Kiemelt hírek Térség

Első a biztonság: Pitvaros

A településtől mindössze 2 kilométerre van a román határ, ahol a rendőrség rendszeresen fog el illegális határsértőket, tudtuk meg Radó Tibortól. Cikksorozatunkban települések polgármestereivel, polgárőrökkel, szakemberekkel beszélgetünk a közbiztonságról és az illegális bevándorlásról.

 

– A térség településeiről elmondható, hogy sokat javult a közbiztonság. Ez Pitvaroson is így van?

– Természetesen ez egy nagyon fontos kérdés, én abból a szempontból közelítem ezt meg, hogy a lakosságmegtartó erőt kell növelni, ennek pedig elég nagy szerepe van ebben. Az elmúlt években óriási pozitív változás volt a közbiztonság tekintetében, ettől függetlenül vannak még feladatok.

– Milyen a kapcsolata az önkormányzatnak a rendőrséggel, illetve van-e a településen polgárőrség?

– Van Pitvaroson polgárőrség, a négy környező település ebben is összefog. Egymás településeire is átjárnak, lefedik a területet, a rendőrséggel is együttműködnek. Az önkormányzatnak a helyi rendőrőrssel és a makói kapitánysággal is kiváló a kapcsolata, szerintem egy nagyon jó szakmai felkészültségű csapatról van szó. Az itteni őrsparancsnok az iskolarendőr feladatot is ellátja, fontosnak tartja a fiatalok közötti jelenlétet, hogy megismerjék, lássa a felnövő generáció, mi a rendőr feladata.

– Jónak tartja ezt a programot? Milyen hatással van a fiatalokra?

– Határozottan igen. Például 15 évvel ezelőtt, mondjuk egy közösségi rendezvénynél, megvoltak azok a fiatalok, akik heccből próbáltak rendbontani. Ez valahogy mostanra kikopott. Sokat segít ez a program abban, hogy ne a rongálás legyen a céljuk, nem ezzel próbálnak kitűnni a barátaik közül, látják, hogy ez nem jó irány.

– Pitvaroson vannak térfigyelő kamerák, vagy lenne rá szükség?

– Persze. Egyrészről az önkormányzat vagyonmegóvása is egy nagyon fontos dolog, közel 9 év alatt majd 2 milliárd forint fejlesztés történt, ez egy olyan volumen, amit védeni kell. Ettől függetlenül az elsődleges fontossága a rendőri munka segítésében rejlik. Rengeteget jelent egy megfelelő minőségű kamerafelvétel. Többször pályáztunk a fejlesztésére, egyelőre még nem nyertünk rá forrást.

– A település közel fekszik a határhoz, ennek van valamilyen hatása a lakosok biztonság érzetére?

– Az országhatárral közvetlen kapcsolatunk nincs, de a legszélső utcánktól 2 kilométerre van a határ. Tényleg nagyon közel van, egy gyalogostúra során is könnyedén el lehet érni. A településen belül illegális bevándorlókkal nem találkoztunk, visszatartó erő a közel 80 hektáros víztározó és vízelvezető csatorna. Az átjárási pontokat folyamatosan figyeli a rendőrség, látják a mozgást, itt szinte heti rendszerességgel fognak határsértőket, ám nem hozzánk kötik a hírekben, mert közigazgatásilag Csanádpalotához illetve Mezőhegyeshez tartozik. A gyakorlat inkább azt mutatja, hogy Románia nem nagyon igyekszik feltartóztatni őket. Bármikor jöhet egy újabb hullám, nem szeretném azt látni, ami mondjuk Baranyában volt, amikor napi 4-5 ezer fő is átlépte az országhatárt. Nekem a fél családom ott lakik, konkrétan a határ mellett, nagyon rossz tapasztalatokat mondtak.

– A 2016-os bevándorlásról szóló népszavazáson a Pitvarosiaknak mintegy 57 százaléka vett részt, szinte mindenki elutasította. Az országhatártól távolabb lévő településeken a részvételi arány alacsonyabb volt, mi lehet ennek az oka?

– Csak a média hatása nem befolyásolja annyira a választópolgárokat, nálunk ezt megerősítette a saját tapasztalat. Ha ez nincs meg, akkor kétkedve fogadnak mindent. Azok közül, akik itt a mezőgazdaságban dolgoznak, nagyon sokan láttak bevándorlókat, tartanak tőle, hogy előbb vagy utóbb nem csak a szántóföldeken keresztül jönnek, és nem csak öten, hanem ötszázan. Ez benne van az emberekben, nem akarják ezt, megvan a saját gondunk az ország egyik legfélreesőbb pontján.

– Ön szerint mi a legnagyobb probléma a bevándorlással?

– Akik most be akarnak jönni Európába, teljesen más kulturális, vallási és gazdasági hátterű népcsoportból származnak. A gond ott kezdődik, hogy a társadalmi berendezkedésük is más. Világéletükben úgy éltek, hogy nekik jár valami, követelik az ellátást, szállást, ételt, szociális ellátást adjunk nekik, de bocsánat, ez nem így működik. Az európai értékrend része, hogy a dolgozó réteg építi az országot, az adóforintjaikon és munkájukon keresztül biztosítják az ellátást a fiataloknak és az időseknek. Akik most Európába akarnak jönni, úgy gondolják, csak azért mert itt vannak, jár nekik valami, ez így nem működik.