Hírek Külföld

Büntetőeljárás indulhat Sorosék ellen az USA-ban?

Korrupciós hálóban: már az amerikai mainstream média is foglalkozik a Soros-birodalom gyanús ukrajnai tevékenységével. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász írását a 888.hu portálról közöljük.

Soros György NGO-hálózata mellett a korábbi amerikai adminisztráció is érintett lehet a legújabb, ukrajnai vonatkozású korrupciógyanús botrányban. A tekintélyes The Hill című amerikai politikai napilap online kiadásának március 26-i cikke arról számol be, hogy az Ukrajnában működő, Soros György alapította Anti-Corruption Action Centre (AntAC) nevű NGO elleni nyomozást 2016-ban a demokrata Obama-kormányzat presszionálására szüntethették meg az ukrán hatóságok.

A szervezet ellen ugyanis azért indult nyomozás, mert a Soros-NGO 4,4 millió dollár (hozzávetőleg 1,2 milliárd forint értékű) amerikai támogatással nem tudott elszámolni.

Csak röviden megjegyezve: a The Hill cikkében az is olvasható, hogy az AntAC valószínűsíthetően 2016-ban szorosan együttműködött az Egyesült Államok szövetségi nyomozóhatóságával, az FBI-jal is annak érdekében, hogy az elnökválasztási kampányban adatok kerüljenek nyilvánosságra Donald Trump republikánus elnökjelölt kampánymenedzsere, Paul Manafort ukrajnai pénzügyi érdekeltségeiről. Manafort kapcsán azonban érdemes leszögezni: bár éveken keresztül volt tanácsadó egykori ukrán és orosz politikusok mellett, a Manafort elleni mostani pernek semmi köze a Trump-kampánycsapat munkatársai és oroszok közötti állítólagos összejátszás ügyében vezetett vizsgálathoz – még ha a balliberális nemzetközi sajtó ennek ellenkezőjét is igyekszik érzékeltetni.

Az ügy érdemére visszatérve: Soros NGO-ja esetében a pénzügyi bűncselekmény elkövetése – vagy legalábbis az elkövetés gyanúja – megalapozott volt, a szervezettel szemben a gyanúnak mint a nyomozásmegindítás feltételének tényeken, adatokon kellett nyugodnia. Azt azonban, hogy a bűncselekménygyanús esetet az ukrán hivatalos fél a bizonyosság erejével is feltárhassa, az amerikai balliberális adminisztráció minden erejével – a The Hill írása alapján – megakadályozta. A kínos eset kapcsán ennyit első olvasatban az igazságvonatkozás morális vetületéről…

Az AntAC mint az ügyben érintett egyik legfontosabb amerikai partner, esetével jól példázza az akkori amerikai kormányzat és a Soros-birodalom szoros összefonódását: a szervezet 2012-től 1,7 millió dolláros költségvetése 59%-át (egymillió dollárt) kapta az amerikai kormányzati-igazságügyi költségvetésből, s közel 290 ezer dollárt Soros György International Renaissance Foundation nevű alapítványától a csoport adományozói nyilvántartása szerint.

Az újabb Soros körüli botrány egyértelműen korrupciós jellegű bűncselekmények gyanúját veti fel, vagyis az Obama-kormányzat, illetve az amerikai hatóságok hathatós közreműködésével kívánhatták jogosulatlan előnyhöz juttatni a kázus bizonyos szereplőit. Elemzők szerint ilyen és hasonló esetekben büntetőeljárás vagy vizsgálóbizottsági procedúra várhat az ügyben érintettekre.

Utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy egy független kongresszusi bizottság alkalmas lehet annak megvizsgálására, hogy az elmúlt napok sajtóhíreiben fölmerült, politikai korrupciós ügy gyanúját fölvető cselekmények büntetőjogilag is korrupciós bűncselekménynek minősülnek-e. Ez ugyanis nem elfogadható az amerikai szövetségi törvények szerint: példa erre az 1977. évi Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) többek között a külföldi tisztviselők megvesztegetésének esetét is szabályozza, s fölmerülhet, hogy akár demokrata kormányzati szereplőkhöz közel álló cégek, vállalatok mozgattak meg jelentős pénzeket ukrajnai kormányzati tisztviselők befolyásolása érdekében. Az FCPA nemcsak a külföldi hivatalos szereplőknek vagy pártoknak nyújtott közvetlen kifizetéseket szabályozza, hanem a külföldi kormányzati szereplők befolyásolására irányuló, bármely más kedvezményezettnek juttatott kifizetéseket is.

Ugyanakkor az amerikai törvényhozásban ritkán állítanak fel független nyomozóbizottságot: ezt jól mutatja, hogy 1989 és 2016 között összesen hét alkalommal (vagyis elnöki terminusonként átlagban egyszer) született kongresszusi döntés ilyen típusú bizottság felállításáról, illetve a vizsgálat pénzügyi hátterének biztosításáról. A kongresszusi nyomozóbizottságok költségei ugyanis egy vonatkozó kutatás szerint néhány százezer dollártól akár 10 millió dollárt meghaladó értékig is terjedhetnek. A pénz a költségvetésből származik, és a Kongresszusnak jóvá kell hagynia az előirányzatokat, márpedig a demokraták mellett a republikánus törvényhozók sorában is lehetnek ellenérdekelt szereplők egy most erről szóló esetleges döntésnél. Trump elnöknek emellett vétójoga is van, de a legfontosabb, hogy kongresszusi finanszírozás nélkül nem indulhat független bizottsági vizsgálat a korábbi kormányzatot is érintő Soros-botrány ügyében.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy immár a Fox News mellett a fősodratú amerikai média más orgánumai is írnak a Soros-hálózat bűncselekménygyanús botrányairól: a jég most már a tengerentúli nyilvánosságban is megtörni látszik…