Az ötödik osztályos Kecskeméti Bence Odin nemcsak szereti a verseket és a meséket, hanem az elmondásukban is nagyon jó. A makói fiú számos országos vers- és mesemondó versenyen vett részt, nemrég pedig Bécsben is bizonyíthatta tudását. Ezen a héten őt köszöntjük az hét embereként!

– Hogyan kell elképzelni a felkészülésed?

– Jelenleg Prónai Éva a felkészítő tanárom, de anya is nagyon sokat segít a felkészülésben. Nem elég csak az iskolában gyakorolni, hanem itthon is rengeteget kell vele foglalkozni. Így az iskolában már csak át kell nézni a szöveget, illetve gyakorolni az előadásmódot, hogy artikulálva, lassan és hangosan mondjam a szöveget.

– Iskola után hogyan telik egy délutánod?

– Nyomjuk a mesét, prózát és bármit, ami éppen van. Aztán jöhet a tanulás. Az az idő, ami megmarad, azt játékkal töltöm el.

– Amikor előkerül egy új vers vagy mese, beleszólhatsz, vagy a felkészítő tanárod dönt benne?

– Igazából én rá hagyom a döntést, ha lehet így mondani. Nem ellenkezek, mindent beleadok és elmondom, ahogy tudom, aztán pedig csak várjuk az eredményt.

– Milyen stílusú verseket szeretsz? Van-e kedvenc költőd és versed?

– Az olyan szövegeket szeretem, amelyeknek tanulsága is van, de egyben humoros is. Nagyon fontos számomra a közönség visszajelzése: ha látom, hogy nevetnek és mosolyognak rajta, akkor bele tudok adni mindent és ez számomra is egy jó reakció. Romhányi József verseit szeretem, mivel legtöbbször humoros hangulatúak. Például „A teve fohásza” alatt nem tudja a közönség megállni, hogy ne nevessen rajta. Tőle már nagyon sok költeményt választottam, amelyekkel jó eredményeket értem el.


Bence és felkészítő tanára, Prónai Éva.

 Térjünk át a prózára: ott is a humorosabb, tanulságosabb történeteket szereted?

– Inkább a picit hosszabb szövegeket kedvelem, amelyekben humor is van és a végén egy nagy csattanó. Benedek Elektől a Ravasz Jancsit választottam a tizedik jubileumi mesemondómra Bécsben, ezzel sikerült elhoznom az első helyet, amelynek nagyon örültem.

– Ha már említetted az osztrák fővárost: milyen volt egy másik országban indulni és nem itthon?

– Ez volt az első olyan verseny, ahol izgultam, mert ott nem volt mindegy, hogy milyen eredményt hozunk. Itthon van egy-két megmérettetés, ahonnan, ha nem eredménnyel térünk haza, akkor a következőn mindent beleadok, hogy bepótoljam, de Bécsben nem volt mindegy, hogyan teljesítek.

– Most készülsz valami versenyre?

– Májusban lesz a Horváth Mihály Gimnáziumban egy megmérettetés, arra gyakorlunk majd sokat.

– Már csak pár éved van az általános iskolából, vannak-e terveid, hogy merre mennél továbbtanulni?

– Igen, a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban szeretnék továbbtanulni, dráma tagozaton. Tetszik a színpad világa és szeretném a tehetségem „táplálni”.

– Maradnál a vers- és mesemondás világában, vagy a színészet is érdekel?

– Gondolkoztam azon, hogy kisebb műsorokban szeretnék színészkedni, illetve énekelni is szeretek és szerintem nem is vagyok benne rossz: énekből már két ötösöm is van, amelynek anya is örül. Nagyon szeretek színészkedni és mindenben is színészkedek.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest