Hírek Külföld

Belgiumban már száz fölé nőtt a veszélyesként nyilvántartott szélsőséges iszlamista csoportok száma

A Belga Állambiztonsági Szolgálat (VSSE) bejelentése szerint már száz fölé emelkedett az országban azoknak a szélsőségesen radikális iszlamista eszméket valló szalafista csoportoknak a száma, amelyek nemzetbiztonsági szempontból veszélyesnek minősülnek – írja a 888. A radikális iszlamizmus brüsszeli megerősödése Belgium és az EU terrorellenes erőfeszítéseinek a kudarcát jelenti.

Az iszlám radikalizmus belgiumi muszlimok körében való térhódítása egyértelműen arra utal, hogy Brüsszel képtelen felszámolni a terrorizmussal szoros kapcsolatban álló radikális iszlamista csoportok működését.

A belga sajtó szerint az iszlamisták előretörése különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy egy hónap híján három évvel ezelőtt érte Belgiumot a legsúlyosabb, rengeteg emberi életet kioltó iszlamista terrortámadás-sorozata.

A helyi médiumok beszámolói szerint nagyon komoly biztonsági kockázatot jelent az a tény, hogy az ország 700-800 ezer fős muszlim lakosságán belül több ezer azoknak a szalafista csoportokhoz tartozó radikálisoknak a száma, akik jelen vannak szinte az összes belgiumi mecsetben, a helyi iszlám kulturális és vallási központokban, valamint oktatási intézményekben is.

A hírek szerint veszélyes iszlamista csoportok nyilvántartásába az alapján kerülhet egy-egy csoport, ha például egy közösség mecsetjének az imámja a radikális szalafista eszméket hirdetve prédikál, illetve ha a mecset főbb tisztségviselői a szalafizmus támogatói, vagy ha az adott csoport működéséhez radikális pénzügyi szervezeti háttérből is érkezik pénz.

A belga lapok közlése szerint a radikális iszlamista csoportok számának a növekedése komoly problémát jelent. Ezt jól mutatja az, hogy a Belga Állambiztonsági Szolgálat (VSSE) a téma érzékenységére és a folyamatban lévő vizsgálatokra való hivatkozással egyáltalán nem hajlandó pontosan meghatározni a biztonsági kockázatként nyilvántartott szalafista csoportok számát, ahogy például azt az adatot sem, hogy hány külföldről finanszírozott mecset és szervezet működik jelenleg Belgiumban.

Az elmúlt évek politikusi nyilatkozatai és a helyi sajtó tudósításai alapján a belga mecsetek több mint 90 százaléka valamilyen külföldről származó szunnita, illetve az azon belüli szalafista irányzatnak a támogatásával és irányításával működik.

A Pew Research Center adatai alapján a belga muszlim népesség már eléri a 700-800 ezer fős számot, ami a teljes népesség 6,2%-át teszi ki. Így Belgiumé az egyik legmagasabb iszlám vallású népességszám Nyugat-Európában. A belgiumi muszlimoknak a fele Brüsszelben és még egy-két nagyobb városban él, ami azt jelenti, hogy a városi körzetekben a muszlim lakosság számaránya már eléri a 25%-ot.

Az iszlám radikalizmus elleni fellépést nagyon megnehezíti az a tény, hogy Belgium évtizedek óta tartó, teljesen elhibázott és maximálisan liberális bevándorláspolitikájának következtében az országba letelepedett iszlám vallású migránsok gyakorlatilag csak gettókba tömörülve, a belga társadalomtól teljesen elkülönülve élnek az integráció legkisebb mértékét is nélkülözve. Brüsszelnek a leghírhedtebb iszlám negyedében – Molenbeekben, ami az európai dzsihadizmus központjaként is ismert – egy 100 000 fős muszlim közösség él.

A veszélyes helyzet ellenére Belgium és Brüsszel eddig nem akart és nem is tudott hatékonyan fellépni a hatóságok által már beazonosított radikális iszlamisták ellen. A brüsszeli központi mecseteknek a szaúdiak által finanszírozott szalafista imámjától és befolyásától való megszabadulást például a belga parlament többéves huzavona után sem tudta még megnyugtató módon elintézni.

Brüsszel mára nem pusztán az EU egyik leginkább iszlám városává vált, de a belga politikai erők elhibázott liberális lépései miatt az iszlamista terrorizmus európai központjává is kifejlődhetett. Óriási kudarcot jelent a brüsszeli dzsihadista központ háborítatlan virágzása az Európai Egyesült Államok létrehozásáról fantáziáló uniós elit számára, hiszen ezek szerint ők nemcsak Európa békéjét, de még a saját személyes, brüsszeli biztonságukat sem képesek garantálni.