Belföld Hírek Külföld

Trócsányi: az EU-nak tiszteletben kell tartania a nemzeti szuverenitást

Az EU-nak tiszteletben kell tartania a nemzeti sajátosságokat és a nemzeti szuverenitást, a tagállamok nemzeti identitását, “mert Európa önmagában bonyolult kontinens, nem létezhet csak egyfajta gondolkodás benne” – hangoztatta az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, egy konferencián.

A miniszter beszélt arról is, hogy a koncentrikus körök elmélete alapján míg a volt gyarmattartó országok a gyarmatuk iránt éreznek elkötelezettséget, addig Magyarországnak elsősorban a Balkán térségével kapcsolatban van felelőssége, mert “ezt ismerjük, ehhez kötődünk történelmileg”, és ami ott történik, az hatással van Magyarországra is. Szavai szerint ezért lehetetlen végrehajtani a kvótahatározatot, hiszen az nem veszi figyelembe az egyes országok kulturális-történelmi hagyományait. Trócsányi László előadásában kitért arra, hogy

az Európai Uniónak a szerződésben foglalt hatásköröknél kell maradnia, az Európai Bizottság nem terjeszkedhet túl rajtuk.

Mint mondta, helyre kell állítani az intézmények közötti egyensúlyt: az Európai Tanács határozza meg a politikai irányokat és prioritásokat, az Európai Bizottság pedig csak ezen keretek között dolgozhat. Az Európai Unió jövőjéről a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett fórumon Trócsányi László feltette a kérdést: Európában a legfontosabb a bizalom, ha nincs, akkor milyen együttműködésről beszélnünk. Vissza kell állítani a bizalmat az Európai Unióban (EU), mind az unióba, mind pedig a tagállamokba vetett bizalmat, mert mára ez megrendült.

Hangsúlyozta, hogy az unióban konstruktív párbeszédnek kell megvalósulnia, ahol kicsi, nagy és közepes mind egyenlő, és megvalósul az egymás iránti tisztelet. A miniszter szólt ugyanakkor arról is, hogy nem lehet homogenizált, mindig mindenre részletesen kiterjedő szabályozást adni Európában, különbséget kell tenni az egyes országok között, azok történelmi, kulturális sajátosságai miatt. A politikus szólt arról is, hogy az Európai Unió 28 tagállamának GDP-je a globális GDP csaknem 30 százalékáról 21,8 százalékára csökkent, a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások az EU átlagában még mindig bőven a célként kitűzött GDP 3 százalék alatt vannak, a világ tíz legnagyobb cége között egyetlen európai sincs, a világ 25 legnagyobb vállalata között is csak négy európai cég található. Úgy vélte, az európai integráció fő kérdése a jövőben a versenyképesség lesz, amit nem a túlszabályozás, hanem a flexibilitás szolgál.

A miniszter a Brexittel kapcsolatos kérdésre válaszolva megjegyezte: arról eddig nem esett szó, hogy az európai integrációnak van-e felelőssége a Brexitben. Úgy vélte, ez olyan, mint a válás, s nem hiszi, hogy csak az egyik fél a felelős érte.

Az Európai Ügyészséghez csatlakozást firtató kérdésre azt mondta, minden uniós tagállam, így Magyarország is úgy látja, hogy fel kell lépni a korrupcióval szemben, de már van két szervezet – az Eurojust és az OLAF -, amelynek ez a feladata. A miniszter az európai integráció “betegségének” nevezte, hogy újabb és újabb szervezeti egységeket akar létrehozni. Jelezte: az alaptörvény egyértelműen fogalmaz, a vádhatósági funkciókat a magyar ügyészség látja el.