Színes Térség Top

Szédületes lett a nagyéri kilátó

Páramentes időben a világosi hegyek és persze a környező települések, de még Makó és állítólag Hódmezővásárhely is látszódik a nagyéri egykori gőzmalom kéménye köré emelt kilátóból. Aki napszállta után mászta meg a 144 lépcsőfokot, annak állítólag az algyői olajmező fáklyáinak fényárja is felderenghet. A kilátót az utóbbi idők legnagyobb turisztikai fejlesztését a tervek szerint a május 25-i falunapon avatják.

Még tavaly nyert egy 128 millió forintos TOP-os turisztikai pályázatot a nagyéri önkormányzat, ebből épült meg többek közt a 24 és fél méter magas kilátó is, melyet ugyan majd csak a május 25-re tervezett falunapon adnak át hivatalosan is, de miután nincs lezárva, már több százan megmásztak. Ma délelőtt sem volt kisebb a kíváncsiak áradata, ki Tótkomlósról, ki helyből, ki a szomszédos Ambrózfalváról érkezett, de olyan is akadt, aki Makóról vagy Orosházáról kerékpározott át csak azért, hogy a magasból szemlélje meg a tájat.

– Nagyon örülünk, hogy elkészült és nagyon vártuk már – mondta a helybéli Klimán Sándor, aki a feleségével, Tokaji Tündével már többször is megmászta a kilátót. Most is megtették, majd kiültek a kilátó alatti fedett turistapadok egyikére. – Amikor gyerekek voltunk, ide jártunk a Zöldi malomhoz játszani, itt találkozott a fiatalság és az idősebb korosztály is. Volt itt egy ilyen nyomós kút – mutatta – idejárt mindenki. A gyerekek játszottak, a felnőttek pedig pletykáltak. A malomépületet vagy 20 év lebontották, de akkor már régen nem működött. Klimán Sándor azt is elárulta, hogy egykor állítólag építész nagyapja Klimán Mátyás építette a kéményt és a malmot, ezt egy ma már nem látható emléktábla örökítette meg. Mondja, hogy járt már az Eiffel-tornyon, ami azért jóval magasabb, de a nagyéri kilátót szebbnek tartja.

A nagyéri Klimán Sándor és felesége Tokaji Tünde

Az egykori Zöldi malom kéménye köré épített kilátót rendszeresen másszák meg kiránduló vagy diákcsoportok, hogy aztán a 144 lépcsőfok megtétele után nagy álmélkodások közepette csodálják meg madártávlatból a tájat, illetve Nagyér panorámáját. De feltűnik a magasból a környező települések mellett a közeli Tótkomlós, Csanádpalota, de még Makó és Hódmezővásárhely is. Aki napszállta után ballagott fel rá, az még az algyői olajmező fényárját, sőt – ha szerencséje van és épp működik – akkor az égő olajfáklyákat is megpillanthatja. A legnagyobb élmény is látható szabad szemmel, ha nem párás a levegő, mégpedig a Világosi hegység kékes vonulata. Igaz, mi a hegyeket még távcsővel sem fedeztük fel, a levegő kékes párája, illetve a zöld lombot engedett távoli fák kitakarták. De remekül lehetett látni a környező települések templomtornyain kívül az orosházi gabonatárolót, mely mintha egy dombon állna, s alant piros bogárként zakatol el a távolban a vonat is, Orosháza felé.

– Tetszik, csak kár, hogy nincs még kiírva, hogy hány méter magas. Most erre jöttünk, útba esett, s még nem láttuk, ezért másztuk meg – árulta el a csanádalbertin élő Pataki Péter, aki párjával Guti Hajnalkával mászta meg a kilátót. Mint mondja, Csanádalberti ugyan nincs nagyon messze, de Nagyér nem esik nekik útba, eddig ezért nem voltak itt. – A jó levegő volt a legjobb odafenn, ráadásul könnyű is felmászni a tetejére – tette hozzá. – Én tériszonyban szenvedek, de leküzdöttem. Nagyszerű élményben volt részem – mondta Hajnalka, aki számára a legérdekesebb az volt, hogy nagyon messzire el lehet látni.

Pataki Péter és Guti Hajnalka Csanádalbertiből a kilátó miatt jöttek Nagyérre

– Olvastuk, az egyik ismerős Facebook kommentjében, hogy már járható a kilátó, s a Világosi hegyeket ezért tekertünk el eddig a barátommal Orosházáról – mondta Kerekes János. – Sokat bringázunk erre egészen Pitvarosig mert egy kellemes, nem forgalmas út vezet ide, s a táj is kellemes. Egyébként a legmagasabb hely, ahol eddig voltam, a Kékestetőn lévő tévé-torony.

– Az elnyert összeget a helyi turisztikai attrakciók bővítésére fordítottuk és fordítjuk. Ebből épült meg a máris nagy népszerűségnek örvendő, 24,5 magas kilátó, melyre egyszerre 12-14-en is felmehetnek. Ezt viszonylag könnyű megtenni, hiszen menet közben kényelmes pihenők várják a bátor kilátómászókat. Megépült a 12 parkoló, de vásároltunk különböző utcabútorokat, szelektív hulladékgyűjtőket, tájékoztató táblákat. De ebből készült el a dísztó is – árulta el Lőrincz Tibor, Nagyér polgármestere.

Nem csak a fiatalok, de az egészen kisgyerekek, és az idősek is könnyedén felmehetnek a toronyba, hiszen a széles lépcsőfordulókhoz nem sokat kell lépcsőzni, s pihenők is a kíváncsiak rendelkezésére állnak. Nem csoda, hogy unokájával, a három éves Gémes Viktóriával a már nyugdíjas Gémes Istvánné is felkapaszkodott a kilátóra. Igaz az kislány egy idő után megunta a felfelé menetelt, s elindult visszafelé. – Szép, ilyen magasból még nem láttam Nagyért és a házunkat sem. Ott lakunk két utcával arrébb, mutatta – tette hozzá. – Nagyon sokan járnak föl, látjuk, hogy mindig van rajta valaki, mert nem messze lakunk – mondta Hájas Imréné, aki szerint a környező települések egyik meglévő (templom)tornyába sem lehet felmenni. – Örülök neki, hogy a kéményt végül nem bontották le, s kilátóként a falu nevezetességévé vált.

navigate_before
navigate_next

Amit senki sem mondott el egyébként az a meglepetés, aki felballag a kilátó tetejére, az meglepődve tapasztalja, hogy a vasszerkezet a szélben ide-oda aprókat leng, mint egy nagyobb hajó fedélzete szélcsendes időben.

Nagyér komolyan veszi a település turisztikai fejlesztését – mely leglátványosabb és legkülönlegesebb eleme tényleg a volt malomkémény körül épített kilátó – hiszen már 2006-ben döntött arról az akkori képviselő-testület, hogy a falusi turizmust támogatják. Már tavaly több mint 16 ezer vendégéjszakát töltöttek el náluk a turisták, ami jelentős szám az alig több mint félezer fős kistelepülésen. Nagyéren elsőként diákszállást hoztak létre, és több pályázatnak köszönhetően valósult meg az állatsimogató és az alkotóház. A legújabb elem pedig a kilátó, a dísztó és három tanösvény.