Térség Top

Ezért áll a Szent Gellért-híd újjáépítésének ügye

A román oldalon nincs meg a fogadókészség és a nyitottság a Magyarcsanád és Csanád közti Maros-híd a határ menti együttműködés keretében (azaz uniós forrásokat is felhasználó) történő újjáépítésére. Pedig Temes megye 2017-ben már támogatta a tervet. A magyar oldalon az M43-as és a Maros töltésig azonban megépítik a 3241 méter hosszú, kétsávos felvezető utat.

– Az általam tett javaslat arra vonatkozik, hogy a száz éve meglévő határokat hogyan lehet jó értelemben fölszámolni, azaz hogyan lehet a határ menti települések együttműködését erősíteni. Erről szól a Szeged-Szabadka vagy a Baja-Szabadka vasútvonal korszerűsítése is. A szerb kormányban megvan az együttműködési készség és hajlandóság. Szerbia már költségvetési előirányzatot különített el a Szabadka-Szeged vasútvonal megvalósítására, melyre tervekkel is rendelkezünk. A román oldalról a határ menti együttműködés az elmúlt években nehézségekbe ütközött. Azt remélem, hogy a következő hónapokban és években feloldjuk ezt az ellentétet. Jelenleg nincs meg a fogadókészség és a nyitottság a Magyarcsanád és Nagycsanád közti Maros-híd újjáépítésére – vázolta a két a határ menti régiók és az ott élők összekötését biztosító tervek közti különbséget portálunknak Lázár János. A térség országgyűlési képviselője hozzátette, a magyar kormány nem adja fel, folyamatosan tárgyalnak a román kormánnyal, arra kérve azt, hogy működjék együtt ebben a kérdésben. – Azt tapasztalom, hogy nagyon nagy a határ menti forgalom, nagyon sokan járnak át Kiszomborra, Csanádpalotára, Makó fejlődése pont ennek a határ menti forgalomnak köszönhető. A romániai magyarok és a románok sokszor Makón költik el a pénzüket – tette hozzá Lázár János.

Pedig az 1944-ben aláaknázott, de egy villámcsapás miatt felrobbant híd újjáépítését már régóta tervezik. Igaz, a magyarcsanádi homokbánya mellett ma is látható egykori pilléreket nem használnák fel az újjáépítéshez, hanem teljesen új hidat húznának a folyóra, mely így közvetlen összeköttetést teremtene Magyarcsanád és a román oldalon lévő Csanád felé.

A híd újjáépítésével kapcsolatban – mint arról korábban már beszámoltunk  – idén februárban a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Nkft-hez hívták a térség polgármestereit, akiknek bemutatták a Jó szomszédok a közös jövőért programkeretében megvalósítandó Szent Gellért-híd terveit. Ezen a megbeszélésen elhangzott, az első körben csak az M43-as autópályától a leendő hídhoz vezető, 3241 méter hosszú kétsávos utat készítik el. Magát hidat nem, mert nincs meg a megfelelő román partner. Az engedélyes tervek áprilisban készülnek el, utána a véglegeseket is kidolgozzák, és ez ismét a kormány elé kerül. A rávezető utat a Maros töltésig viszik el és három körforgalom lesz rajta, s ennek részeként megújul az apátfalvi autópálya felhajtóig vezető út. Az új út a 435-ös számjegyet viseli majd. A két magtárhoz a traktorok is elmehetnek rajta, de a kerékpárosok már nem.

2017 áprilisában Titu Bojin, a Temes megyei közgyűlés elnöke jelentette be, hogy a hídépítés nagyszabású projektjét az Európai Unió határon átnyúló együttműködési programjának támogatásával valósítanák meg, az erre vonatkozó egyezményről már 2016 januárban kezdődnek meg a tárgyalások a két testvéri kapcsolatot ápoló megye, a romániai Temes és a magyarországi Csongrád között.

Bojin szerint az együttműködési egyezmény 24 millió eurós keretet jelent mindkét megye számára, amit Temes megye két nagyberuházásra fordítana: az egyik a román-magyar-szerb hármas határnál fekvő Óbében (Beba Veche) megépítendő regionális zöldség-gyümölcs raktár, mintegy 18-20 millió euró értékben, a fennmaradó összeget pedig a nagycsanádi Maros-híd építésére szánná. A romániai önkormányzati vezető szerint a több mint tíz éve tervbe vett híd elsősorban az áruforgalmat szolgálná.

Az utóbbi években a vallási ünnepek alkalmával ideiglenes kompjárattal teremtettek összeköttetést a határ két oldalán lévő szomszédos települések között. 2014 májusában Lázár János, aki a Miniszterelnökséget akkor államtitkárként vezette, úgy vélekedett Magyarcsanádon, hogy magyar-román határon átnyúló pályázat keretében, a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban lesz lehetőség a magyarcsanádi Szent Gellért híd újjáépítésére. A híd újjáépítése a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már akkori tervei között is szerepel.

Temes megyei, névtelenséget kérő forrásainktól úgy tudjuk, hogy a hídépítés akadálya, hogy a román oldalon nincs meg a megfelelő úthálózat, melyen a majdan az M43-as autópályáról a leendő Szent Gellért-hídon át romániai területre érkező járművek közlekedjenek. Ez a román oldalon jelentősen megdrágítaná az építkezést, ugyanis nem csak a híd felhajtójáig vezető utat, de a többit is meg kellene hozzá építeni. A legközelebbi nagyvárost, Temesvárt pedig Magyarország felől a kiszombori határátkelőn is meg lehet közelíteni.