a magukat általában civilnek nevező, például humanitárius, jogvédő, klímavédő, zöldradikális, ideológiai szinten alapvetően neomarxista, vagy újbaloldali szervezetek is próbálják befolyásolni az európai választópolgárok politikai döntését.

Alapvető ismérve az említett NGO-k érvrendszerének, hogy a migrációs krízis negatív következményeit igyekeznek lenullázni. Ugyanakkor az emberek humanitárius érzékenységét próbálják felkelteni, a bevándorlás veszélyei helyett a bevándorlók nyomorúságát hangsúlyozzák, és a globális felmelegedés katasztrófa-vízióját helyezik fölébe minden másnak. Az európai globalista és multikulturális politikai elit pedig örömmel fogadja az NGO-k segítségét.

Fokozott mozgósításba kezdett az európai parlamenti választásokat megelőző hetekben a jellemzően zöld-, illetve emberi jogi fedésben működő liberális szervezetek hálózata.

A világ egyik legnagyobb baloldali aktivista közössége, az Avaaz például péntekre tüntetéseket szervezett.

Az, hogy a Soros György, illetve az általa megfogalmazott nyílt társadalom doktrínáját követő csoportok megpróbálnak befolyásolni egy-egy választást, nem újdonság, így volt ez már 2014-ben is.

Baloldali gyökerek

Ezek a főleg baloldali gyökerű szervezetek és politikai pártok már a 80-as években is meghatározók voltak, azonban a 2014–2015-ben kezdődött migrációs válság idején jelentősen visszaszorultak – jelentette ki Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 Szemtől szembe című műsorában. Ugyanakkor ezek az erők várták az úgynevezett „zöld forradalmat”, hiszen a klímaváltozás napjainkban egy valós dolog, és sokan e szerint próbálják meg definiálni a politikát – jegyezte meg.

A szakértő emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök volt az, aki eltért ettől az iránytól, Emmanuel Macron francia államfő ugyanakkor az európai közbeszéd egyik legfontosabb oszlopává tette a klímavédelem kérdését. Egy közvélemény-kutatás szerint az európai emberek háromnegyede szeretné ebben az irányban meghatározni magát, és úgy néz ki, hogy ezek a mozgalmak sikeresnek bizonyulnak – fűzte hozzá.

Az újfajta törésvonal létrehozásában jól látható, hogy az NGO-k valóban megtudnak szólítani bizonyos rétegeket – fogalmazott Szabó Dávid a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. Jól látható, hogy főképp a nagyvárosi fiatalabb generációt célozzák meg az újszerű módszereikkel. Szerinte azonban

ez nem az a választói közönség, amely majd eldönti a 2019-es európai parlamenti választások eredményét.

Arról is beszélt, hogy a választásnak több olyan főtémája is van, amely érdekli az embereket. Az illegális bevándorlás mellett a gazdasági és szociális kérdések is helyet kaptak, de a fontosabb témák között szerepel a klímaváltozás ügye is. Véleménye szerint mivel a bevándorlást pártoló erőknek nem sikerült áttörést elérnie a migrációt illetően, ezért most az NGO-k támogatásával egy új törésvonalat akarnak elérni a klímaváltozás terén.

Borítókép: Illusztráció.