Színes Térség Top

Óföldeákra kerültek a Návay bútorok

Nem csak foteleket, asztalt és kanapét, szekrényeket, de még Návay Géza nevére palackozott tokajit is kapott ajándékba az óföldeáki önkormányzat. Ezeket egy Návay emlékszobában állítják majd ki. A címlapképen Simonné Sinkó Erika polgármester a Návayaktól kapott gobelinnel.

Kanapét, foteleket, asztalt, Návay Géza nevére palackozott tokaji aszút, de gobelin képet is kapott ajándékba a közelmúltban az óföldeáki önkormányzat Návay Sándortól és Krisztinától. Az egykoron a települést is birtokló család eredeti bútorait jelenleg a közösségi ház egyik zárt helyiségében tárolják, de méltó helyre kívánják elhelyezni azokat.

Mint azt Simonné Sinkó Erika még a helyi Közösségi Házban rendezett februári falugyűlésen elmondta: Návay emlékszobát kívánnak berendezni a művelődési ház felújítása után, s oda helyezik majd el a kapott kanapét, szekrényt, étkezőt, gobelint, és a névre palackozott üveg bort. Azt is elmondta, hogy az egykoron a falut is birtokló család kereste meg az óföldeáki önkormányzatot, hogy nekik adnák ezeket a családi ereklyéket.

Az önkormányzat pedig vevő volt a gesztusra, így a fővárosból Óföldeákra kerülhettek a bútorok és kiegészítőik.

navigate_before
navigate_next

A Návay család Návoy néven a XVII. században még a Hont megyei Bozokon és Korponán élt. A Návoy (Návay) Pál (?-1719) a nagyváradi őrség őrnagyaként kapta meg a királyi kamarától Földeák területét. A birtokszerzés György nevű öccséhez fűződik, aki a nagyváradi kanonok bátyja, János segítségével vegyes adományt eszközölt ki III. Károly királytól.

A Csanád vármegyei Földeákon (Óföldeákon) 1729-től a Návay család részvételével felgyorsult a közélet és a gazdasági élet szervezése. Egyes források szerint a birtokos család nógrádi palócokat is telepített át az elnéptelenedett területre. A település és a lakosság életében hatalmas törés keletkezett az 1845. május 28-ai Tisza-Maros nagy árvíz után. A tiszai árvíz elsodorta a települést, lakosságának azonban sikerült megmenekülnie.

Az új falut már nem itt a régi helyén, hanem távolabb (4 km), a Návayak karabukai birtokán építették fel 1845-1847-ben. Ettől az időtől kezdve a felépült Új-Földeákkal szemben az egykori települést hivatalosan Pusztaföldeákként, Óföldeákpusztaként, utóbb pedig Puszta Óföldeákként említik, de a népnyelv már akkor is csak Ófalunak mondta. 1950-től pedig hivatalosan Óföldeáknak nevezik.

A Návay család legjelentősebb tagja az 1870-ben Földeákon született Návay Lajos volt, akit 1892 májusában Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, majd 1895 októberétől tiszteletbeli főszolgabíróként működött. 1896 decemberében lett a megye főjegyzője, 1901 decemberében pedig alispánná nevezték ki. 1905-től az országos politikával foglalkozott. Csupán rövid ideig volt tagja a régi Szabadelvű Pártnak, ugyanis az 1904. november 18-ai „zsebkendőszavazás” miatt otthagyta azt, s helyette csatlakozott Andrássy Gyula követőjeként az ún. disszidensekhez (később Országos Alkotmánypárt).

1905-től 1918-ig volt országgyűlési képviselő. A képviselőház 1906. április 26-án választotta meg alelnöknek, majd 1911 novemberében házelnöknek választották. 1919. áprilisában Szamuely Tibor büntető hadjáratként különvonattal utazott Makóra, hogy elégtételt vegyen 23-án meggyilkolt Vásárhelyi Kálmán népbiztosért. A földeáki direktórium Návay Lajost is elhurcoltatta, s április 29-én agyonlőtte a kiskunfélegyházi pályaudvaron unokabátyjával, Návay Ivánnal és Kiss Béla szentesi főjegyzővel, együtt.