Hírek Kiemelt hírek Makó

Lázár: átrendeződött az önkormányzatok felelőssége

A térség országgyűlési képviselője szerint mostanra látnia kell a településeknek, hogy a hatósági helyett fejlesztési szemléletre van szükség, ami más tudást igényel. A jó szakemberek elvándorlásának problémáját pedig nem oldja meg az illetményalap felemelése, ez sokkal inkább egyedi bérezési kérdéseket vet fel.

2008 óta nem változott a köztisztviselők illetményalapja, ezért a testületi ülésen arról is döntöttek, hogy Makón a 38.650 forintot 55.000 forintra emelik. Hivatali szinten ez összességében mintegy 11%-os béremelésnek felel meg. Az önkormányzati dolgozók béremelését korábban Török Miklós DK-s képviselő is szorgalmazta, ugyanis, ahogyan a határozati javaslatban is szerepelt, az alacsonyabb fizetés rendkívül nagy elvándorlást eredményezett az önkormányzati szférából az államiba (jellemzően kormányhivatalokba, járási hivatalokba)

Az illetményalap megemelése kapcsán a testületi ülésen résztvevő Lázár János is rávilágított néhány problémára, a képviselő jelezte, lehet, hogy Makón szükséges meghozni ezt a döntést, és a költségvetésben is van rá fedezet, de véleménye szerint ez önmagában nem fogja megoldani azt a problémát, hogy kevés jó szakembert tudnak felvenni, vagy adott esetben elmennek máshová dolgozni.

A térség országgyűlési képviselője kiemelte, ő bárhol is dolgozott korábban, ő az egyedi bérezésnek volt a híve, aminek mértéke a vállalt felelősséggel, a munkamennyiséggel, és a szaktudással kell arányos legyen. Az önkormányzatoknál ugyanis az elmúlt 10 évben egy komplett szemléletváltást kellett levezényelni, teljesen más típusú munkavállalókra van szükség.

– Az a modell, ami az országos feladatok egy részét – kórház, oktatási és szociális intézmény fenntartás – az önkormányzatoknál hagyta, lényegében megbukott. A települések 1300 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel emiatt 2010-ig. Gazdasági és tartalmi problémák vezettek oda, hogy ezt a rendszert meg kellett változtatni. Ma nem működtető, hanem fejlesztő önkormányzatok vannak, amelyeknek teljesen más a profilja. – hangsúlyozta Lázár János.

Azok a munkavállalók azonban, akik például a makói városházán is dolgoztak az elmúlt 20-30 évben, üzemeltetési szemléletű emberek, ma már azonban fejlesztési tudásra van szükség. A térség országgyűlési képviselője ezt egy egyszerű példával is alátámasztotta: többek között azért is drágulnak a beruházások, mert mindenhol külső tudást kell bevonni.

Márpedig egy vállalkozót megbízni azzal, hogy bonyolítson le egy beruházást műszaki ellenőrként, vagy projekt vezetőként, sokkal költségesebb, mint ha lenne erre saját kapacitása az önkormányzatnak.

– A mai bérversenyben azonban nem rendelkezik egy önkormányzat akkora kapacitással, hogy 2 millió forintot tudjon fizetni egy műszaki egyetemet végzett, 10 éves tapasztalattal rendelkező építészmérnöknek, aki ezt az egészet levezényli. Mert ma már a piaci viszonyok között ilyen pénzekről beszélünk. – mondta el a képviselő.

Ez pedig már szoros összefüggésben van azzal a kérdéssel, hogy mennyit keressenek a város alkalmazottai. Hosszú távon azt kellene megcélozni, hogy ne legyen szükség külső tanácsadók bevonására, a városvezetésnek azért azt javasolta, hogy törekedjenek arra, hogy minél több, jó szakember dolgozzon a hivatalban, ám ez véleménye szerint egyedi bérezési kérdéseket vet fel.