Belföld Hírek Kiemelt hírek

Magyar cég munkavállalói állnak ki a túlóratörvény mellett

A Magyarmet Kft. üzemi tanácsa pozitív lépésnek tartja a munka törvénykönyvének módosítását, magasabb keresetet érhetnek el a túlórák révén, hangsúlyozzák. Kiáltványukban a feketemunka visszaszorítását és a gazdaság kifehérítését is célként nevezték meg – írja a FEOL.

A több mint kétszáz munkavállalót foglalkoztató cég 1981-ben létesült, többszörös privatizációt követően tisztán magyar tulajdonban áll. Viaszkiolvasztásos technológiájú speciális öntvényeket állít elő, Európán kívül is a világ minden területén számon tartják az üzem kvalitásait, egyedi termékeit. Túlélték a nehéz időket, a piacon stabilan állnak, állásfoglalásukban visszautasítják a törvényt bírálók által használt „rabszolga” jelzőt.

A munka törvénykönyve eddig is igen szigorú passzusokat tartalmazott a túlóra számáról, annak kifizetéséről, a munkavállalók védelméről, s a mostani módosítás nyomán tovább szigorították ezeket, szögezi le Halász Péter, az üzemi tanács elnöke.

„Az elfogadott törvényi változások a munkavállalók érdekeit is szolgálják, hiszen magasabb keresetet érhetnek el a túlórák révén. A munkavállalók elutasítják a rabszolga szó használatát, a törvény nem kötelezi a munkavállalókat a túlóra vállalására. A túlóra önkéntes alapon vállalható. A jelenlegi gazdasági fejlődés ösztönzését, és annak növekedésének fenntartását szolgálja. A törvény célja a feketemunka visszaszorítása és a gazdaság kifehérítése.”

A törvénymódosítással kapcsolatban megfogalmazott kiáltvány talán szokatlan. A bicskei magyarmetesek azonban akkor is vállalják véleményüket, ha ezzel mások bírálatát kiváltják, így vélik tisztességesnek.

Az üzemi tanács elnöke szerint az a bizonyos munkaidőkeret és annak harminchat hónapos beosztásának lehetősége ütötte ki a biztosítékot. A korábbi 250 órás éves túlórakeretet négyszázra emelték, de csak a dolgozó beleegyezésével. Győri Imre ügyvezető igazgató a törvényesség mentén kívánja honorálni dolgozói munkáját és túlmunkáját. Halász Péter teszi hozzá, hogy náluk a sok megrendelés miatt folyamatosan túlóraigény merült fel, s volt olyan dolgozó, aki ősztől már nem túlórázhatott, mert a munkaidőkeret nem engedte. Hiába akart dolgozni és túlmunkával magasabb jövedelemhez jutni a munkavállaló, nem oszthatták be. A munka törvénykönyvét pedig nem szegi meg a magára valamit adó munkaadó – szigorú ellenőrzések is történhetnek bármikor.

A törvény kiragadott részleteit sorolja Halász Péter, véleménye szerint sokan nem ismerik azokat, anélkül bírálnak és tiltakoznak, hogy tisztában lennének velük. A munkaidőkeret által meghatározott munkavégzés nem számít túlórának. Amit e felett végez el a munkavállaló, az túlóra, és ezt köteles azonnal kifizetni a munkaadó – vagy azon a héten, legkésőbb abban a hónapban, ahogy a munkaszerződés szól. A módosított törvény az ettől való eltérést csak indokolt esetben teszi lehetővé, szigorú feltételek mellett.