Térség

Csak előkerülgetnek a Rónay kastélyból eltűnt holmik

Nemrégiben egy valószínűleg Rónay Cecíliát ábrázoló kép került köztulajdonba, illetve több, a kastélyból származó bútort is kapott egy hagyatékból a kiszombori önkormányzat. Sok falubéli gondolja úgy, hogy valahol elásva lappanghat még a Rónay család ezüstkincse is. A kép archív felvétel a Rónay kastély egyik szalonjából. Volt mit elvinni.

Egy, valószínűleg Rónay Cecíliát ábrázoló festményt kapott ajándékba a Kiszomborért Alapítvány és a helyi honismereti kör, melyek azt az önkormányzat tulajdonába adták, hogy a képet restaurálása után a község a Rónay kúria felső szintjén helyezze el.

A község egy hagyatékból az egykori kastély szalonja néhány, restaurálásra szoruló bútorát is megkapta. A Rónay kastély, s az egykori földbirtokosok lakberendezései tárgyai jó része vagy megsemmisült vagy lappang. Ahogy nem ismert az ezüstkincsük sorsa sem.

Összeszedtük, mi ami biztos, s mi az amiről az idősebb helybéliek máig beszélnek.

A kastély egy 1935-ben készült fotón. Hogy az előtérben ki kerékpározik, azt nem tudjuk. Fotó: Fortepan

A tornyos kastélyba a világháború után az akkori községi tanácselnök szociális bérlakókat költöztetett. A főleg a tanyavilágból érkező betelepülők nem biztos, hogy vidáman énekelték a „Királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák” sorokat is tartalmazó éneket, de az biztos, hogy a nagy szegénységben a kastély intarziás fapadlójával, illetve minden éghető és kézzelfogható alkatrészével, berendezésével tüzelte.

Nem járt jobban a mai Rónay-kúriának nevezett épület sem, mely 1945 és 1948 között a kommunistapárt helyi szervezete székháza volt. Az idősebbek szerint amikor elköltöztek csak a lecsupaszított falakat hagyták maguk után.

Hogy hol vannak azok a bútorok felszerelési és berendezési tárgyak, melyek a Rónay család Kiszomborról való elmenekülése után a kastélyban és a család különböző épületeiben maradtak? Biztosan csak azt lehet tudni, hogy a család távozása és az épület bérlakássá való átalakítása közben a vállalkozó kedvű helybéliek jártak rá a gazdátlan maradt javakra. Akkor ezt a gazdátlan javak népi tulajdonba vételének nevezték (igaz csak ha az állam tette rá a kezét az államosítások során). Ki gondolta volna, hogy azok a holmik jártak jól – az utókor szemében – melyeket akkor elloptak onnan?

Most úgy néz ki, ez a helyzet, ahogy történt ez a jelenlegi gobelinkiállítás egyik darabjával is, egy gobelin párnával.

A kastélyból származó gobelin párna. Hazavitték, így nem semmisült meg

Igaz, azt is hallottuk – névtelenséget kérő helybéliektől – hogy annak idején azzal fenyegették meg a kiszomboriakat, hogy ha házkutatás során a kastélyból származó holmikat találnak náluk, akkor az azonnali főbelövéssel jár. Így volt olyan, aki azonnal elégette a Rónayak könyvtárából elhozott könyveket, a kastélyból származó gramofonlemezeket és ruhákat is.

Máig foglalkoztatja az idősebb korosztályt, hová tűnhettek el a kastélyból a festmények, és hová lett az ezüstkincs?

Rónay Cecília képe egy korabeli festményen. Egykor ez is a kastélyt díszítette

A Rónay kiállítás legutolsó tárlatvezetésén a kiállítást rendező és a Rónay családról könyvet is írt Marosvári Attila történész-múzeológus azt mondta, hogy a tárlaton másolatban látható néhány festmény eredetileg a család Ausztráliába kivándorolt ága tulajdonában van, de arról nem volt tudomása, hogy a korabeli fotókon látható ezüstnemű is az ötödik kontinensen lenne.

Egy helybéli, akinek a felmenői a kastélyban dolgoztak, úgy emlékszik, hogy a nagyapja feladata volt az ezüstkincsek elásása, majd neki kellett azokat ki is ásnia.  De az is ismert, hogy a Rónay család Szegedre került egyik tagja a háború után sehol sem kapott munkát (miután „B”-listára került), s ő egy ideig abból élt, hogy a nála lévő holmikat adogatta el.

És azt is beszélik, hogy a kastélyból származó dolgokat egy egykori makói orvos is meg-megvásárolgatta a kiszombori betegeitől.