Belföld Hírek

Évekbe telhet még a poloskák megfékezése

Évről évre egyre nagyobb kellemetlenséget és számszerűsíthető kárt okoznak a növénypoloskák Magyarországon is. A védekezés ellenük vegyszeres úton nem lenne célravezető, az amerikai szakértők a természetes ellenségeikben, a szamurájdarazsakban, magyar kollégáik a poloskafajokat vonzó rovarcsapdák kifejlesztésében, illetve parazitákban látják az invázió megfékezésének lehetőségét – írja a Magyar Idők.

Amerikai kutatók úgy vélik, megtalálták a nálunk is igencsak elterjedt ázsiai márványos poloska természetes ellenfelét. A tudósok a poloskák eredeti élőhelyén, Ázsiában találtak rá a szamurájdarázsra, amely petéit a poloskák petéi közé rakja, így amikor a kis darazsak kikelnek, egyből fel is falják a kellemetlen szagú bogarak utódait.

Habár a szamurájdarázs Ázsiában honos, néhány példányával már az amerikai kontinensen is találkoztak, a kutatók feltételezése szerint ezeket még peteként poloskák hurcolhatták be Észak-Amerikába.

Az amerikai kutatók azt remélik, a darazsak nemcsak Ázsiában lehetnek hatékonyak a poloskapopuláció kordában tartására. Felmerül azonban a kérdés, hogy egy invazív faj mellé egy másik nem őshonos faj behozatala, elterjesztése milyen természeti hatásokkal járna az észak-amerikai vagy európai kontinensen.

Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a Magyarországon tömegesen előforduló vándorpoloska és a márványos poloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak.

Azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egysze­rűen telepíthető, majd megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki.

Mivel a modelleket, majd a csapda prototípu­sait a természetben kell tesztelniük a szakembereknek, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. A tervek szerint, mire 2020 végén véget ér a kutatást finanszírozó európai ­uniós Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP), addigra a prototípus is elkészül.

A márványos poloska behurcolással jutott Európába, de nem közvetlenül Ázsiából, hanem valószínűleg kerülő úton, az Egyesült Államokból. Hazánkban az ázsiai faj első példányait 2013-ban, Budapesten figyelték meg. Az Afrikában, azon belül is Etió­piában őshonos, zöld vándorpoloska első egyedei már 2002-ben megjelentek Magyarországon.

Az egyes zöldségeket, gyümölcsöket károsító, állatra, emberre veszélytelen, de szaga miatt kellemetlen rovarok gyakorlatilag bármilyen áru „potyautasaként” eljuthattak hazánkba.

Éppen ezért elsősorban a nagy tranzitkereskedelmi központokból és a nagyvárosokból terjed a vidéki térségek felé, nem pedig fordítva, ami mezőgazdasági gazdanövényei és kártételei miatt logikusabb lehetne. Az idegen poloskafajok terjedését segíti az éghajlatváltozás is, a felmelegedés miatt most már nagy számban képesek áttelelni és szaporodni a Kárpát-medencében.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.